Írott és elektronikus média régen és ma

 Az orvostudomány megoszlik abban a kérdésben,hány gyógyíthatatlan betegség van a világon,de abban egyetértenek,hogy több ezer. Lehet,hogy a mesterséges intelligencia fogja ezekre a betegségekre megtalálni a megoldást? Az index.hu írja(megtekintve 2023.március 27,14 óra 46 perc),hogy egy mesterséges intelligencia 30 nap alatt megtalálta a májrák gyógyszerét. Ha a kutatások ebben az ütemben haladnak-s kívánom,haladjanak-akkor egy év alatt 12 rákbetegség gyógyszerét tudja megtalálni a MI. Az más kérdés,hogyan lehet megoldani ezen gyógyszerek tömeggyártását.Az  orvostudományban viszont új korszak kezdődik. Megnő a preventív orvoslás szerepe. 

 Az orvostudománynak réges-régi problémája,hogy mesterségesen állítson elő emberi testrészeket:inakat,csontokat,ízületeket,izmokat. A computertechnika és a genetika fejlődésével a szakemberek egyre jobb és pontosabb mesterséges testrészeket állítanak elő.  Azt viszont kevesen tudják,hogy a Magyarországon megjelenő Hobby Elektronika című,szakmailag igencsak igényes folyóirat 1995.évi számaiban Pálinkás Tibor többrészes cikksorozatban részletesen leírta,hogyan állíthatunk elő elektrotechnikai úton mesterséges izmot. Sőt,aki ért az elektrotechnikához,rendelkezik megfelelő ellenállással (négyfélére van szükség:egy 180 ohmosra,egy darab egy kiloohmosra,2 darab 100 kiloohmosra),kondenzátorral (1 db 27 pF),félvezetővel, valamint ért a kapcsolási rajzok olvasásához,akár otthon,a garázsban is  előállíthat mesterséges izmot. Nem kell hozzá csillogó-villogó laboratórium,meg sokmillió dolláros eszköztár.  Azt gondolom,az orvosoknak,orvosi műszerészeknek,erre a területre specializált mérnököknek,il

 Manapság sokat foglalkozik a sajtó,a média az emberi szem kiszáradásával. A legteljesebb-igaz,némi orvosi latin nyelv ismeretét megkövetelő- írást az Újabb eredmények a szemészetben című kiadvány 1991/1.számában találjuk,ahol is Berta András:A száraz szem szindróma terápiája című cikke vezeti be az érdeklődőket ennek az egyre több embert érintő tünetegyüttesnek okaiba,kezelésébe. Megismerjük a száraz szem,mint tünet hátterében meglapuló hat betegséget. Megtudjuk,mi az a három kezelési mód a szemészetben,amely hatásos a száraz szem tünet ellen.Ķépet kapunk az akkoriban forgalomban lévő szemcseppek összetételéről:a polimerekről,a felhasznált vitaminokról. Megtudjuk milyen hatást fejt ki az emberi szemre az ocularis insert. Megismerkedünk a könnypontelzárás,a könnypumpa előnyeivel,hátrányaival,különböző műtéti eljárásokkal. Érdeklődő szakemberek számára még ma,megjelenése után több,mint harminc év elteltével is hasznos olvasmány-bár egyes részeredményeit azóta már nyilván módosította az

 Egy kedves és intelligens Látogatónk jegyezte meg, hogy túl kevés természetudományi és orvosi témájú bejegyzés olvasható ezen a blogon. Igaza van. Szépen lassan elkezdek az ilyesfajta témák felé is nyitni ,tekintve, hogy a 21.századi média egyik legkeresettebb témájáról van szó.  Most azonban még kicsit visszamegyek a 20.századba. A Szemészet folyóirat 1990/1.számában ( keltezés:Budapest, 1990.február) a 13-17. oldalon nagyon érdekes közleményt olvastam. Szerzői: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája és ugyanezen egyetem Ideg- és elmegyógyászati Klinikája.  A kutatók azt vizsgálták,milyen arányban fordul elő sclerosis multiplex (SM) gyanujával kezelt betegeknél kóros látókérgi kiváltott válasz VEP-vizsgálat esetén. 40 beteget vizsgáltak, akik az SM legkülönbözőbb tüneteivel jelentkeztek felvételre. A nemek aránya 1,5/1 a nők javára. A vizsgálati időperiódus 3 év. A negyven beteg közül 17 esetben állították fel az SM diagnózisát. A 12 kóros VEP-latenciát muta

Az Élet és Tudomány Magyarország egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő folyóirata. Az 1996/27. szám témáiból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen is volt a honfoglaló magyarok legendás fegyvere? Hogyan lőttek vele és mekkora volt a lőtávolság? - Miről írt 25 éve az Élet és Tudomány? Valóban létezett az a bizonyos felfedezetlen fülöp-szigeti törzs, vagy csak Marcos elnök találta ki, hogy odacsalogassa a turistákat? - Bakteriológia: Miért veszélyesek a shigella baktériumok? Hogyan terjednek át ezek a bacilusok a betegekre? - Orvostudomány: A terhességi magas vérnyomás: miért nem foglalkozunk eleget ezzel a problémával? Hogyan és miért lehet a preeklampszia későbbi betegségek forrása?Mit tehetünk, ha idejében felismertük a betegséget? - Matematika: Mi is az a bűvös négyzet? Milyen négyzet szerepel Dürer híres festményén? - Meteorológia: alapismeretek és új felfedezések a szivárványokról. Miért kell a Napnak 42 foknál alacsonyabban tartózkodnia a szivárvány kialakulásához? Mi a mellé