Írott és elektronikus média régen és ma

 A Rakéta Regényújság,követve egyre nagyobb számú hölgyolvasójának igényeit,a rendszerváltáshoz közeledve az irodalom mellett/helyett,színvonalas gasztrorovatában recepteket kezdett közölni. Az 1988/14.számban például elolvashatjuk a Tyúk negyven gerezd fokhagymával nevű,igencsak finom,fűszeres sültcsirkereceptet. Tudni kell,hogy a nyomtatásban megjelenő gasztroreceptek ugyanazt a jogi védelmet élvezik,mint bármely más cikk. Tehát,ha valaki arra adja a fejét,hogy sütésre-főzésre okítson másokat,mindig érdemes egy kicsit eltérni a már közölt ételreceptektől. Bizonyos típusú ételrecepteket bárki tud írni. Itt az én verzióm:Tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Illetve,fűszerekre érzékeny gyomrúaknak:Két tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Na,milyen? Amúgy a rovat és a recept kitűnő. Sültcsirke,sok fűszerrel.

Olvasom Katona Nóra és Oakland Thomas:Tanulási stílus:egy integratív megközelítés című publicisztikáját ( Alkalmazott Pszichológia,1999/1.,17-29.). A első részben összegzik azokat a tanulói-tanulási  típusokat és ellentétpárokat, melyek az elmúlt évtizedek pszichológiai szakirodalmában napvilágot láttak.  Az 1970-es években, az amerikai pszichológiában terjedt el a mezőfüggő-mezőfüggetlen ellentétpár. A mezőfüggő örömét leli az apró részletekben, a mezőfüggetlen viszont a tágabb öszefüggések felfedezésében talál sikerélményt. ( A szakirodalmi hivatkozásokat lásd a tanulmány szövegében!).  Még szerencse, gondolom én, mint 21. századi Olvasó, hogy ez a szemlélet nem terjedt el a magyarországi szakirodalomban, illetve a tömegmédiában. Netán az iskolai gyakorlatban. Merthogy leegyszerűsítő butaság az egész. Minden ember egyszerre mezőfüggő és mezőfüggetlen. Jómagam az élet bizonyos területein mezőfüggő vagyok, élvezem a kis pici részleteket, az apró nüanszokat. Életem más aspektusaiban vis

A Vidék Íze a Szabad Föld havi receptmagazinja. Nem igazán értem, hogy a 2018.januári szám miért szilveszteri ételeket közöl- nem a 2017.decemberi számban kellett volna ezt megtenni? Ettől függetlenül a magazin kitűnő- olyan, mint a jó katona: végrehajtja a feladatát, azt csinálja, amit kell. Sem többet, sem kevesebbet. Nagyon rugalmas a rovatstruktúra, ezáltal az Olvasó minden számban új lapszerkezetet kap, nem lesz neki unalmas a menü. A fotók lenyűgözően jók, bár jómagam nem a füstölt oldalassal ékesített korhelylevest tettem volna címlapra, inkább a 12. oldalon található toros levest emeltem volna ki. De ez nem számít. Nagyon fontos szempont minden gasztronómiai magazinnál, hogy az írott receptek alapján a laikus főzőmester valóban el is tudja készíteni azt az ételt: ne legyen túlzottan tömör, ugyanakkor túlírt sem az adott ételrecept. A Vidék Íze ebben példamutató: alapvető főzési ismeretekkel megoldható minden feladat, azt pedig külön a lap javára kell írni, hogy pontosan közlik

1957.nagyon fontos esztendő a magyar történelemben. Folynak az 1956-os forradalmat követő megtorlások, ám a lakosság nagy része már a konszolidált Kádár-korszak világával szembesül. A Nők Lapja 1957.május 26-i száma többé-kevésbé politikamentes. A címlapon a Nemzetközi Gyermeknapról láthatunk idillikus képet, aztán szó esik a Cannes-i filmfesztiválról, ahol a Baráti meggyőződés című film nyerte az Arany Pálmát. Van főzésről, kertészkedésről szóló cikk, a gyerekeknek pedig mese egy krokodilról. Politikai tartalmú írás csak egy szerepel a hetilapban. Vadász Ferencné szerint, aki a Művelődési Minisztérium középiskolai főosztályát vezeti, a második világháború után túlságosan is elkényeztették a magyar fiatalokat. Ki-ki döntse el, igaza van-e...