Írott és elektronikus média régen és ma

 A Jelenkor Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat. Az 1974/9. szám tartalmából: Keresztury Dezső Meghajtott fővel című verse a huszadik századi történelmet vizsgálja az egyszerű,halandó ember szemszögéből. Lót című verse az emberrel mint erkölcsi-etikai lénnyel szembesíti az Olvasót-Bertha Bulcsu:A kenguru című folytatásokban közölt kisregényének II része-Igazi lírai remekmű Békési Gyula:Egy nyírségi faluban című verse-Sziládi János:Az agronómus című elbeszélése az 1970-es évek kiüresedett értelmiségi létének krónikája-Bolgár költők (Nikola Vapcarov,Nino Nikolov,Ljubomir Levcsev,Atanasz Dalvsev) versei. Dalcsev esetében figyelemreméltók a két-három soros,egy- egy metaforát tartalmazó költemények,,pl. a Szegénység című-Képzőművészeti kiállítások 1974-ben-Recenziók Galambosi László,Szécsi Margit,Berda József köteteiről. A Jelenkor nagyon színvonalas,a hazai és külföldi kultúrát egyaránt reprezentatívan bemutató folyóirat. Ajánljuk az irodalom és a képzőművészet minden ked...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat,a magyar irodalom egyik legjelentősebb folyóirata. A 2013/4.szám tartalmából: Garaczi László versei hiányról,betöltöttségről-Mit tehet egy apa,ha rájön,hogy lánya felnőtt filmekben szerepel?Megtudhatjuk Darvasi László Apának hiányzol c.novellájából-Lackfi János ikerversei (Rettegő;Vakmerő) az emberi személyiség két arcát idézik meg. Hol az egyik vagyunk,hol a másik-Krusovszky Dénes gyönyörű,emlékezetes versei,köztük a Kavafisz és nem. Arról szól,hogy kultúra manapság már nem ad vigasztalást-Géczi János:Gránátalma című műve egy jeruzsálemi út élményanyagából íródott-Sopotnik Zoltán:A látnok fáradt című verse maradandó értéke irodalmunknak-Bartók Imre Ujjak című novellája az emberi megbocsátás nehézségeiről szól-Tanulmány a barokk zenéről. Az akkori elméleti írók szerint a jó zenemű oly módon épül fel,mint a szónoklat-Bálint Péter alapos és széles látókörű tanulmánya a magyar népmesékben olvasható átokmondásokr...

 A Tempevölgy egy igen magas színvonalú kulturális folyóirat. A 2024/1.szám tartalmából: Tatár Sándor verse a transzcendens gyógyulásról-Tanulmány Krúdy Gyula fiatalkori novelláiról:valóban olyan erős a Mikszáth-hatás?És hogyan vélekedett Krúdyról Féja Géza-Zalán Tibor 19.századi irodalmat parafráló versei:Az íjász;1849 ,ősz;Egy esetem otthon-Jaroslav Hašek groteszk-pikareszk novellája-Takács Nándor hihetetlenül jó verse:Boszorkánypünkösd-Csabay-Tóth Bálint Isten veled című rövidprózája-Nagy Koppány Zsolt:Bizonyos Micike című novellája az elidegenedésről,a társtalanságról szól-Sven Cooremans flamand költő versei .A Senkiföldje című költemény a széttöredezettségről,a centrális erők elvesztéséről szól-Tanulmány Petőfi Sándor természetértelmezéséről. A Tempevölgy folyóiratot a kortárs magyar és világirodalom kedvelőinek ajánljuk.

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 Nem is kicsit....Gyukics Gábor:a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai című verse az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/4.számában jelent meg. Formája szabadvers,stílusa,szóhasználata nagyon plasztikus,megszólító,véleményre "ingerlő". Egyszóval:fontos és jól megalkotott költemény. A címet túlzottan pesszimistának érzem:azért vannak e Földön még jó emberek bőséggel. Sőt,voltaképpen az emberek többsége alapvetően tisztességes próbál lenni-szerintem. Viszont remek ötlet volt kisbetűvel kezdeni a címet.  Az viszont már nagyon igaz,hogy a szellemileg független ember nagyon nehezen találja kifejezésbeli lehetőségeit ebben az erősen polarizált  21.századi világban. Az is  tagadhatatlan,hogy korunk embere elvesztette iránytűjét,tájékozódási pontjait-Gyukics ezt kitűnő metaforakkal fejezi ki. Ettől lesz igazán vers a vers. A modern irodalom iránt szívből érdeklődőknek szívből ajánljuk ezt az olvasnivalót,valamint az Alföld folyóiratban közölt többi publi...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

 Olvasom Mezei Gábor három versét a Jelenkor folyóiratban,és beleringatom magam valami nyugtalan,de tudatos  valóságba,pontosabban:valóságokba,melyekből csak valami belső glóbuszon nyerhetek léleknyugalmat. Egyszerre szabadulnék is ezekből a világokból,és vonz a kiváltság,hogy...Én ezekről a versekről nem tudok írni semmit,csak annyit érzek,hogy nagyon jók. A kortárs irodalom nagyszerű darabjai. Ez pedig tökéletesen elég.  Nagyon tetszik,sőt,igencsak elragadtat,hogy nem tudom szárazul,intellektuálisan értelmezni a három különleges címmel megmasnizott költeményt (lásd alább,a bejegyzés végén), mégis megnyugszom. Asszociálok.Pedig világok találkozásáról van szó,kőművesekről meg csarnokvízről,kicsit szürreális a csigákkal borított glóbusz,és tényleg nem tudom,mire készülnek ezek a kőművesek. A realitás győzelmére talán?Ebben a világban? Ahol még a csarnokvízzel is gond lehet? Inkább próbálják ők is megérezni a "felszín hideghullámait",mint Mezei Gábor. Egészen jó versek szül...

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 Az egymással egyidejűleg létező párhuzamos idődimenziók témáját már sokan feldolgozták. Az egyik legjobb irodalmi ábrázolást Ray Btafbury:A sárkány című novellájában találjuk. Két középkori lovag halálra szántan kóborol egy mocsárvidéken. A legenda szerint él a környéken egy sárkány,akinek tüzes szemei vannak,gőz a lehelete és hatalmas az ereje. A lovagok halálra szántak,készek szembeszállni a sárkánnyal,akit eddig még senki nem győzött le. (Ray Bradbury:A sárkány. Rakéta Magazin,1989.tél,10-11.o.)

 Olvasom a Tiszatáj folyóirat 2022.októberi számában Turi Tímea:Egy szörnyeteg című versét,és közben ráébredek valamire. Mégpedig arra,hogy minden ember személyiségének van olyan része,alkotóeleme,mely mintha nehezen akarna emgedelmeskedni a kontrolláló akaratnak. Mintha önálló életet élne,olykor elszabadulna,olykor ő maga a ketrec,amely-úgy érezzük-fogva tart. Persze,nem az egész emberi személyiség ilyen (meg is őrülnének a pszichológusok,nem lenne egy kuncsaftjuk sem,hiszen aki kontrollálhatatlanul rab,az nem fog felkeresni szakembert) ,csak egy része, de azért fájdalmas tud lenni ez is. Olyan,mint egy nyűgös,gazdája számára is terhes háziállat. Turi Tímea verse viszont a magyar kortárs irodalom egyik remeke,ajánlom mindenkinek elmélyült olvasásra. (Turi Tímea:Egy szörnyeteg. Tiszatáj,2022.október,43.o.)

 Az irodalomban mindig ott rejtőzik a játék eleme. Mindenki, aki szereti a jó, veretes irodalmat, egy kicsit Homo ludens is.  A Lyukasóra ( a Magyar Írók Egyesületének folyóirata) 2021/3-4. számában olvashatjuk Szilágyi László bravúros versjátékát. Arthur Rimbaud verse, A részeg hajó, egy időben kultikus magasságokba emelt vers volt, nyolc különböző magyar fordítás készült belőle. Szilágyi a nyolc fordításból csinált egyet, mégpedig úgy, hogy minden egyes versszakot ( van bőven belőle: Rimbaud költeménye 25 strófából áll, többségük a b a b rímképlettel) más-más fordításban hozott. Az eredmény- ahogy a Szerző, mert ez esetben tekinthetjük őt Szerzőnek- mondja, " kompozit" vers, méghozzá kitűnő.  A rend kedvéért soroljuk fel a fordítók nevét abc-rendben: Dunajcsik Mátyás, Franyó Zoltán, Kardos László, Lackfi János, Rónay György, Tímár György, Tornai József, Tóth Árpád. Hasonló irodalmi játékot érdemes lenne megpróbálni mondjuk, Goethe:A vándor éji dala című versével, vagy S...

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érd...

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt...

 A litera.hu irodalmi folyóirat kritikapályázatot hirdet. Bárki pályázhat, az oldalon részletesen megtalálhatók a pályázati feltételek, s természetesen megadja a kiííró azokat a könyveket, melyekről várják a pályázó kritikusok és -jelöltek írásait ( Mario Bellatin, Falcsik Mari, Harcos Bálint,Szilasi László,Ughy Szabina műveiről van szó). Már megjelent írással pályázni nem lehet. 2024.március 17 a pályamunkák beküldésének határideje. Nagyon különleges, ritka irodalmi pályázat ez, aki érdeklődik a kortárs irodalom iránt és ismeri azt, nem érdemes kihagynia.

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intell...

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz...

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megtere...