Írott és elektronikus média régen és ma

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 Nem is kicsit....Gyukics Gábor:a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai című verse az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/4.számában jelent meg. Formája szabadvers,stílusa,szóhasználata nagyon plasztikus,megszólító,véleményre "ingerlő". Egyszóval:fontos és jól megalkotott költemény. A címet túlzottan pesszimistának érzem:azért vannak e Földön még jó emberek bőséggel. Sőt,voltaképpen az emberek többsége alapvetően tisztességes próbál lenni-szerintem. Viszont remek ötlet volt kisbetűvel kezdeni a címet.  Az viszont már nagyon igaz,hogy a szellemileg független ember nagyon nehezen találja kifejezésbeli lehetőségeit ebben az erősen polarizált  21.századi világban. Az is  tagadhatatlan,hogy korunk embere elvesztette iránytűjét,tájékozódási pontjait-Gyukics ezt kitűnő metaforakkal fejezi ki. Ettől lesz igazán vers a vers. A modern irodalom iránt szívből érdeklődőknek szívből ajánljuk ezt az olvasnivalót,valamint az Alföld folyóiratban közölt többi publi...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

 Olvasom Mezei Gábor három versét a Jelenkor folyóiratban,és beleringatom magam valami nyugtalan,de tudatos  valóságba,pontosabban:valóságokba,melyekből csak valami belső glóbuszon nyerhetek léleknyugalmat. Egyszerre szabadulnék is ezekből a világokból,és vonz a kiváltság,hogy...Én ezekről a versekről nem tudok írni semmit,csak annyit érzek,hogy nagyon jók. A kortárs irodalom nagyszerű darabjai. Ez pedig tökéletesen elég.  Nagyon tetszik,sőt,igencsak elragadtat,hogy nem tudom szárazul,intellektuálisan értelmezni a három különleges címmel megmasnizott költeményt (lásd alább,a bejegyzés végén), mégis megnyugszom. Asszociálok.Pedig világok találkozásáról van szó,kőművesekről meg csarnokvízről,kicsit szürreális a csigákkal borított glóbusz,és tényleg nem tudom,mire készülnek ezek a kőművesek. A realitás győzelmére talán?Ebben a világban? Ahol még a csarnokvízzel is gond lehet? Inkább próbálják ők is megérezni a "felszín hideghullámait",mint Mezei Gábor. Egészen jó versek szül...

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 Az egymással egyidejűleg létező párhuzamos idődimenziók témáját már sokan feldolgozták. Az egyik legjobb irodalmi ábrázolást Ray Btafbury:A sárkány című novellájában találjuk. Két középkori lovag halálra szántan kóborol egy mocsárvidéken. A legenda szerint él a környéken egy sárkány,akinek tüzes szemei vannak,gőz a lehelete és hatalmas az ereje. A lovagok halálra szántak,készek szembeszállni a sárkánnyal,akit eddig még senki nem győzött le. (Ray Bradbury:A sárkány. Rakéta Magazin,1989.tél,10-11.o.)

 Olvasom a Tiszatáj folyóirat 2022.októberi számában Turi Tímea:Egy szörnyeteg című versét,és közben ráébredek valamire. Mégpedig arra,hogy minden ember személyiségének van olyan része,alkotóeleme,mely mintha nehezen akarna emgedelmeskedni a kontrolláló akaratnak. Mintha önálló életet élne,olykor elszabadulna,olykor ő maga a ketrec,amely-úgy érezzük-fogva tart. Persze,nem az egész emberi személyiség ilyen (meg is őrülnének a pszichológusok,nem lenne egy kuncsaftjuk sem,hiszen aki kontrollálhatatlanul rab,az nem fog felkeresni szakembert) ,csak egy része, de azért fájdalmas tud lenni ez is. Olyan,mint egy nyűgös,gazdája számára is terhes háziállat. Turi Tímea verse viszont a magyar kortárs irodalom egyik remeke,ajánlom mindenkinek elmélyült olvasásra. (Turi Tímea:Egy szörnyeteg. Tiszatáj,2022.október,43.o.)

 Az irodalomban mindig ott rejtőzik a játék eleme. Mindenki, aki szereti a jó, veretes irodalmat, egy kicsit Homo ludens is.  A Lyukasóra ( a Magyar Írók Egyesületének folyóirata) 2021/3-4. számában olvashatjuk Szilágyi László bravúros versjátékát. Arthur Rimbaud verse, A részeg hajó, egy időben kultikus magasságokba emelt vers volt, nyolc különböző magyar fordítás készült belőle. Szilágyi a nyolc fordításból csinált egyet, mégpedig úgy, hogy minden egyes versszakot ( van bőven belőle: Rimbaud költeménye 25 strófából áll, többségük a b a b rímképlettel) más-más fordításban hozott. Az eredmény- ahogy a Szerző, mert ez esetben tekinthetjük őt Szerzőnek- mondja, " kompozit" vers, méghozzá kitűnő.  A rend kedvéért soroljuk fel a fordítók nevét abc-rendben: Dunajcsik Mátyás, Franyó Zoltán, Kardos László, Lackfi János, Rónay György, Tímár György, Tornai József, Tóth Árpád. Hasonló irodalmi játékot érdemes lenne megpróbálni mondjuk, Goethe:A vándor éji dala című versével, vagy S...

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érd...

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt...

 A litera.hu irodalmi folyóirat kritikapályázatot hirdet. Bárki pályázhat, az oldalon részletesen megtalálhatók a pályázati feltételek, s természetesen megadja a kiííró azokat a könyveket, melyekről várják a pályázó kritikusok és -jelöltek írásait ( Mario Bellatin, Falcsik Mari, Harcos Bálint,Szilasi László,Ughy Szabina műveiről van szó). Már megjelent írással pályázni nem lehet. 2024.március 17 a pályamunkák beküldésének határideje. Nagyon különleges, ritka irodalmi pályázat ez, aki érdeklődik a kortárs irodalom iránt és ismeri azt, nem érdemes kihagynia.

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intell...

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz...

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megtere...

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is.