Írott és elektronikus média régen és ma

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból.  Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.   Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legk

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

 Radnóti Miklóst kitűnő versei, második világháborús szerepe, a holocaust során bekövetkezett tragédiája minden európai számára egyfajta sajátos irodalmi ikonná, hazáját minden keserűség ellenére szerető példaképpé tették. Kevesebbet beszél azonban az irodalomtörténet Radnóti kevésbé ismert kortársairól ,akik szintén nagyon sokat szenvedtek a vészkorszak alatt, és akiknek élete ugyanolyan tragikus véget ért, mint Radnótié.  A Nők Lapja 2019.április 10-i számában Balázs-Piri Krisztina cikke Zsigmond Edének, Pásztor Bélának ( Weöres Sándor szerint kora legnagyobb tehetsége volt), Fenyő Lászlónak ( Szántó Judit kegyeiért is versengett, de a lány végül József Attilát választotta) állít emléket. Kifejezetten ajánlom magyartanároknak, de minden irodalom iránt érdeklődő embernek ezt a remek írást. Felidézi a múlt elfeledett zsenijeit és költészetüket. Azt a költészetet, melyet a történelem szaggatott ketté.  Nők Lapja weboldala: noklapja.hu

A Hitel című folyóirat az elmúlt évtizedekben a magyar literatúra egyik vezető sajóorgánumává nőtte ki magát. Nemcsak szépirodalmi, hanem közéleti, történelmi, művészetelméleti írásokat is közöl. A 2017. évi 12. szám tartalmából: Ágh István gyönyörű versekkel jelentkezik, különösen a Vörös kánikulsa emelkedik ki a sorból: egyszerre közélati, létösszegző és tájleíró vers. Ritkán olvashatunk mostanság ennyire jó, klasszikus formavilágú költeményeket. Lezsák Sándor az Azonnali versek órája című költeményével felülmúlja az előzetes várakozásokat. A Pilinszky Jánosra emlékező költemény pedig könnyeket csal az ember szemébe- nem tudni, hogy ez volt-e az eredeti alkotói szándék... Weöres Sándor poétikájával több tanulmány is fogalkozik, Falusi Márton szerint Nemes Nagy és Rákos Sándor is az ő poétikájából töltekezett, jómagam ezt kissé másképp látom: szerintem többen, egymástól függetlenül, a maguk zsenialitásának köszönhetően jutottak el hasonló célokig. Van egy írás, mely minden Olvasót vit