Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás Budapesten havonta megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat volt. Az 1980.júniusi szám tartalmából szemlézünk. Juhász Ferenc két hosszúverse József Attiláról. A költő arra keresi a választ,fizikai halála után több évtizeddel,hogyan él József Attila szellemisége napjainkban Magyarországon és Európában,egész civilizációnkban-Bóna István régész köszönti 70.születésnapján mesterét,László Gyulát,az embetkőzpontú régészet hazai meghonosítóját-Takács Gyula 11 soros költői remekműve:Áthajló,ritka képlet-Kurucz Gyula:Leszámolás című novellája a család,mint intézmény 20.századi válságáról ad hírt. A történetben együtt lakik Apa,Anya és a Fiú. Az Anya egyre kevésbé bírja elviselni az életet...Nagyon megrázó,érzelmeket felborzoló prózai mű-Mózes Lajos:Egyensúly című novellájában az iparosítás miatt egyre több lesz a patkány,már a macska is utálja őket. Számomra a mű igencsak metaforikus-Sajó András:A kapuőrök című novellája afféle magyar Legyek ura-történet-Baranyi Ferenc...

 Az Alföld irodalmi és kritikai folyóirat,Magyarország keleti részének legnagyobb városában,Debrecenben jelenik meg,havonta. Az 1995/12. szám tartalmát szemlézzük. Beszélgetés Sándor Ivánnal és Németh Gáborral. Téma:a regény a 20.század végén. Sándor Iván mond egy nagyon bölcset:ahhoz,hogy valaki regényt kezdjen olvssni,bizonyosfokú bizalom kell az író,a könyv felé. Németh Gábor szóváteszi,hogy túl sok az irodalomban az elmélet. Egyszerűen hagyni kell,hogy az olvasó olvasson,ahogy tud-Pomogáts Béla tanulmánya Csorba Győzőről. Véleménye szerint Csorba helye a Nyugat harmadik nemzedékének tagjai között van,"Weöres Sándor,Jékely Zoltán,Takáts Gyula,Rónay György,Képes Géza,Kálnoky László és Hajnal Anna társaságában".-Bárdos László:Visszaéneklés című költeménye egy megrázó halál elszemélytelenedett elbeszélése,remekmű-Balogh B.Márton :Ezüstös Hold című novellája Japánba,multikulturális kötnyezetbe vezet el bennünket-Simon Balázs:Széder című verse egy gyerek szemével láttatja az ün...

 A Kortárs Budapesten megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat,mind a mai napig megjelenik,van online változata is. Az 1979/6.szám tartalmából szemlézünk. Vas István Domokos Mátyással beszélget a költői szabadságról. Ez sok mindenből tevődik össze:nyelvi szabadság,tartalmi-gondolati szabadság,családi szabadság (pl. milyen mértékben lehet élő személyeket szerepeltetni irodalmi műben). Vas István szerint a két világháború között nagyobb költői szabadság volt,mint ma,azaz 1979-ben!-Weöres Sándor Naphimnusz,Áldozás és Éjszakában,pusztaságban című versei.Mindhárom remekmű-Mátrai László filozófus visszaemlékezik arra,milyen volt a Nyugat folyóirat szerkesztőségi értekezlete Babits Mihály vezetésével-Szabó Magda Tóth Endrére emlékezik-Illyés Gyula nyelv és nemzet kapcsolatáról gondolkodik-Vas István elemzi József Attila:Költőnk és kora című versét-Rab Zsuzsa Triptichon című verse-Kritika Szécsi Margit gyűjteményes kötetéről-Végh Antal:Kilencven perc című regényének részlete annak idején h...

 Az Alföld Debrecrnben megjelenő,országos terjesztésű irodalmi,művészeti folyóirat. A 2010/4.szám tartalmából: Marno János Anna-verseinek egyik különlegessége:mindegyik vers címe az,hogy Anna-Aczél Géza:rádió( igen,a cím kis keudőbetúvel írva) különböző múltbéli emlékeken,generáviókon átívelő élmények kifejezésével teremt modern mitológiát a rádió köré-Báthori Csaba novellájából megtudjuk,milyen érzés családfőnek lenni olyan férfi számára,akinek nem éppen az apja volt a legjobb barátja-Székely Csaba elbeszélése Philip Marlowe magándetektív alakján keresztül hozza testközelbe a 20.századi Amerikát és Magyarországot illetve parodizálja az ún kemény krimi műfaját-Tamás Attila életrajzi jegyzete a szegedi egyetemen eltöltött évek krónikája-Varga Zoltán Tamás verseiben halkan,halványan csobog az éltető víz - Harmath Artemisz tanulmánya az írott betű és a zene kapcsolatával foglalkozik Weöres Sándor és Marno János költészetén keresztül-Húsz év után jelentkezett új kötettel Domonkos Istva...

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból.  Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.   Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legk...

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni ...

 Radnóti Miklóst kitűnő versei, második világháborús szerepe, a holocaust során bekövetkezett tragédiája minden európai számára egyfajta sajátos irodalmi ikonná, hazáját minden keserűség ellenére szerető példaképpé tették. Kevesebbet beszél azonban az irodalomtörténet Radnóti kevésbé ismert kortársairól ,akik szintén nagyon sokat szenvedtek a vészkorszak alatt, és akiknek élete ugyanolyan tragikus véget ért, mint Radnótié.  A Nők Lapja 2019.április 10-i számában Balázs-Piri Krisztina cikke Zsigmond Edének, Pásztor Bélának ( Weöres Sándor szerint kora legnagyobb tehetsége volt), Fenyő Lászlónak ( Szántó Judit kegyeiért is versengett, de a lány végül József Attilát választotta) állít emléket. Kifejezetten ajánlom magyartanároknak, de minden irodalom iránt érdeklődő embernek ezt a remek írást. Felidézi a múlt elfeledett zsenijeit és költészetüket. Azt a költészetet, melyet a történelem szaggatott ketté.  Nők Lapja weboldala: noklapja.hu

A Hitel című folyóirat az elmúlt évtizedekben a magyar literatúra egyik vezető sajóorgánumává nőtte ki magát. Nemcsak szépirodalmi, hanem közéleti, történelmi, művészetelméleti írásokat is közöl. A 2017. évi 12. szám tartalmából: Ágh István gyönyörű versekkel jelentkezik, különösen a Vörös kánikulsa emelkedik ki a sorból: egyszerre közélati, létösszegző és tájleíró vers. Ritkán olvashatunk mostanság ennyire jó, klasszikus formavilágú költeményeket. Lezsák Sándor az Azonnali versek órája című költeményével felülmúlja az előzetes várakozásokat. A Pilinszky Jánosra emlékező költemény pedig könnyeket csal az ember szemébe- nem tudni, hogy ez volt-e az eredeti alkotói szándék... Weöres Sándor poétikájával több tanulmány is fogalkozik, Falusi Márton szerint Nemes Nagy és Rákos Sándor is az ő poétikájából töltekezett, jómagam ezt kissé másképp látom: szerintem többen, egymástól függetlenül, a maguk zsenialitásának köszönhetően jutottak el hasonló célokig. Van egy írás, mely minden Olvasót vit...