Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 Neuronok, mint logikai eszközök...Hogy 1943-ban a legtöbb ember azt sem tudta, hogyan kell ezt a mondatot érteni, abban biztos vagyok. Két amerikai kutató viszont jóval előrébb járt, mint mások, megkérdőjelezte a szokványos paradigmákat. Warren S. McCulloch és Walter H. Pitts 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végzett kísérleteket. Mindez a Tudomány című folyóirat 1988.februári számában közölt cikkből ( David W.Trank és John H.Hopfield:Kollektív számolás neuronszerű áramkörökben) derül ki.  De persze a tanulmány sok más érdekességet is elárul. Az 1960-as években a Kaliforniai Egyetemen már adaptív neuronokat és tanulni képes hálózatokat alkottak ( informatikusok: ugye, ismerős fogalmak ezek?). Csak összehasonlításképpen:Magyarországon ekkor kezdett lassú terjedésbe a televízió.... A cikk természetesen nemcsak történeti áttekintést, hanem önálló kutatási eredményeket is tartalmaz. Megtudjuk, mi a számítási energia, miért nőtt meg az érdeklődés az 1980-as években az " ide

 Az Erdélyi Gyopár című,igen magas színvonalú és igényes kiállítású folyóirat 2005/5. számában,a 16.oldalon jelent meg meg Izsák Györgynek A környezeti nevelésről című cikke. Az írás arra világít rá,hogy mennyire el van maradva nálunk az ifjúság környezeti nevelése. Ennek illusztrálására Szerző egy amerikai (konkrétan chicagói) példát hoz. Chicagóban elszaporodott a parlagfű,erre a városvezetés és a környezetvédő egyesületek kampányba kezdtek,ez pedig olyan eredményes volt,hogy pár héten belül több százezer chicagói lakos huzigálta ki a parlagfüvet a járda mellől.Példamutató dolog ez,nálunk,Magyarországon is kellene ilyesmi. A nagyon jól megírt cikk eszembe jutott még egy gondolatot-nem,nem azt,hogy nálunk ilyen kampányokat nem szerveznek. Hanem azt,hogy a környezeti nevelésnek két vonalon kell haladnia:1. Általános,rendszerezett környezeti nevelés 2. Kampányok,az éppen aktuális problémára összpontosítva.  Mindehhez persze Magyarországon szükség volna megfelelő tudású és mennyiségű sza

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, meg a hong

 A második világháborúval foglalkozó szakirodalom többsége a szövetségesek 1943-as szicíliai partraszállását sikertelen hadmúveletként értékeli. Legfőképpen azért,mert több tízezer német és olasz katona a szárazföldi Olaszországba menekült,tovább folytatva a harcot az angol és amerikai szövetségesek ellen. James Holland brit hadtörténész a BBC History folyóirat 2021.márciusi számának 33-39.oldalán megjelent Szicília bevétele című cikkében másképp értékeli a hadjáratot. Szerinte a szíciliai hadművelet (Husky) igenis eredményes volt. Mivel indokolja ezt? 1.A szigetet 38 nap alatt elfoglalták 2. A helyi lakosság nagy része rokonszenvvel fogadta a szövetségeseket 3. A katonák nagy részének sikerült leküzdeni az elképesztő hőséget és a betegségeket 4. Sikerült úrrá lenni a logisztikai nehézségeken a,kevés volt a kikötő b.  a szigeten elképesztően sok a hegy c. a városok régi építésűek,az utcák kicsik,szűkek,a nagy amerikai járművek nem fértek el rajtuk 5. A hadjáratban sok tapasztalatot gyű

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legolvasottabb sajtóterméke,minden szám telis-tele van nagyon érdekes cikkekkel. A 2014.áprlisi számban például Pagan Kennedy írását olvashatjuk a Pantone-skáláról. A Pantone-skála színskála,ahol minden színnek saját kódja van. A nárciszsárga például 123. Amikor azt halljuk-látjuk a médiában,hogy egy cég levédetett egy színt,akkor tulajdonképpen arról van szó,hogy ezen a skálán védetett le egy kódot. A 356 kódszámú szín például a Heineken-zöld nevet viseli. A 279 kódszám neve ENSZ-kék. A Pantone-skálát Lawrence Herbert amerikai nyomdaipari vállalkozó találta ki az 1960-as években,hogy az egész világon egységes színeket lehessen használni.  A cikk kitűnő,akit részletesebben érdekel,olvassa el a Reader's Digest 2014.áprilisi számának 34-35.oldalán! Sajnos, nem találni a magazin magyar nyelvű kiadásának weboldalát. 

 Kár,hogy nincs ma a magyarországi piacon olyan sajtótermék,mint volt anno a Kroki Krimi.Színvonalas bűnügyi történeteket közölt a legmenőbb angol és amerikai krimiszerzők tollából. Az 1989/1. számban például három remek novellát olvashatunk. Edward.D.Hoch:Egymillió dolláros pulyka című írásában egy igen ravasz tolvajnak el kell lopnia egy karácsonyra készülő család pulykáját. De hogy miért ér ez meg valakinek egymillió dollárt? Csakhogy a tolvajnak eltörik a lába,be kell gipszelni. Vajon így is végre tudja hajtani a feladatot? Helen Nielsen:Cornell utolsó üzlete című történetében egy autóügynököt találnak holtan,a rendőrség szerint öngyilkos lett,idegenkezűség kizárva. Csakhogy a feleség,azaz az özvegy szerint férje nem lehetett öngyilkos. A főnöke szerint az áldozat egy kamu autóeladást próbált megrendezni. A rendőrség is furcsának találja az eladás körülményeit. Barbara Owens:Vérében a muzsika...című története azért is drámai,mert mindössze két szereplője van-legalábbis az elbeszélé

 Ha mevizsgálnánk, az ókori Egyiptom történetének mely szegmenseit, emlékeit, korszakait tárgyalja legtöbbet a sajtó, a média, akkor kettőt emelhetnénk ki: - a gizai piramisokat - Tutanhamon sírját Mindenki, még a régészek, egyiptológusok is úgy tudják, hogy Tutanhamon fáraó sírját Howard Carter fedezte fel, természetesen munkatársaival együtt. A BBC History című történelmi folyóirat 2020.áprilisi számának 28. oldalán található egy rövid, fél oldalt sem kitevő közlemény, Joann Fletcher egyiptológua tollából.  Szerző szerint Tutanhamon sírjának első megtalálója nem Carter volt, hanem az amerikai Ernest Harold Jones nevű régész, méghozzá 13 évvel korábban, 1909-ben. A cikk szerzője szerint Jones a környékbeli, szintén nem elhanyagolható jelentőségű temetkezési helyeket, pl. Horemheb sírját tanulmányozta, el is jutott addig, hogy felfedezze a KV58 sorszámú sírt. Betegésge (TBC) és szerteágazó tevékenysége miatt azonban tovább nem jutott. A nagy elődnek, Jonesnak, még az emlékét is elfeled

 Nagyon szerettem annak idején a Kroki Krimi című újságot.Kellenek az ilyen sajtótermékek, feszültségoldásra szükség van. Minden számban 3-4 jó kriminovellát olvashattunk, az akkori idők legmenőbb angol,amerikai, olykor ausztrál szerzőitől. Az 1990/2. számnak az a címe: Csak egy macska. Négy remek novella olvasható, ezekhez közlünk most egy kis kedvcsinálót.  Thomasina Weber: Csak egy macska című novellájának főszereplője egy csinos, de kissé félkegyelmű lány illetve Jack, a vonzó, okos,szemrevaló férfi. A lány azt hiszi, Jack szerelmes belé, és egy éjszakán véletlenül az autója elé veti magát. Jack pedig megöli. Eltemeti őt, félrevezetésül egy döglött macskát rak a sírja fölé. Ám a lány apja gyanakodni kezd, megtalálja Jack lakásán a halott lány pénztárcáját. Nagyon jól megírt novella, a zárórészben hátborzongató drámaisággal.  Edward D. Hoch: Lopj egy hervadt virágot! című írásában Nick szakít kedvesével, Gloriával, aki remekül rajzol. Ám Nick, aki magánnyomozóként dolgozik, kap egy

 A Nagyvilág világirodalmi folyóirat 1970/7.számában jelent meg Randall Jarrell amerikai költő A régi és az új mesterek című verse. A műfaj gondolati költemény,szabadversben írva.  Jarrell a középkort eszményítve látja. Ez az a kor,legalábbis szerinte,amikor a festőművészek még őszintén átérezték Krisztus szenvedését. Az első versszakban a Szent Sebestyént átfúró lándzsa idézi fel a legnagyobb szenvedéstörténetet. Van der Goes:Jézus születése című képén pedig minden egyfelé mutat. Aztán jön a reneszánsz,Veronese,aki játszadozó kutyákat fest Krisztus keresztje alá. Aztán a világ fokozatosan humanizálódik,az ember egzisztenciális szenvedése kerül középpontba. Aztán már nem az egyes ember,hanem az emberiség,mint egész;nem egyes országok,népek,hanem az egész Föld.  Jarrell hosszú költeménye olyan,mint egy kis kultúrtörténet. Az irány,a költő szerint egyértélmű. Az ember gondolatvilága elszakad a spirituális tartalmaktól,az anyagiak felé fordul,profanizálódik,saját szenvedését pedig elvisel

 Akit érdekel a második világháború története,annak mindenképpen ajánlom az Aranysas folyóiaratot. Elkélesztően jó cikkeket olvashatunk benne a korszakról,a hadműveletekről. Persze,nem ez a folyóirat fő profilja,de néhány remek történelmi cikk minden számbab akad. A 2021/7. számban például Varga Csaba Béla kitùnően megírt,"Az USAAF fekete napja.Schweinfurt bombázása" című írásából gyarapíthatjuk világháborúra vonatkozó ismerereinket. Megtudhatjuk,miért ellenezte 1943-ban a nappali bombázásokat a brit,és miért támogatta azt az amerikai főparancsnokság. Miért pont Schweinfurtot választották célpontul? Sikerült-e célba juttatni a bombákat?Tudták-e támogatni vadászrepülők a bombázókat?Hogyan reagáltak a németek a rengeteg ellenséges gép akciójára?Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az Aranysas folyóirat cikkéből. Szakmailag korrekt,stílusában élvezhető,pontos. Minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk.

 Majd'minden nyelvben valamilyen közmondás arra, hogy " Gyakorlat teszi a mestert". Minden nép, már ősidők óta tudja, hogy ha valamilyen tevékenységet, legyen az munka, sport, gyakran,rendszeresen művelünk, akkor - egyre jobb minőségben fogjuk azt művelni - egyre gyorsabban hajtjuk végre az egyes feladatokat.  Amikor a huszadik század elején megjelent a futószalag, ezzel egyidőben megjelent a munkapszichológia tudománya is. Azzal foglalkozott, hogy egy szalagmunkás egy mozdulatot hány másodperc alatt végez el. Ford üzemei nagyon kiszámítottan, mondhatni: tudományos alapon működtek. Feltételezték, hogy a gyakorlottabb munkás pontosabban és gyorsabban dolgozik, mint a gyakorlatlan.  Vajon igazuk volt? A HVG ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük, tessék olvasni... hvg.hu ) 2018.augusztus 23-i számának 32. oldalán, a sajtó-szakmában csak " kis színesnek" nevezett hírek között találtam egy nagyon fontos cikket. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgá

 Az időskori demencia nagyon nehezen kezelhető betegség. De vajon hogyan alakul ki?Amint a HVG 2022.március 24-i száma (37.oldal) beszámol róla,amerikai kutatók két olyan,az Amazonas mentén élő törzset vizsgáltak,amely elutasítja a városias civilizációt. A tsimanék és a mosetének mezőgazdaságból élnek,gyermekkortól egészen az öregekig mindenki aktív fizikailag. Időskori demenciának pedig nyoma sincs.  A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint tehát a demencia civilizációs betegség. Hogyan előzhetjük meg kialakulását?Mozogni kell,kevés cukros ételt és sok zöldséget,halat enni. Fizikum és agy ugyanis összefügg. A test jó állapota az elme jó állapotát is biztosítja,egy bizonyos szinten,persze. De akkor miért van az,hogy a két törzs átlagéletkora ötven év?

 Olvasom a Modern Nyelvoktatás című folyóirat 2005/1. számában Kuthy Erika cikkét,melynek címe:Dalszövegek felhasználása az idegennyelv-oktatásban. Szerző olasz nyelvtanár,cikkében felsorolja azokat a főbb feladattípusokat,melyek során alkalmazni lehet a dalszövegeket. Ezek között vannak szó-,mondat-és szövegszintű feladatok. Az általa választott dal a világszerte ismert Napfivér,holdnővér című,szerző Riz Ortolani,előadó Claudio Baglioni. Ehhez készített a cikk szerzője egy 19 feladatból álló feladatsort.Nagyon jó,korszerű munka,ajánlom minden nyelvtanár figyelmébe. Beszéltem egy nyelvtanár ismerősömmel,aki viszont soha nem használ dalszövegeket munkája során. El is mondta indokait:sok bennük a szleng-különösen az angol és amerikai számokban-,rengeteg a giccs,sokszor a dalszövegek szándékosan nem felelnek meg nyelvi szabályoknak. Ő inkább a könnyebben érthető prózai irodalmi műveket,rövid elbeszéléseket,novellákat részesíti előnyben a tanítás során. Azt gondolom,az,hogy valaki használ-

 Szeretem a megújuló energiákat, szeretem, ha erről a témáról beszélnek, írnak, szólnak a magyarországi sajtóban, médiában. A globális felmelegédés korszakában sorsdöntő, hogy az emberiség minél előbb átálljon fosszilis energiaforrásokról megújulókra.  Örömmel olvastam a New Technology folyóirat 2022/1. számában (13-14.oldal) A megújuló energia jelentheti az energiafügetlenséget című ciket (szerzők: Szíjjártó Anikó és Zentai Tamás). Ebben a cikkben van egy mondat, ami különösen felkeltette az érdeklődésémet. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva Szerzők azt állítják, hogy a megújuló energiafelhasználás háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis.  Azt gondolom, hogy e teljesen üzleti- és munkakultúrafüggő. Az egyik országban, kultúrkörben adott feladatra x munkaerőt alkalmaznak, másikban 2x számút. Nem lehet kijelenteni, hogy egy adott technológia a világon mindenütt hogyan alakítja a munkaerőpiaci helyzetet. Itt minden ország, tájegység, cég teljesen egyedi. Amúgy a cikket kitű

Olvasom Katona Nóra és Oakland Thomas:Tanulási stílus:egy integratív megközelítés című publicisztikáját ( Alkalmazott Pszichológia,1999/1.,17-29.). A első részben összegzik azokat a tanulói-tanulási  típusokat és ellentétpárokat, melyek az elmúlt évtizedek pszichológiai szakirodalmában napvilágot láttak.  Az 1970-es években, az amerikai pszichológiában terjedt el a mezőfüggő-mezőfüggetlen ellentétpár. A mezőfüggő örömét leli az apró részletekben, a mezőfüggetlen viszont a tágabb öszefüggések felfedezésében talál sikerélményt. ( A szakirodalmi hivatkozásokat lásd a tanulmány szövegében!).  Még szerencse, gondolom én, mint 21. századi Olvasó, hogy ez a szemlélet nem terjedt el a magyarországi szakirodalomban, illetve a tömegmédiában. Netán az iskolai gyakorlatban. Merthogy leegyszerűsítő butaság az egész. Minden ember egyszerre mezőfüggő és mezőfüggetlen. Jómagam az élet bizonyos területein mezőfüggő vagyok, élvezem a kis pici részleteket, az apró nüanszokat. Életem más aspektusaiban vis