Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon már az 1940-es években létezett fotóművészeti szaklap. Ahogy a fényképezés, mint kommunikációs forma, tömegessé vált, ahogy megjelent a tömegtermékeken túlmutató művészi fotó, úgy megjelent az ezzel foglalkozó szaklap is. A Fotóművészet 1941.áprilisi számában olvashatunk pl. az árnyékok szerepéről, konkrétan arról, hogyan használjuk a fényképeken a kovácsoltvas kerítések által vetett árnyékokat. Megtudhatjuk, mi a különbség a sajtófotó és az amatőrfotó között. Egy érdekes esettanulmányt is megismerhetünk: a katonai díszszemlére a Kormányzó Úr sietősen lovagolt be, tehát a fotósnak is nagyon ügyelnie kellett, hogy elkapja a megfelelő pillanatot. A 20.század első felében rengeteget fejlődött a nyomdatechnika is: leírnak egy esetet, a tudósító elkészített néhány képet egy ünnepségről, ezeket futárral beküldte a szerkesztőségbe. Majd tovább fényképezett. még az utolsó képeket csinálta, az esti lap máris az utcán volt, benne az ő elsőőként készített fényképeivel!  És még mon

 Mindig szerettem és érdeklődéssel olvastam az olyan írásokat,cikkeket,melyek a Kádár-korszak hétköznapjairól szólnak. Arról,hogyan élték meg az egyszerű emberek ezt a rendkívül ellentmondásos,változatos történelmi kort. Érdekel,milyen is volt a történelem a mindennapokban. A Napjaink című folyóirat 1982/4.számában olvashatjuk Kovács György Attila:Csak illendő harcmodorban című,szociográfiai ihletésű írását. A történet egy kis faluban játszódik,utalás történik rá,hogy valamelyik középhegységünkben található a szóban forgó község. Ebben a faluban volt sokáig tanácselnök G elvtárs.Csakhogy G.elvtársat leváltották,bizonyos szabálytalanságok miatt. Na,több sem kellett az igencsak felvágott nyelvű G.-nének:iszonyatos piacikofa-modorban elkezdte híresztelni a G-t leváltó elvtársak korrupciós ügyeit. Hogy ez meg az jogtalanul kapott házhelyet a faluban. Hogy ez és ez jogtalanul hordja a moslékot a saját disznainak Hogy ez meg az kizavarta az ügyfelet amikor ügyet intézni ment a tanácsirodára.