Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom, az origo.hu -n, hogy Rákosmentén a hajléktalanok feltörik az évek óta elhagyottnak tekinthető MÁV- házakat, s beköltöznek. Magyarul: önkéntes lakásfoglalókká válnak. A helyiek persze aggódnak- talán ez érthető- viszont a cikkből az is kiderül, hogy a település vezetői eddig nem nagyon tettek semmit a probléma megoldása érdekében. Az eseménysorozat egy, egész Európában nagyon markáns gazdasági-szociológiai jelenségre, a lakhatási válságra irányítja a reflektorfényt. Egyre több európainak nincs hol laknia, vagy ha van is, az nem nevezhető lakásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon sok európai városban lakások százai, ezrei állnak üresen. Az ingatlanárak pedig egyre feljebb kúsznak, úgyhogy a jelenség valószínűleg még csak ezután éri el tetőpontját. Hogyan is lehetne kezelni ezt a helyzetet? Az amúgy is forráshiányos önkormányzatoktól nem várható el, hogy több ezer lepukkant lakást most hirtelen felújítson anélkül, hogy biztos vevő lenne kilátásban. A lakhatási válsággal küszködőkn...

A Magyar Nemzet 2020.január 31-i számában, a 11.oldalon olvashatunk egy nagyon szívem szerint való írást Fricz Tamás politológus tollából(Fricz Tamás: Polgári Magyarországot építünk.Négy pontban a szükséges és végrehajtható változtatásokról 2022-ig.) A cikk 4 pontba szedve tárgyalja,mire is volna szüksége a FIDESZ-KDNP-nek ahhoz, hogy megnyerje a 2022. évi választást. A 4 pont röviden összefoglalva: 1. A közös értékek, a közös politikai eszmék tudatosítása. 2. A középosztályosodás erősítése és kommunikációban történő hangoztatása 3. A klímavédelem okos, higgadt tárgyalása, ellentétben a baloldal radikális stílusával. 4. A pártszövetség kommunikációjának modernizálása. Olvasván Fricz Tamás kitűnő cikkét, különösen hiányolom az elsőt és az utolsót. Véleményem szerint a FIDESZ-KDNP eszmeileg kissé felhígult, jónéhány olyan ember került be a pártba, akik nem nevezhetők sem konzervatívnak, sem igazi kereszténynek. Az utolsó ponthoz pedig csak annyit: a budapesti főpolgármester-válasz...

Mivel a megboldogult 19.században a napilapoknak volt reggeli és esti kiadása- és volt közönség, mely ezeket megvásárolta- kijelenthetjük: az akkori középosztálybeli átlagember sokkal tájékozottabb volt, mint a mai középosztálybeli átlagember. A Pesti Napló 1877.január 3, reggeli kiadásának vezércikke az orosz-török háborúval foglalkozik. Annyira reális volt a háborús veszély, hogy Andrássy Gyula osztrák-magyar közös külügyminiszter haza sem ment karácsonyra. Aztán az oroszok két hónapos fegyverszünetet kértek, ezt meg is kapták, ám a Pesti Napló cikkírójában maradt némi kétség afelől, hogy Oroszországnak békések-e a szándékai? Nemcsak azért kértek haladékot, mert az előző, kölcsönből finanszírozott mozgósítás a rossz egészségügyi viszonyok miatt kudarcot vallott? A másik vezető anyag arról a bizottságról, szól, melyet Bulgária ( ekkor a Török Birodalom egyik tartománya) zavaros politikai helyzete okán hoztak létre. Bulgáriában lemészároltak több tucat keresztényt, állítólag állami se...

Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank(MNB) 2017. évi jelentése a magyar gazdaság állapotáról, melyet több magyar sajtótermék felhasznált, elemzett, egyetértve abban, hogy a magyar társadalom polarizált. Merthogy a lakosság 10 százaléka tartja kezében a részvények 92 százalékát. Igen, ez teljes mértékben igaz lehet, de nem feltétlenül ez a legpregnánsabb adata a társadalmi megosztottságnak. Magyarországon ugyanis sohasem volt igazi részvénykultúra. Ellentétben Amerikával, ahol is a középosztálybeli családok jelentős része részvényekben tartja megtakarításait, Magyarországon inkább az ingatlan, a bankbetét, meg az államkötvény a népszerű. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magyar és külföldi állampapírok kereskdeleme profi szinten, legaktuálisabb árfolyamok ismeretében, korszerű stratégiákkal, otthonról is ellenőrizhető állással. Írjon:csaladokhoz@gmail.com