Írott és elektronikus média régen és ma

 A Mozgó Világ folyóirat 1985/3. számában kincsre bukkantam. A 66.oldalon kezdődik a Seres Dezső önéletrajzi története című,megrázó és megható írás. A szerző értelemszerűen Seres Dezső. Megtudhatjuk,hogyan tanultak a két világháború között az egyszerű parasztgyerekek. Elgondolkodhatunk arról,hogy mi,21.századiak,vajon bírnánk-e azt az életet,amit akkoriban éltek a mezőgazdasági munkások. Elképesztő szegénység és rengeteg munka. Szinte mi magunk is részeseivé válunk egy aratósztrájknak.Abban az időben az ilyesmi sokkal durvábban zajlott,mint manapság.  A csendőrök nagyon keményen bántak a sztrájkolókkal.Képet kapunk arról,hogy a második világháború vége felé hogyan szöktek meg a katonák a frontról. A visszaemlékezés egy szomorú történelmi eseménnyel,a csehszlovákiai magyar lakosság áttelepítésével zárul.  Seres Dezső nagy történelmi időket élt át. Írása rendkívül szuggesztív,plasztikus. Huszadik századdal foglalkozó történészek,agrártörténészek számára szinte kötelező olva...

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomán...

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érd...

 2023-ban nagyon jelentős belpolitikai változások történtek Hollandiában. Ezekről minden jelentősebb sajtó-és médiatermék tudósított. A magyar nyelven elérhető legjobb cikk(véleményem szerint) a Demokrata közéleti hetilap 2023.november 15-i számában olvasható. Szerzője Nathalie Suarez. Címe:Merre tovább,Hollandia? Olvashatunk arról,miért is mondott le 13 év kormányzás után Mark Rutte miniszterelnök. Megtudjuk,milyen problémák kerültek elő a választásokon:migráció,környezetvédelem,orosz-ukrán háború,megélhetési költségek növekedése,energiakérdés. Megismerkedünk a holland politikai életet meghatározó politikusokkal,pártokkal. Szó esik a politikusok Magyarotszághoz való viszonyáról is.Nagyon alapos,átfogó cikk,ajánlható a térséggel foglalkozó történészeknek,politikatudósoknak. 

 A történelem egyetemi kurzusai főként másokról szólnak: nagy hadvezérekről, híres művészekről, gondolkodókról, miniszterelnökökről, királyokról és egyéb híres személyekről.  A Nők Lapja című hetilap 2022.november 9-i számában Gellért Veronika kommunikációs tanácsadó említést tesz egy elképesztően jó történelmi kurzusról ( színhelye: Színház- és Filmművészeti Egyetem, televíziós műsorvezető- rendező szak). Rainer M. János, a neves történész, olyan feladatot adott a hallgatóknak, mely mindenki számára testhezálló volt: saját családtagjaikat kellett kérdezni történelmi eseményekről. Mit csináltak akkor, amikor ez és ez történt....Ha tudománoysan fogalmazunk ,akkor ez egyfajta oral history. Szerintem nagyon érdekes lehet, ha ma lennék egyetemista, biztosan áthallgatnék, akármilyen szakra járnék is. Szerintem elképesztő dolgokat tudtak meg a hallgatók a saját családjukról.  Nem tudom, hogy a " színi" átalakulása után megmaradt-e még ez kurzus, azt gondolom, kár lenne, ha elny...

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott for...

 Az 1222-ben, II .András király uralkodása idején kibocsátott, később többször módosított magyar Aranybulla hazánk történelmének egyik legfontosabb forrása. Mégis,- vagy talán éppen ezért- számtalan esetben értelmezték, újraértelmezték, ide vagy oda helyezték a hangsúlyt.  Hol tartanak ma az Aranybulla-kutatások? Hogyan vélekedik a mai történészgeneráció erről az Európában is egyedülálló történelmi dokumentumról? Erről olvashatnak elképesztően izgalmas interjút Zsoldos Attila történésszel, az Árpád-kor egyik legjelesebb magyar szakértőjével, a Magyar Tudományos akadémia weboldalán, az  mta.hu -n. Aki valamilyen szinten foglalkozik történelemmel, akár tanár, diák, egyetemi-főiskolai hallgató, vagy éppen amatőrként érdeklődik a középkor rejtelmei iránt, feltétlenül olvassa el az interjút! Kihagyhatatlan. 

 A Zala Megyei Hírlap forradalmi utódja, az Új Zala 1956.november 1-i száma számol be arról a gyűlésről, melyet Győrben tartottak. 800 küldött érkezett összesen, a Dunántúl valamennyi megyéjéből, valamint Bács megyéből. Nagyon higgadt, az adott helyzethez mérve rendkívül tárgyilagos beszámolót közölt az újság erről a gyűlésről,bármelyik írott vagy elektronikus médiának becsületére válna. Szóval, a sok kérdés között, melyet megvitattak, ott volt az újjáalakult pártok, a kormányzás kérdésre is. Az összegyűltek végül amellett foglaltak állást, hogy ne koalíciós kormány irányítsa a jövőben Magyarországot. Hanem a kommunisták, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a nemzeti parasztpártiak, a kisgazdák, önállóan működjenek, s mérjék össze erejüket tisztességes, szabad választásokon.  Hamis tehát bizonyos történészeknek az a narratívája, hogy "56-ban a közvélemény nemzeti egységkormányt akart látni Magyarország élén...". Nem, az akkor élt, közéletileg aktív emberek pont az el...

 A Nők Lapja Magyaroszág egyik legrégebben működő nyomtatott médiaterméke. Nagyon szeretem változatos tematikáját.  A 2016.március 9-i szám 104-106.oldalán például Szigeti Hajni festményhamisítókról szóló írását olvashatjuk(Picasso után szabadon.Hírhedt képhamisítók bukása).A cikkben két "úriember van megemlítve név szerint:a magyar származású Elmyr de Hory,aki képhamisításon kívül más egyéb szélhámosságokkal is foglalkozott. A másik a német hippi,Wolfgang Beltracchi,aki sikeresen hamisított 16.századi festőket is.  A cikkben szakértőként megszólaló Dr.Gereben Katalin művészettörténész azt is elmondja,mi mindenen buknak le a hamisítók. Az egyik tényező az,hogy belefestik saját korukat,a saját korukra jellemző ízlést,ecsetkezelést.  Véleményem szerint Ez utóbbin érdemes lenne nemcsak a hamisítóknak,de a történészeknek,történelmi regényíróknak is elgondolkodni.  Amúgy a cikk kitűnő,élvezettel olvastam.

A Honlevél a Magyarok Világszövetségének folyóirata. A 2006.májusi számban olvasható Pápai Szabó György nekrológja Dr. Szíj Rezsőről, aki 2005-ben költözött el közülünk. Könyvtáros volt, művelődéstörténész, református lelkész. Sajnos, ma már kevesen ismerjük nevét. Pedig kellene, mert elképesztően sokoldalú ember képe rajzolódik ki ebből a nekrológból. Egy igazi humanistáé. Reméljük, neve soha nem merül feledésbe. 

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjének 2016/1. számában olvashatjuk Simon László: Az információ mint fegyver c. tanulmányát. Nagyon kiváló tudományos munka, nemcsak katonatiszteknek, de történészeknek is szívből ajánlom. A sok elgondolkodtató szöveghely közül most egyet szeretnék kiemelni: a mozgáscentrikus háborúról írottat a 48. oldalon. Nagyon érdekes, hogy ezt ilyenformán megkülönbözteti a hadtudomány, hiszen- gondolhatnánk- minden háború mozgáscentrikus. Szerintem akad egy példa a világtörténelemben, amit manapság elég keveset emlegetünk. Szerintem a leginkább mozgáscentrikus háború a Mao vezette kínai kommunista hadsereg Hosszú menetelése volt. Több ezer kilométeres volt az arcvonal, finoman szólva is rendezetlen az infomációtovábbítás módja, azt pedig, hogy annak a hadseregnek volt-e egyáltalán vezérkara, vagy önjelölt vezetők ad hoc hoztak-e döntéseket, szerintem maga Mao sem tudná megmondani. Ezzel szerettem volna kiegészíteni Simon László gondolatait. xx...

Ungváry Krisztiánnak, a neves történésznek jelent meg cikke a História történelmi folyóirat 2005/3. számában. Ebben olvashatunk egy megkapó leírást arról, milyen is volt ebben a sorsdöntő történelmi pillanatban a budapesti lakosság hangulata. Egy Szalay István nevű zászlós arról számol be, hogy december 25-én az emberek hozták nekik a bejglit, diósat, mákosat, és arról érdeklődtek, milyen a hadihelyzet. Ungváry Krisztián idézi Szalayt, aki szerint a lakosság nem az összeomlásra várt. A bajok karácsony után kezdődtek, amikor is megszűnt a szervezett élelmiszer-ellátás. a szovjetek ráadásul elfoglalták a közművek irányítóközpontjait, minden megszűnt:áram, gáz, víz. Ekkor, a városi életfeltételek eltűnésekor ébredtek rá a pestiek, hogy miféle történelmi zavarosba is csöppentek. Ungváry Krisztián írása remek, minden történelem iránt érdeklődőnek csak ajánlhatjuk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítsd magad! biztositasiszemle.hu

Nagyon szeretem a Magyar Hírlap címlapjának megjelenését, ám a 2018.február 13-i szám valahogy zavaró. Bal oldalon olvasható a " Biztonsági garancia a déli kerítés" szöveg, mellette pedig Dömötör Csaba államtitkár képe látható. Az a baj, hogy Dömötör Csaba szinte elvész a képen. Az emberalak a kép kb. egyötödét teszi ki, a többi a határkerítés egyik oszlopát, illetve a magyar kék eget ábrázolja. Véleményem szerint ilyen fotót a 21.századi írott médiában már nem szabad közzétenni! Vagy Dömötör Csabára kellett volna fókuszálni, vagy a kerítést kellett volna megörökíteni, illusztrálva a bal hasáb szövegét. A tartalom viszont most is kitűnő. Nagyon tetszik, hogy a Magyar Hírlap következetesen igazat ad a kormánynak az ukrajnai magyarság ellen elkövetett oktatási jogsértés ügyében. És persze szimpatizálok azzal is, hogy kiállnak a migrációs kvóták ellen. A sok remek cikk közül  ki kell emelni Nagy Ervin filozófus írását ( nem értem ugyanakkor, miért kell feltüntetni a Szerző c...

A Magyar Hírlap 2018. január 30-i számában interjút olvashatunk Azbej Tristan helyettes államtitkárral, aki az üldözött keresztények megsegítéséért felelős. ( Talán sokakat meglephet, hogy miért kell erre a feladatra ilyen magas pozíciójú szakember, de szükség van rá. Jelenlegi állapotok szerint ugyanis 68 olyan ország van a világon, ahol embereket üldöznek azért, mert keresztények. És egyetlen üldözött keresztény az egész kereszténység ügye.). Szóval, Azbej Tristan beszél a szíriai polgárháború következtében előállt helyzetről. Ninivében például óriási rombolást vitt végbe a polgárháború. Olvassák el ezt a cikket, érdemes! Mint ahogy maradandó értéket képvisel Hermann Róbert történész Görgey Artúrról írt cikke. Görgeyt a magyar történettudomány és ezáltal a magyar közvélemény sokáig árulónak tartotta. Mára változtak a vélemények, ma már elismerjük Görgey elkötelezettségét, hazaszeretét, s nem utolsósorban fantasztikus katonai zsenijét. Szerepel egy másik történelmi témájú írás is...

A Magyar Hírlap külső megjelenése egyedülálló a mai magyar sajtópiacon. Ám a tartalom sem akármi! A 2018.január 22-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A roma szakkollégiumok konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi romákban rejlő erőforrásokról beszélt. - Lehet, hogy kitiltják Magyarországról Soros Györgyöt? Amennyiben nem hagyja abba a bevándorláspárti propagandát, erre is sor kerülhet. - Szél Bernadett, az LMP társelnöke egy olyan, afgán származású férfit javasolt a Nemzetbiztonsági Bizottság szakértőjének, aki megbukott az átvilágításon - Harrach Péter (KDNP) cikke baloldal és egyházak viszonyáról. - Veczán Zoltán írása a Roxene Tudorral megjelent interjú sajtóvisszhangjáról. - Tamáska Péter történész cikke a román történelem sarkalatos problémáit tekinti át. - Miért vették őrizetbe a franciaországi Nimes-ben élő férfit? Azért, mert bombamerényletet tervezett. - Csökken a tojás ára? ( Egy észrevétel: ezt itt, ahol én élek, nem nagyon érezni-GBP). - A ...

2017.február 6., 13 óra 10 perc, a 888.hu vezető anyagára szeretnék reflektálni. Nem az a baj Karsai László " kommunista történész" érvrendszerével, hogy nem tartalmaz igazságokat. Igen, elhisszük neki, hogy voltak emberek, akiknek a Rákosi, illetve a Kádár-korszak életnívó-emelkedést hozott. De sokaknak meg csökkenést, sokaknak az élete is odalett, illetve veszélybe került. Az emlékmű felállítása azért indokolt, mert a kommunizmusnak Magyarországon sokszázezer áldozata van: kitelepítettek, az ÁVO áldozatai, satöbbi. Azonkívül: az, hogy a kommunizmus áldozatainak, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművet állítunk, nem jelenti azt, hogy csökkentenénk a fasizmus áldozatainak szenvedését. Ez nincs így. A baloldalon sokan azt gondolják, hogy ha beszélünk a kommunizmus bűneiről, akkor elfelejtjük a fasizmus bűneit. Ez teljességgel tévedés: egyik ordas rendszer áldozatainak emlékét sem feledjük.Mindkét diktatorikus rendszer áldozatairól meg kell emlékeznünk.