Írott és elektronikus média régen és ma

A rendszerváltás után, de még az uniós csatlakozás előtt, hazánkban rengeteget beszéltek az ún. Phare programról. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlesztése regionális alapon- ez volt a Phare-program eredeti célja,később aztán még tíz ország csatlakozott a programhoz. Amikor aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, megszűnt ez a program, amely jellegét tekintve projekt-csoportnak minősíthető. Érdekes lenne egyszer- majd amikor a politikai helyzet már lehetővé teszi- megírni a phare teljes történetét. A regionális földrajz tudománya biztosan gazdagodna egy ilyen témájú, átfogó jellegű disszertációval.  A Falu,Város, Régió című folyóirat 1999/5. számában nagyon érdekes interjút olvashatunk Lunk Tamással, az FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda igazgatóhelyettesével. Lunk Tamás elmondj,a mi volt szokatlan Magyarország számára a program végrehajtásánál, azaz a pályázatok írásakor és pénzek felhasználásakor. Nagy vonalakban a következők emelhetők k

A Heti Válasz 2002.11.08-án megjelent számában olvashatunk interjút Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Parragh László hangsúlyozza a magyar vállalkozások védelmét ( a 2000-es évek elején kulcskérdés volt, hogy Magyarországon és a többi volt szocialista országban a multik milyen befolyást szereznek és ezt hogyan érvényesítik). A közelgő uniós csatlakozással kapcsolatban (ami 2004-ben valósult meg), Parragh óv a túlzott optimizmustól. Azt mondja, lesznek győztesek és vesztesek. Ebben igazolta őt a történelem. Valóban voltak és vannak győztesek és vesztesek. A polgárok nagy része vesztesnek érzi magát, a győztesek meg nem mutatkoznak, csak kaszálnak. A rét felett árny suhan, nagy madár árnya...Valahogy így vagyunk mi ezzel az Európai Unióval. Egy szervezetet látunk, amely iszonyú pénzt öl a magyar gazdaságba, hogy aztán még iszonyúbb pénzt kivehessen onnan. Egy szervezetet látunk, melyet elárasztottak a liberálisok, még konzervatív pártokat is. normákat n