Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megteremtése len

 A Kortárs folyóirat 1977.januári számában jelent meg Dobos László:Meglátszanak a vizek mélységei című novellája(a magyar irodalmi köztudat a novella és elbeszélés műfajmegjelöléseket gyakorlatilag szinonímaként használja. Így teszek én is).  A Szerző-elbeszélő egy mentőcsónakot kísér végig egy elárasztott dunai falun,közben persze beszélget a helybeliekkel és a mentést végző katonákkal. Megtudjuk,miért a diófára kell menekülni,ha jön a víz. Bepillantunk egy elárasztott házba,ahol a víz még mindig kerrng,nem hagy alább erejével. Megismerkedúnk idősekkel,akik nem akarják elhagyni házukat,meg egy zavart elméjű férfival,aki...de ezt már mem árulom el. A dunai árvizek történetét alaposan dokumunzálta a magyar média,érdemes az irodalmi feldolgozásokkal is megismerkedni. Dobos László novellája apokaliptikus bangulatot áraszt. Kitűnő,érzékletes,az Olvasó szinte érzi a víz szagát. Ajánlom mimden irodalomkedvdlőnek. 

 Radnóti Miklóst kitűnő versei, második világháborús szerepe, a holocaust során bekövetkezett tragédiája minden európai számára egyfajta sajátos irodalmi ikonná, hazáját minden keserűség ellenére szerető példaképpé tették. Kevesebbet beszél azonban az irodalomtörténet Radnóti kevésbé ismert kortársairól ,akik szintén nagyon sokat szenvedtek a vészkorszak alatt, és akiknek élete ugyanolyan tragikus véget ért, mint Radnótié.  A Nők Lapja 2019.április 10-i számában Balázs-Piri Krisztina cikke Zsigmond Edének, Pásztor Bélának ( Weöres Sándor szerint kora legnagyobb tehetsége volt), Fenyő Lászlónak ( Szántó Judit kegyeiért is versengett, de a lány végül József Attilát választotta) állít emléket. Kifejezetten ajánlom magyartanároknak, de minden irodalom iránt érdeklődő embernek ezt a remek írást. Felidézi a múlt elfeledett zsenijeit és költészetüket. Azt a költészetet, melyet a történelem szaggatott ketté.  Nők Lapja weboldala: noklapja.hu

 A Nők Lapja 2019/3. számában,a 93.oldalon olvashatjuk Szabó Borbála kiváló novelláját,melynek címe:Egész ember. A főhős egy magas beosztású orvos(de lehetne bármelyikünk),aki rengeteget dolgozik,családja van (4 gyermek),ráadásképpen még szeretője is akad,aki egyre többet követel. Olyan munkamániás ember ez a mi doktorunk. Dr.Fodor úgy érzi,meg kellene háromszorozódnia,hogy minden fronton helyt tudjon állni. Kívánsága teljesül:egyszerre csak 3 Dr.Fodor lesz a világon. Hősünk eleinte élvezi a helyzetet,csakhogy ott a szerető aki továbbra is egyre többet kíván... Szabó Borbála novellájára Kafka és Örkény is büszke lenne. Jó ötlet,remekül megírva. Az egyik legjobb kortárs novella,amit olvastam. 

 A Kortárs folyóirat 1977.évi 1.számában egy zseniális novellát olvashatunk. A szerző Ördögh Szilveszter,a címe:Ködszitálás. Mindössze négy oldal,de egész történelem van benne. A főhős egy kisfiú,aki reggel iskolába indul. Útközben arra gondol,hogy október van,lehet,hogy már fűtenek az iskolában. Meg arra,hogy tegnap este a felnőttek szokatlanul későig hallgatták a világvevő rádiót. Az is eszébe jut,hogy ilyenkor szokták a kukoricát a góréba rakni,ettől mindig felhólyagosodik a keze.  Ahogy a városba ér,látja,hogy minden üres. A házfalak pedig össze vannak firkálva (ekkor kapcsol az Olvasó,hogy 1956-ban járhatunk,bár ezt Ördögh Szilveszter így nem írta le). Mikor az iskolához ér,a pedellus bácsi hazaküldi a fiút,merthogy szénszünet van. Otthon aztán a kisfiú számára következik a paraszti munka:udvarseprés,stb. Az üres városból a történelem kergeti haza a kisfiút otthonába,a biztonságba. Túl a politikatörténeten,a Ködszitálás c.novellának nem is annyira rejtett társadalomtörténeti aspek

 A Kortárs folyóirat 1977/1.számának 54-55.oldalán olvashatjuk Majtényi Erik versét,melynek terjedelme több,mint másfél oldal,egyetlen versszak az egész A mű címe:Toledóban együtt nem voltunk szombaton.  Különös költő,különös cím. Majtényi Erik nevét Magyarországon ma már keveset emlegetjük,talán méltán-de ez a műve:remekmű. Ha pontos műfaját kellene meghatározni,akkor talán:elégikus hangvételű episztola.  Ahhoz,hogy Majtényi Erik művét megértsük,tudnunk kell,hogy az 1945 utáni kommunista diktatúrában az emberek nem utazhattak szabadon. Montreal,Toledo a legtöbb erdélyi vagy magyarországi magyar  számára csak álom maradt. A vers tehát a kitörés lehetetlenségéről,a szabadság-álmokról,a világban kóborló képzeletről,a fizikai helyhezkötöttségről szól.  És itt jön a duplacsavar:a cenzúra,főképp a kommunista korszak Romániájában,de a jóval liberálisabb Magyarországon sem,ilyen verset nem engedett volna át. Ezért aztán Majtényi Erik episztolát csinált:Lászlóffy Aladárnak ajánlotta művét. Ame

 Az ember nem egy neoavantgarde verstől várná,hogy releváns mondanivalót fogalmazzon meg nemzeti identitás témakörében. Ezért aztán a Kortárs folyóirat 1977/1.számában olvasható Tamkó Sirató Károly-vers igencsak váratlan hatást kelthet. A Hármashatár-hegyi beszéd retorikus felépítésű költemény,mely a magyar népnek,mint közösségnek jelenét és eljövendő céljait igyekszik megfogalmazni.Melyek a vers főbb gondolatai? -A magyar nép kisszámú,mégis "mérhetetlen".Tehát hatalmas lelki-intellektuális erőt képvisel. -A magyar nép integratív módon,dél,nyugat és kelet kultúrájának egybeolvadásából jött létre. -Jövőorientálttá kell válnunk,három égtáj egyesüléséből született lelkiségünkkel világítanunk kell. (A 19.századból ismert fáklya-motívum).  Nagyon szeretem ezt a verset. Csak azt nem értem,hogyan engedte át a kommunista cenzúra...Ne feledjük:1977-ben járunk!

 A Kortárs folyóirat 1977/1.száma közli Bertha Bulcsu:A fejedelem sírja felett című novelláját. A történelmi ihletésű cím arra utal,hogy a magyar néphagyomány szerint Árpád fejedelem sírja valahol Óbudán található. A történet ehhez képest igencsak modern. A Bertha család Zuglóról Óbudára költözik egy panellakásba. Csakhogy a lakás kicsinek bizonyul,így aztán megpróbálják elcserélni. Jönnek a vevőjelöltek,egynémelyik igencsak nagyképűen viselkedik,de az a lényeg,hogy senki nem akar a panelrengetegbe költözni. Bertha Bulcsú azonban kap egy lelki kárpótlást:az ablakból minden nap látja,hogyan jönnek-mennek kollégái Budapesten. Látja MGP-t,a híres színikritikust,Ronyecz Máriát,a feleségét,látja Szakonyi Károlyt,Moldova Györgyöt,Csurka Istvánt.  A finom hiperrealista stílusban írt próza szimbolikus. Az óbudai lakás a Kádár-korszak Magyarországát,a csere lehetetlensége pedig a kitörés lehetetlenségét szimbolizálja. Kárpótlás pedig a szellemi élet,az igen magas szintű irodalmunk és színházunk

 Lászlóffy Aladár:Világnak vidéke c.verse a Kortárs folyóirat 1977.1. számában jelent meg. Nagyon szép vers,földrajzi és szellemi tájakat idéz,összefonódik benne természet,hegyek,álom,könyvek,múlt és jelen. Ha műfajilag kell besorolnunk a költeményt,akkor az "elégia" megnevezés illik rá legjobban. Formáját tekintve szabadvers,hosszú,ívelő sorokkal.  Hogy mi Lászlóffy Aladár művének "eszmei mondanivalója"(egyesek úgy szeretik ezt a kifejezést...)?Hát annyi,hogy a költő mindig komplex valóságot ábrázol. Tolla alól kiserken a látható világ ezer csodája,és a szellemi világ milliónyi csodája. Mikes Kelemen és egy tegnap esti álom. A behavazott erdélyi táj, és a múlt héten olvasott könyv. És természetesen mindez szinkronban halad a költő saját fizikai életével. Az igazán jó versben az ábrázoló és az ábrázolt összeolvad,szimbiózisba kerül. A világ komplex módon halad a költő egyéni békéje,tapasztalása felé.  Nekem erről a versről ezek a gondolatok jutottak eszembe.  László

 A Kortárs folyóirat 1977/3.számában,a 474-482.oldalon olvashatjuk Galsai Pongrác:+1 fő című írását. Egy különleges könyv elő-vagy utószava ez,mégis önálló mű. Galsai Pongrác ugyanis összeállított egy portrékönyvet magyar írókról.Olyan óriások szerepelnek e rendhagyó könyvben,mint Jékely Zoltán,Mándy Iván,Nemes Nagy Ágnes és mások. Nem célunk ezen kis szemlében a teljes cikk tartalmát ismertetni,csak egyetlen mozzanatot emelnénk ki. Ez pedig a legendaképzés-vagy inkább képződés. A magyar kultúra egyik sajátossága,hogy nagyon szeret az írókról,művészekről legendákat gyártani. Az egyik írónkról "tudjuk",hogy valósággal szexfüggő volt. A másikról úgyszintén "tudjuk",hogy betegesen skót volt. Hogy aztán ezek a legendák igazak-e, nem számít. Történetek,részei a magyar kultúrának.  Galsai Pongrác szerint a hamis legendaképződést úgy tudja megakadályozni egy művész,ha szerény. Ha szerénykedik. Fogja valamilyen rossz,de amúgy ártalmatlan hibáját,és mesél róla. Mert itt műkö

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat 1977/3.számának 422.oldalán olvashatjuk Veress Miklós:Munkadal c.versét. A költemény 18,zömében 6 szótagú sorból áll. Minden sor kisbetűvel kezdődik, a sorok végén pedig nincs írásjel. A költő ezzel a munka folytonosságát,örök ritmusát akarja érzékeltetni. A vers csak formáját tekintve munkadal. Valójában élet és halál körforgásáról,a dolgok ciklikus újrakezdéséről szól. Ennek a folyamatos elhalás-újrakezdésnek akkor lesz vége,ha elfogyik az éltető víz,minden kiszárad,elcsendesedik,s úrrá lesz a világon az őrület. Veress Miklós Munkadala népi stílusú,de nagyon modern,filozófiai szakszóval ontológiai kérdéseket feszegető vers. A 15-18.sorokban található antik mitológia-történelmi utalás pedig a folyamatok örökérvényűségét és egyetemességét hangsúlyozza. 

 Puhuló diktatúrákban a sajtó,a média lassan,óvatosan,sokszor rejtjelezve bírálja a rendszert. Így volt ez Magyarországon a Kádár-korszakban is. Nyíltan nem lehetett bírálni,csak allegorikusan. Az Olvasók pedig megtanultak a sorok között olvasni.  Cseres Tibor:Szem és pulzus. Szakmai trialógus c.műve a Kortárs folyóirat 1977.évi 3.számának 366-367.oldalán jelent meg. A fiktív történetben a Kérdező,az Edző és a vizsgázó beszélget egymással. Közérzetről,eredményekről,tesztelési módszerekről,reakcióidőről és támogatásokról folyik a beszélgetés. Az Edző értelmiségi módon beszél,a Vizsgázó paraszti-kispolgári nyelvet használ.  Látszatra valamilyen sportról,meg edzésekről zajlik a vita. Valójában azonban a téma:Magyarország. A teljesíthetetlen elvárások,az egyén magárahagyottsága,a társadalmi unalom,az elidegenedés-mind az 1970-es évek gulyáskommunizmusában élő Magyarország súlyos jelenségei.  Cseres Tibor műve az allegorikus írásmód zseniális példája. A sorok közül kész szociográfia olvasha

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóiratnak anno több százezer Olvasója volt. Mai világunkban ezt már nehéz elhinni...  A Kortárs folyóirat 1977/3.számának 371.oldalán olvashatjuk Tandori Dezső:Folytatódik c.versét. A 22 soros,egytagú költemény az idő (szándékosan írom kisbetűvel) folyamában vergődő,akár még az örökkévalóság dicsőségéig is eljutó embert,az alkotót mutatja be. Az ember utazik múltban és jövőben (Dante-verebek-tercinák),vagy épp a középkori kolostor falán függő telefon metaforájával mutatja ezt a Költő. A nagybetűs Beszélgetés a jelen zsibongását jelenti,az odaverődő-visszavettető titokzatos erő pedig az idő. Az ember ebben az időben úszik,és időnként kiemelkedik belőle,gondolom,ez a földi lét tartama. De minden földi létnek a feledés lesz a vége.  Nem nehéz észrevenni a versben a görög-római mitológia,azon belül is az időelképzelés hatását. Tandori Dezső azonban csak nagyon ritkán tesz direkt utalásokat az őt ért hatásokra. Ebben a versben minden 20.századi. Ettől jó,e

A Kortárs folyóirat a 20.századi értelmiség egyik kedvence volt. 20-22 000 példányban havonta megjelenő kulturális médiatermék,melyet általában már a megjelenés napján szétkapkodtak. Nem is csoda. Az 1978.januári számban például olyan nevek publikáltak,mint Csorba Győző,Eörsi István,Galgóczi Erzsébet,Garai Gábor,Illyés Gyula,Károly Amy,Pándi Pál,Tandori Dezső és még sokan mások. Azt hiszem,ilyen szerzőgárdát minden mai magyar írott és elektronikus médiaorgánum elfogadna. Károly Amy Vers és napló c.műve még ez igen színvonalas lapszámnak is igazi ékessége. Első olvasásra egymás mellé lazán vázolt gondolatok halmaza,valójában nagyon is tudatosan szerkesztett remekmű. A keretet Juszti néni arca,egy bizonyos Evelyn önéletrajza, valamint Móricz Zsigmond szobra alkotják. Ebbe a keretbe pedig,mint egy modern tájkép,beleírva nagyon komoly gondolatok életről,halálról,magányról. Versötletek és szinte kész nyolcsoros.Idézetek Emily Dickinsontól és Weöres Sándortól. Mindegyik "szösszenet&

A 3 Havi Szemle Aradon ( ma Románia...) megjelenő kulturális folyóirat, s jó ötlet volt a szerkesztőktől, hogy nem  " Negyedéves Szemle" címet adták a sajtóorgánumnak, mert így, számmal, sokkal figyelemfelhívóbb...A 2017.szeptemberi számának hátoldalán olvasható Juhász Gyulának, a magyar irodalom sokáig méltatlanul elfedett klasszikusának Ősz című elégikus verse. Az első strófa inkább a nyárutó-őszt, a második versszak inkább a télelő-őszt mutatja be, nagyon szemléletes metaforákkal. Nagyon jó ötlet, hogy Juhász Gyulát, a Nyugat korszakának oszlopos egyéniségét együtt, egy folyóiratban szerepeltetik a kortárs költőkkel. Így kiderül, ki a jobb... xxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ha könyvek érdekelnek: konyv-ajanlo.blogspot.com

A népszerű és igényes filmművészeti folyóirat, a Filmvilág 2018/1. számának ( főszerkesztő:Schubert Gusztáv) tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Borbíró Ágnes írása a transzcendens világkép és a technológiai gondolkodás összefonódását tárgyalja. Két amerikai sci-fi-n keresztül elemzi a jelenséget: az egyik a megnyomorodott agysebészről szóló Dr. Strange, a másik pedig az azóta kultfilmmé vált Avatar. - Bánky Viktor filmjeit mára elfeledte a közönség, pedig Bánky a két világháború között nagyon befutott értelmiséginek számított, miniszterekkel barátkozott. Igaz, olykor elkalandozott a szélsőjobb világába, de ez nem volt rá permanensen jellemző- csak követte a kurzusokat, próbált túlélni. - Yorgos Lathimos kortárs görög rendező nem hajlandó" europudingot"készíteni, mindig a saját útját járja. Roboz Gábor kiváló írása. - Dusan Makavajev szerb rendező megújulva őrzi saját, még a jugoszláv időkben gyökerező hagyományait. Megjelent Kármentő Éva vágónak Muszter című könyve, m