Írott és elektronikus média régen és ma

A Pesti Napló 1877.január 3-i számának esti kiadása vezércikkében a keleti kérdéssel foglalkozik. A cikk Szerzője úgy véli, Oroszország csak azért kért két hónap haladékot, mert bármilyen háborús konfliktus esetén úgy tudja beállítani, mintha azt Törökország robbantotta volna ki- magyarul: át akarja tolni a felelősséget. A cseh lapok ezzel szemben úgy vélik, Oroszország azért kért fegyverszünetet, mert nem bízik abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melléjük áll Törökországgal szemben. Törökország ugyanakkor kijelentette: semmi olyan feltételt nem fogad el az európai nagyhatalmak részéről, mely sértené az ország önállóságát. A török hadsereget mozgósították Persia határán. Salisbury brit külügyminiszter persze mielőbbi megegyezést szeretne. Belgium: Brüsszel polgármestere üdvözölte a belga királyt, s arra kérte, hogy ne vigye ki az ország határain túl a hadsereget. Magyarul: Belgium ne gyarmatosítson ( Mi, akik már tudjuk a jövőt, ismerjük Belga-Kongó megszerzésének véres történet

A Pesti Napló a dualizmus korának vezető sajtóterméke, a 19.század magyar történelmének hű útmutatója. Az 1877.január 2, esti kiadás tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Romániában keveslik a török által adott engedményeket. Úgy érzik, hogy a szultán investitura-joga gátolja Nagyrománia kialakulását. - A keleti kérdést illetően: a fegyverszünet 2 hónappal meghosszabbodott, a cikkíró szerint " minden oroszok békés cárja időt akar nyerni arra, hogy hadserege teljesen kész legyen a hadjáratra". - Törökországban Muszhad pasa közbenjárására szultán alkotmányt adott a népnek, a fővárosban örömünnepet rendeztek. - Üzleti hírek: az előtőzsdén jóval magasabban jegyezték az osztrák, mint a magyar hitelrészvényeket. - A gazdasági egyesületek köréből: a bihari, békésmegyei( sic!), erdélyi gazdasági egyesületek számolnak be tevékenységükről. -Gonda Béla cikke a rétöntözésről.