Írott és elektronikus média régen és ma

 Miután Magnus Carlsen lemondott világbajnoki címéről,a kínai Ding Liren és az orosz Ian Nepomniachtchi játszotta 2023-ban a férfi sakkvilágbajnoki döntőt,melynek színhelye Kazahsztán fővárosa,Asztana,volt. A rendes játékidejű játszmák után 7-7 lett az eredmény, a rövidített játékidejű (más néven rapid)partikban azonban a kínai versenyző 2,5-1,5 arányban jobbnak bizonyult. Így ő lett 2023-ban a sakk világbajnoka. Megjegyezném,hogy a hazai és nemzerközi médiában a legkülönfélébb átírásokat alkalmazzák a kínai versenyző nevére. Jómagam a Nemzetközi Sakkszövetség(FIDE) oldalán található angol átírást alkalmazom,amíg más átírás nem honosodik meg Európában. Tehát sakkvilágbajnok 2023-ban Ding Liren,Kína. Néhány gondolat a VB-döntőről.1. Elképesztő akarással,mindkét fél minden partiban győzelemre játszott.Nem volt szalonremi. A döntetlen partik is hatalmas küzdelem után végződtek remivel. Még két királyig tartó összecsapás is volt! az utolsó parti is időzavarban, a kínai versenyző meglepő lé

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 127-134.oldalán olvashatjuk Martin Williams cikkét,melyben egy kínai dinoszauruszkutató,Tung Cseming munkáját mutatja be.  Megtudhatjuk,hogyan és miért lett Tung dinoszauruszkutató. Beszél mestereiről és arról,milyen ősi előítéletekkel(dinoszaurusz=sárkánygyík)kelett megküzdenie munkája során. Szó esik arról,partnerek-e a kínai ingatlanfejlesztő vállalatok a dinoszauruszkutatásban. Nem kerülhető ki a politika témája:a hatvanas években Tung is egy évet töltött a mezőgazdasági termelésben. Valamint olvashatunk jó sztorikat a leletekre ráfekvő öregemberről(azt hitte,szerencsét hoz),valamint egy bányászati lelőhely feltárásakor előálló csodáról,amikor is az egész hegyoldalt ősi csontok borították. Megismerkedünk a harmadik rend elméletével. Tung szerint a sauropodák és a karnosaurusok mellett létezik egy harmadik dino-rend is,a segno-saurusoké,ám ezt az elméletet a tudósok többsége nem fogadja el. Martin Williams cikke kitűnő,könnyed,mé

Ritka pillanat volt a modern Kína történetében, amikor Mao Ce-tung, akár csak taktikai okokból, elismerte, hogy valamihez nem ért. Kína elsőszámú szellemi és katonai és gazdasági és mindenféle vezetője ( amúgy: a 20.századi történelem egyik megalomániás diktátora) 1962-ben, az úgynevezett hétezres pártkonferencián gyakorolt önkritikát. Ideje is volt, hiszen be kellett látni, hogy az úgynevezett " nagy ugrás" politikája csődöt mondott. Az emberek éheztek és falevelet meg füvet ettek, az utak teli voltak banditával, az ipari termelés stagnált, sok esetben azért, mert nem volt már hadra fogható munkás, aki a nyersanyagot kibányássza. Szóval, ebben a helyzetben Mao elmondja a párttársaknak-elvtársaknak, hogy ő bizony keveset ért a mezőgazdasághoz, az iparhoz, kereskedelemhez pedig egyáltalán semmit. Miért lett Mao hirtelen ennyire önkritikus? Azért, hogy ne kizáróla az ő nyakába varrják a sokadik éhínséget. Hanem osztozzanak a felelősségben az alsőrenddű vezetők is. A kínai

Amíg mi itt csak a sajtóból tájékozódva informálódtunk az afrikai piacokról, a kínaiak elmentek oda, és remek üzleteket kötöttek. Ez derül ki Lovas Viktória írásából:A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban című tanulmány a Gazdálkodástudományi Szemle 2016/1. számában jelent meg. Teljesen korrekt, politikai felhang nélküli írás: egyszerűen leírja a helyzetet, ami van. A világ kőolajkincsének 10 százaléka Afrikában található. Erre hajtottak rá a kínaiak még a 2000-es évek elején, lévén roppant energiaigényes a gazdaságuk. Meg is szerezték a szudáni olajat, az angolai olajról nem informál a cikk, de valószínűleg azt is sikerült megkaparintaniuk. Európa lemaradt. Megint. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézz át ide is: penzugyitanacsok.blogspot.com