Írott és elektronikus média régen és ma

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós társula

 Az 1970-es években gyökeres életmódváltás ment végbe Magyarországon. A nagyvárosokban megjelentek a lakótelepek, ma társasháznak mondanák őket. A házgyári lakásokban új lakóközösségek szerveződtek.  Ezt a folyamatot mutatja be Hernádi Miklósnak a Valóság folyóirat 1974/11.számában közölt esszéje, melynek címe:Társasházi társadalom. Arról szól, hogy a házgyárilag meglehetősen elnagyoltan megépített házban- ahol borral kell kínálni a kőműveseket, nehogy beázós tetőt építsenek- mindenki próbálja maga rendbehozni, feljavítani a ház állapotát. Közösen elkezdik festeni a korlátot, aztán abbahagyják, mert beszélgetni szeretnének egy kicsit... Új szociokulturális közeg jött létre, új problémákkal, például hogy kevés az óvodai, iskolai férőhely. A kitűnő esszé persze metaforikusan is értelmezhető:ebben az esetben a társasház Magyarország lesz, s az ízes beszédű házmester, aki csak annyit akar, hogy ne birizgálják a hatalmát, maga Kádár János. 21.századi szemmel és értelemmel mindkét olvasat he

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

 A Világ Magyarsága című havonta megjelenő közéleti-kulturális lap 2020.októberi számában rendkívül érdekes életmód témájú cikket olvashatunk,B.Nagy Gyula tollából. A cikk első részében egy kitűnően hangzó máj-méregtelenítő koktélt ajánl figyelmünkbe a Szerző,a cikk következő témája egy boron nevű anyag,amely állítólag minden élelmiszerben megtalálható,az ítás harmadik része pedig,Dr.Simoncini kutatásaira hivatkozva,a szódabikarbóna-fogyasztás előnyeire hívja fel a figyelmet.  Nagyon jó cikk,bár kissé olyan érzésem volt,mintha három írást gyúrtak volna egybe. Ettől eltekintve kitűnő írás,messze felülmúlja a magyar sajtóban közölt életmód-cikkek átlagos színvonalát. Informatív,okos,hasznos.