Írott és elektronikus média régen és ma

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az embe

Bevallom férfiasan: Nem tartozom Tormay Cécile Bujdosó könyvének rajongói közé. Megértem persze, hogy az első világháború és Trianon után, abban a történelmi szituációban, felgyűlt a sok magyar sérelem, és ezt valahogy ki kell írni, meg kell fogalmazni, ki kell mondani, bele a világ arcába- ennek ellenére úgy vélem, a hisztériakeltés még nem fegyver. Az csak indulat. Örömmel olvastam Szolláth Dávid írását (Az elbeszélő hitelvesztése) a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat 2013.februári számában. Mindennel egyetértek. Ez a könyv antiszemita, méghozzá csontig-velőig. Azonkívül rosszul szerkesztett, valószerűsége megkérdőjelezhető. Szolláth Dávid erre remekül rámutat tanulmányában, mely őszinte, intelligens- ellentéte az általa elemzett műnek. Jó lenne, ha a magyar kulturális médiumokban csak ilyen színvonalú írásokat olvasnánk. Tormay Cécile-t nem szabad felvenni a középiskolai tananyagba! Ha pedig már megtörtént, a magyartanárok tanítsanak inkább mást! 

Már megint a szomszédos államok és a magyar kisebbségek- a Trianon után hatalmasra megnőtt nemzetállamok nem tudnak belenyugodni abba, hogy magyar kisebbségek is élnek az új államok területén. Már-már paranoiás módon, folyton összeesküvéseket gyanítanak, ha két magyar összegyűlik, az már biztosan szeparatizmus...Erre a nagyon káros jelenségre mutat rá Csótí György cikke a Magyar Nemzet polgári napilap 11. oldalán. Két székely fiatalembert tartóztatott le terrorizmusért a román rendőrség, elsőfokon felmentették őket, aztán mégis lecsukták, de a köztörvényesek közé. Az egész egy túllihegett tébolyító történet. Mindezt úgy, hogy egy szövetségi rendszerben vagyunk Romániával. Elképesztő, tragikus. Nagyon okos elemző cikket olvashatunk, szintén a Magyar Nemzet 11. oldalán, Bencze Izabella tollából. Arról, szól, hogy miért nem lehetséges Európai Egyesült Államok létrehozása. Bencze Izabella rámutat: nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni az Amerikai Egyesült Államokat, mert ott az

A Hajdú-Bihari Napló (HBN) Kelet-Magyarország egyik vezető sajtóterméke. A helyi illetőségű problémák mellett minden lapszám foglalkozik nemzeti, sőt, európai jelentőségű kérdésekkel. A HBN 2018.június 4-i számában interjút olvashatnak Koltay Gábor rendezővel, Pap Gyula tollából. Az igencsak érdekes írásból egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni: Koltay Gábor azt mondja, hogy nem lesz nyugalom ebben a térségben, míg nem rendezik a Trianonnal kapcsolatos problémákat. Hú, de igaza van! Trianon és minden következménye jelenleg a levegőben lebeg, egyik szomszédos országban, sem pedig Magyarországon nem feszegetik a kérdést, nehogy az egyre javuló gazdasági kapcsolatok csorbát szenvedjenek. Pedig előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor a Duna-menti államoknak le kell ülniük egymással, és komolyan át kell beszélni ezeket a jelenre is kiható történelmi kérdéseket. És nem alapszerződéseket kötni... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt! penzugyitanacsok.blogspot.com