Bejegyzések

ballada címkéjű bejegyzések megjelenítése

Alföld,2008/9.

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Debrecen és egész Magyarország kulturális életének egyik büszkesége. A 2008/9.szám tartalmából: Krasznahorkai László kisprózája a mai kor rohanását,az emberi észlelés viszonylagosságát,az értékelések felszínességét bírálja-Vasadi Péter E.-nek iŕt versében az istenkeresésről ír,Bakelit című költeményében pedig egy debreceni kávézó előtt tiszteleg-Vajda Mihály Szókratészi huzatban című naplójának részletét olvashatjuk. Érdekes kérdéseket vet fel,pl. Lehet-e akarni a világ jobbá válását?Vagy az emberi akarat csak arra irányulhat,amin tudunk változtatni?Vagy:van-e értelme naplót vezetni az álmokról(mint ahogyan ezt Vajda teszi),elárulnak-e bármit is az emberről az álmai?-Térey János drámarészlete szeretve bírálja a debreceniséget,az itteni életfelfogást és gondolkodást-Milbacher Róbert tanulmányában Arany János:Szondi két apródja című balladáját elemzi. Kitér az apródok szerepére az irodalmi hagyományban. Milián Orsolya esszéje nagyon...

Magyartanároknak és középiskolásoknak a régi magyar irodalomról

 Amióta intézményes irodalomoktatás létezik hazánkban,folyik a vita arról magyartanárok,középiskolások(és nyugodtan ide vehetjük még az irodalomtudósokat,politikusokat,oktatáskutatókat,szülőket és még sok mindenkit) között,hogy kell-e középiskolában a régebbi korok magyar irodalmát tanítani. Az egyik tábor szerint ezek a szövegek túl nehezek egy középiskolásnak. A másik tábor szerint az mégsem járja,hogy úgy érettségizzen le valaki,hogy nem olvasott Csokonait,Jókait,Mikszáthot. Szeretném leszögezni,hogy jómagam ezzel a "másik tábor"-ral értek egyet.  Olvastam az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Jéga-Szabó Krisztina:Legendahántás című írását. Szerző egy könyvismertetésbe ágyazva fejti ki véleményét a kérdésben.Minden magyartanárnak javaslom a cikk elolvasását.Hogy mi a véleménye Jéga-Szabó Krisztinának a tanítsunk-avagy ne tanítsunk kérdésben,azt itt most leszek olyan szíves nem elárulni.Akkor mi értelme volna a teljes cikk elolvasásának? Van egy kis szellemi...

A társadalmi elitből a társadalom aljára,lehetséges ez?

Vannak olyan szituációk, amikor valakinek sikerül bekerülnie a társadalom elitjébe, de másra számít, mint amit kap, ezért aztán önként visszamegy a társadalom aljára, ahonnan indult, de ott sem érzi jól magát. Mert már nem illik oda az illető. Szőke Mária Magdolna:Boszorkánytánc- ballada egy bazsarózsáról- című novellája ( Várad, 2007/9.,29-35.) pontosan ilyen helyzetet örökít meg. Egy fiatal hölgy bekerül a médiaelitbe, ott, hát, szóval, bizonyos dolgokat kell tennie, ettől megcsömörlik, s úgy dönt, hazatér szikes falujába. De már a hazafelé tartó buszon furcsa incidens éri, amire ő maga is eléggé furcsán reagál...Többet nem árulunk el, tessék elolvasni a művet, nagyon jó, irodalmi csemege. A folyóirat internetes elérhetősége: varad.ro Aki pedig nem szeret neten olvasni, annak ajánljuk a nagyobb könyvtárakat!