Írott és elektronikus média régen és ma

 A Vasárnapi Újság című hetilap 1894/1. számának 6-7. oldalán olvashatjuk Mikszáth Kálmán:Páva a varjuval című elbeszélésének első részét. A történetben, mely Mária Terézia korában játszódik, Waldeck báró, aki nem mellesleg nyalka huszártiszt is, bákásen lovagol az úton, amikor előáll egy szegény fiatalember, és arra kéri, lője le. Miért?- kérdezi a báró, még fel sem ocsúdva ámulatából. Hát azért, mert a fiatal srácnak ( Nagy Józsefnek hívják) kellett volna vigyázni az apja két lovára, de ellopták a haramiák, s ő most nem mer az apja színe elé járulni. A báró, próbaképpen, ellő a fiatalember füle mellett, de a fickó meg se rezzen. Erre a báró felviszi huszárnak,Bécsbe, a lovak helyett pedig ad kárpótlást.  Szóval, mindannyiunk életébe kellene efféle bőkezű nemesember. Aki egyszer hirtelen megjelenik, kicsit azért próbára tesz, s minden veszteségünket kárpótolja.  És persze irigyelhetjük a Vasárnapi Újság 19.századi, többnyire polgári származású Olvasói, amiért még igazi irodalmat olvas

 A BBC History című történelmi folyóirat 2019.májusi számának 24-30.oldalán olvashatjuk Cieger András:Árpád az Országházban.Munkácsy történelmi tablójának hányatott sorsa című írását. Nagyon érdekes:rámutat a korabeli magyar társadalmi-politikai-értelmiségi elit ízlésbeli és ideológiai megosztottságára. Míg a kor két veterán írófejedelme,Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, egyértelműen támogatta a kép megalkotását,addig az irodalmi "második hullám",illetve a 19.század végi politikai ellenzék körében nem aratott a mű osztatlan elismerést. Voltak,akik a magyarság harci erényeit szerették volna viszontlátni a festményen. A legszarkasztikusabban Vajda János fogalmazott:szerinte Árpád lova kehes,aszkóros gebe,a sátor előtt álló tömeg pedig egy "baromvásárra"emlékeztet. Az Országház építésze ,Steindl Imre sem tartotta sikerúltnek az alkotást,mint ahogy Munkács% sem kedvelte a Parlament épületét,mint építészeti alkotást,főként neogótikus stílusa miatt. Ám az utókor nem foglalkoz