Írott és elektronikus média régen és ma

 A Múzeumi Kurír című interdiszciplináris tudományos folyóirat 64.számát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke jelentette meg,1993-ban. Most ennekba tartalmából szemlézünk. Bényei Miklós tanulmánya a selmeci bányaakadémia tanítási nyelvéről szóló reformkori vitákról. Tudjuk,hogy az országgyűlés 1844-ben hivatalossá tette a magyar nyelvet.Csakhogy a bányászati szaknyelv még nem volt kész magyarul. Akkor most milyen nyelven oktassanak:német,magyar vagy latin?-Két Ung megyei községben vizsgálták a szántóföldi földmúvelést. A földterület alacsony,egy gazdaságra mindössze 7,1 hold jut. A talaj gyenge,s hiába a sok szertartás,a hozam kevés,a családok szegények- Európai színvonalú volt a két világháború között a debreceni tanítóképzés. Nagyon széles műveltséganyag,kitűnő,sokat publikáló tanárokkal-Badi Lajos visszaemlékezései a kitelepítésről,39 hónapig bírósági ítélet nélkül internálta őt a kommunista hatalom-Elhunyt Dr.Fügedi Erik,a magyarországi középkorkutatás eg...

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a ...

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de...