Írott és elektronikus média régen és ma

 A Mozgó Világ folyóirat 1985/3. számában kincsre bukkantam. A 66.oldalon kezdődik a Seres Dezső önéletrajzi története című,megrázó és megható írás. A szerző értelemszerűen Seres Dezső. Megtudhatjuk,hogyan tanultak a két világháború között az egyszerű parasztgyerekek. Elgondolkodhatunk arról,hogy mi,21.századiak,vajon bírnánk-e azt az életet,amit akkoriban éltek a mezőgazdasági munkások. Elképesztő szegénység és rengeteg munka. Szinte mi magunk is részeseivé válunk egy aratósztrájknak.Abban az időben az ilyesmi sokkal durvábban zajlott,mint manapság.  A csendőrök nagyon keményen bántak a sztrájkolókkal.Képet kapunk arról,hogy a második világháború vége felé hogyan szöktek meg a katonák a frontról. A visszaemlékezés egy szomorú történelmi eseménnyel,a csehszlovákiai magyar lakosság áttelepítésével zárul.  Seres Dezső nagy történelmi időket élt át. Írása rendkívül szuggesztív,plasztikus. Huszadik századdal foglalkozó történészek,agrártörténészek számára szinte kötelező olva...

 Hát,ma már ez is történelem...Lengyelország az 1980-81-es években viharos esztendőket élt meg. Sztrájkok,tüntetések,elégtelen élelmiszer-ellátás,a kormány felemás eredményekkel záruló tárgyalása a Szolidaritás szakszervezetekkel,egyszóval:viharos idők voltak. És nehezek. A Nyugat nyomtatott és elektronikus médiája pedig ezalatt azt taglalta,vajon beavatkoznak-e katonailag a szovjetek. Az International Herald Tribune című amerikai lap 1981.június 7-i számában Flora Lewis publicisztikája már biztosra vette a Szovjetunió és hát a Varsói Szerződés katonai beavatkozását. Magasabb körökből való forrásra hivatkozva már a támadás időpontját is tudta:valamikor ősszel,de még a rendkívüli pártkongresszus előtt. Az International Herald Tribune-nak nem lett igaza. Brezsnyev és a szovjetek nem avatkoztak be Lengyelországban,ki tudja,miért. Ehelyett 1981.decemberében Wojciech Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett,ami hivatalosan 1983.nyaráig tartott. Aztán a hidegháború többi kelet-euró...