Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt, hogy örökké

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

 Ha az ember angol vagy amerikai kórházi sorozatot néz,tudja,hogy az orvosjelölteket arrafelé rezidenseknek hívják és szólítják,és ezt ott mindenki rendben lévőnek találja. Ám a szó alkalmazása nem mindenki szerint helyes. Kezembe került az Orvosok Lapja 2008.szeptemberi száma,amelyben olvashatjuk Dr.Tóth Emil korábbi osztályvezető főorvos cikkét,melynek címe:Illemtan az egészségügyben. A kitűnő cikk végén a doktor úr kifejti,hogy szerinte a "rezidens"szó használata a magyar orvosi gyakorlatban helytelen. A szó latin eredetije ugyanis a resideo,amely ügyintézőt,helytartót jelent. Tóth Emil doktor úr szerint jobb lenne a "gyakornok","orvosgyakornok"szó vagy a "központi gyakornok"kifejezés használata.  Önnek mi erről a véleménye?

 Sokat cikkezik,posztol a magyar sajtó és média arról,hogy Magyarországon orvoshiány van. Nos,akik szeretnek a múltban vigaszt találni,azoknak elárulhatom,hogy már 1979-ben is orvoshiány volt Magyarországon. Legalábbis ez derül ki a Nők Lapja 1979/49.számában megjelent cikkből (Nagy Ida:Orvosok válaszolnak).  A kitűnő,mozgalmas és érdekes cikkből megtudjuk,hogy 1. Magyarországon 25000 orvos dolgozik,de a keleti megyékben orvoshiány van. Egy orvos végig is vezeti az újságírót a szuperül felszerelt röntgentermen,szakrendelőn,ahol minden van,csak szakember nincs.2. Nagyon sok a gyermekneveléssel kapcsolatos rossz reflex,pl. az anyák egy része nem szoptat,túlzottan bebugyolálják a gyereket 3. Általában véve is sok vidéken a babona,cirokégetés,szentelés,pohárvetés 4. Nem mindenhol fogadja be a falusi közösség a városból érkezett doktort,doktornőt. Azt gondolom,a 21.század háziorvosai hasonló problémákkal küzdenek. Vagy nem? Amúgy a Nők Lapja cikke kiváló,nagyon éles,problémafókuszú riport.

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. Elgond

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 A Reader's Digest magazin magyar nyelvű Válogatásának 1997.augusztusi számában olvashatjuk Dale van Atta:Az eltékozolt Édenkert című írását,amely Nauru történetét foglalja össze. Naurut sokáig mint óceániai természeti paradicsomot tartották számon,Ausztráliából járták ide üdülni a tehetősebbek. Aztán az 1950-es években egy laboratóriumában unatkozó mérnök foszfátnyomokat vett észre egy fán. Ezzel Nauru sorsa eldőlt. A kis sziget a világ legnagyobb és legjobb minőségű foszfátkincsével rendelkezett. Megindultak az ausztrál,az új-zélandi,az amerikai bányatársaságok. Nauru szegény kis szigetből gazdag ország lett. Dale van Atta szerint ezzel kezdődtek a bajok. Már a függetlenség kikiáltását követő első elnök,Hammer DeRoburt alatt a jóléti kiadások elképesztő méreteket öltöttek. A 21 000 lakosú szigetországban két kórház épült,mindenkinek ingyen járt az egészségügyi ellátás és az oktatás,sőt,még a repülőjegy is. Ezek a kiadások évről-évre nőttek,s ezt a kiadásnövekedést egy darabig ell

 Blogunkban időről időre bemutatunk olyan weboldalakat,internetes platformokat is,melyek nem nevezhetők a szó hagyományos értelmében médiának,viszont fontosak. A pszi.hu oldalon önkéntes munkában dolgozó pszichiáterek,pszichológusok várják mindazok,de elsősorban egészségügyi dolgozók jelentkezését,akiknek a COVID-járvány miatt lelki segítségre van szükségük.  Többet nem is akarnánk erről írni.Tehát,ha baj van:pszi.hu

Kezembe került a HVG 2008.10.04-én megjelent száma. A 64-65.oldalon olvasható cikket (melynek szerzőjét sajnos nem tüntették fel) ugyanazokról a problémákról olvashatunk,mint amelyek a magyar egészségügyet ma is jellemzik. A rehabilitációs osztályokon és a pszichiátrián nincs elegendő orvos és ápoló. Különösen tragikus a helyzet a pszchiátriai osztályokon,ahonnan negyvenszer annyi minkatárs távozott,mint ahány érkezett. A szaktárc kírt ugyan pályázatokat,de úgy számolnak,hogy kb.1300 orvosnak kell munkahelyet változtatni. A magyar egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotok 2008 óta csak részlegesen enyhültek. Az egészségügyi dolgozók létszáma pedig tovább csökkent. Amúgy a HVG cikke remek,jól megírt,közérthető,de igényes nyelvezetű,a magyar printmédia átlagszínvonalánál sokkal jobb. 

Amint arról a Magyar Nemzet 2020.04.03-i számából értesülhettünk,a szakadár ukrán területeken gond van az egészségügyi ellátással. Ez pedig érezteti hatását a koronavírus elleni küzdelemben is. Nincs ekegendő orvos, gyógyszer,maszk, a hatóságok pedig későn intézkedtek. Bendarzsevszkij Anton tudósítása kitűnő,több szempontból is megvizsgálja a problémát, nyelvezete mindenki számára érthető, nem bennfenteskedik. Kitűnő riport. 

2020.március 11-én a magyar kormány vészhelyzetet hirdetett a koronavírussal kapcsolatosan egész Magyarország területére. Hogy ez milyen intézkedéseket takar pontosan, arról itt egy link, mely Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közösségi oldala: https://magyarnemzet.hu/belfold/a-12-legfontosabb-tudnivalo-a-jarvannyal-kapcsolatos-intezkedesekrol-7875878/ Kérünk mindenkit, tartsa be a vírussal kapcsolatos egészségügyi és jogi szabályokat! Ha hírekre kíváncsi, csakis megbízható médiaplatformokon tájékozódjon! Tisztelettel és reménységgel:a blog Szerkesztője

Az mno.hu-n olvastam egy nagyon érdekes cikket (letöltve 2019.november 14., 12 óra 43 perc) Tordas Dániel akciójáról. Tordas Dániel nagyon jó realitásérzékkel rendelkező gyermekorvos, aki elindított egy petíciót. Azt kérte, hogy a szülők az eddig megszokott 3 nap helyett többet igazolhassanak le a gyereknek. Egy tanévre ugyanis 3 nap kevés. Van, hogy a gyereknek megfájdul a torka, de csak 1 napra. Akkor most szaladjanak a háziorvoshoz? A szülők nagy része egyetért a petícióban foglaltakkal, Tordasnak egyre több követője van. Ezt  a problémát oldaná meg a petícióban foglalt kérés. Az mno.hu cikke persze szót ejt a magyarországi gyermekorvos-hiányról is. A cikk szerint 7 %-al több gyermekorvos kellene. Elgondolkodtató írás. Remélem, az illetékes oktatási- és egészségügyi irányítók is felkapják rá a fejüket.

Olvasom a Világgazdasg című, igen kitűnő napilapot ( vg.hu ), és annak is a 2019.augusztus 27-i számát. Egy igen alapos cikkben elemzik, melyik közintézmény mennyivel tartozik, vagy ahogy némi eufemizmussal szeretik mondani: mennyi az adósságállmonáya. A táblázatból kiderül, hogy a közintézmények közül a legtöbb tartozást az egészségügyi intézmények, azon belül is a kórházak halmozták fel: szinte mindegyikük tartozik 1-2 milliárddal. erről két kérdés jut eszembe: 1. Az állam miéet nem biztosítja ezt a pénzt? Nem olyan sok, ettől jóval nagyobb összegek forognak Magyarországon a gazdasági élet különböző szféráiban, 2. Ha én tartoznék ennyivel, vagy egy kft tartozna ennyivel, már azonnal ott ülne a nyakán az adóhivatal, a zsaruk, meg mindenki. Magyarországon csak az állam tartozhat? 

A Magyar Hírlap 2018.július 24-i számának címlapján az alábbi témákról olvashatunk:Soros-adó bevezetése akár már nyár végén- Varga-Damm Andrea bundagyűjteménye- Irán és USA közötti feszültség, Trump egyre keményebb hangot használ Teheránnal szemben- Bővül Magyarországon az egészségügyi kassza. Valahogy a bundaügy kirí ebből a négyből. Túl piti. Azt, hogy az ellenzéki pártok nem a szociális érzékenység mintapéldái, azt mindenki tudja. De ez- ez akkor sem címlapra való anyag. Ez csak pártpolitika, a többi meg fontos. Amúgy jó olvasni a Magyar Hírlapot. Szeretem. Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Amerika szeret vitatkozni.  Most éppen azon vitatkoznak a demokrata és a republikánus politikusok, hogy korábban jól döntöttek-e... A Wshington Post online kiadása 2018.febráur 9-én délelőtt 9 óra 17 perckor meglehetősen szkeptikusan számol be a Trump elnök által szorgalmazott és az előző napon elfogadott költségvetési - nevezzük csomagnak?- számadatokról. A bajt abban látják, hogy minden kiadási tétel nőtt, nemcsak a katonai kiadások növekedtek 10 százalékkal, de az oktatásra, egészségügyre fordított pénzek is, így aztán az USA államadóssága ( mely jelenleg 20 trillió dollár) tovább emelkedik. Az amerikai republikánusokon belül van egy ultrakonzervatív irányzat, mely szeirnt minden egyes cent, amit az állam elkölt, az adófizetők pénzének pazarlása. Ez az ultrairány egyszerűen nem látja be, hogy amikor például növelik bizonyos egyetemeknek folyósított állami támogatások összegét, akkor tulajdonképpen befektetnek. Vannak politikusok- és sajnos, választók is, pártállástól függetlenül

Egy kicsit szakadjunk el itthoni valóságunktól, s utazzunk a világ másik végére. És szakadjunk el a printelt valóságtól is, kalandozzunk online felületeken! Tonga a Csendes-óceánban fekvő szigetcsoport, független ország, királyság, és van neki online hírportálja, a Matangi. Ez a hírportál számol be arról, hogy az ország minden szigetén vérzéses láz ( úgynevezett dengue-lázas eseteket kell ezalatt érteni) tombol, úgyhogy arra kérjük oldalunk magyar látogatóit, egyelőre senki ne utazzon oda. Már ötvenkét ember meghalt, ráadásul a laborvezető elmondja, hogy elromlott a diagnosztikai labor egyik készüléke, mely több, mint 40 éves volt már. Várhatóan Ausztrália kormányától kérnek majd segítséget. Tanulságok:1. Nem olyan idilli hely a Csendes-óceán, mint ahogy a természetfilmek és az utazási irodák prospektusai feltüntetik 2. Nemcsak Magyarországon van bajban az egészségügy. Amúgy jó ez a Matangi, egyenrangúként kezeli a profi újságírók által szállított híreket és a kommenteket. Olyan,

Rendkívül kedvező feltételekkel felelősségbiztosítás az alábbi kategóriákban: Könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, bérszámfejtőknek Hivatali felelősségbiztosítás Építészeti és műszaki tervezésre vonatkozó felelősségbiztosítás Vagyonvédelmi vállalkozásoknak Önálló bírósági végrehajtóknak Társasházkezelőknek Egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak ( humán- és állategészségügy is). Telefon:06 30 938 66 57