Írott és elektronikus média régen és ma

 Egy szenzációs cikket találtam a vg.hu internetes oldalon.Szerzője Fogarasi Norbert, címe:Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben,a karrierben és a mindennapokban. Megtekintve 2023.12.06., 10 óra 42 perc.  Szerző három kulcsterületet emel ki,ahol a sakkjáték segíthet az üzleti életben: - időbeosztás. Sok ember egyszerűen képtelen megfelelően beosztani az idejét, egyik feladat csúszik a másikra. A sakk megtanítja, hogyan építsünk fel egy játszmát egyenletes időbeosztással.  - döntési (kényszer)helyzet kezelése - elfogadása annak, hogy döntéseinknek következményei lesznek A kitűnő véleménycikkhez azért hozzátennék néhány mondatot ( mint sakk-rajongó, egykori játékos). Magát a számítási készség fejlesztését. A PISA- tesztek is tanúsítják, hogy a magar diákok mennyire gyengék matekból- az adatok ismeretében úgy néz ki, hosszútávú trendről van szó, nem pedig átmeneti visszaesésről.. Ha a sakkot bevonnák a matematika-tananyagba ( kísérleti jelleggel ez már korábban megtörtént, az

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

 Olvasom az Irodalmi Szemle című folyóirat 1986/3. számában Barak László: a realizmus mítosza című versét,s közben azon gondolkodom, miért érezzük még mindig kissé misztikusnak, ha valami vagy valaki úgy jellemzi önmagát, hogy realista. Ez a valami vagy valaki lehet egy művészeti alkotás, de lehet egy hétköznapi ember is, aki kijelenti magáról, hogy ő bizony realista, s ettől- környezete szemében- egyből felmagasztosul. Alaposan megnézi őt az ellenkező nem, irigykedve gondolunk arra, mennyi pénze és hány ingatlanja lehet ennek a derék realista jóembernek. A " realista, reális" szavaknak mind a mai napig van valami titokzatos mellékíze:valami, ami követendő. Magánéletünkben a realistát úgy látjuk, hogy hogy ő a kicsit felettünk álló, a távolbéli ködvilág tudója, minden okok és következtetések ismerője, olykor kritikusa, de mindenekelőtt: gyakorlati felhasználója. A realistának vannak anyagi javai, van tiszta gondolkodása, s irigylik is ezekért, és ezt ő tudja, de nem érdekli.

 Vargha Balázs:Eurydice c.tanulmányát olvasom az Új Írás című irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat 1975/3. számának 61-72.oldalán.Lehengerlő,megdöbbentő-nincsenek rá szavak. Ha ez a sztori mai,21.századi ismert emberekkel esett volna meg az összes sajtó-és médiatermék azonnal ráharapna. Szóval,Kazinczy Ferencről,az eddig igencsak aszketikusnak ismert költőről,nyelvújítóról és szellemi vezetőről kiderül,hogy nem állt távol tőle egy kis flört. Bár udvarolt Török Sophie-nak-a család eredetileg a nővérét,Susanne-t akarta a költő nyakába varrni házasság céljából- bele-belefért az életébe némi múló kis románc. A tanulmány szerint 1802-ben Félixfürdőn,az abban az időben a magyar társaság krémjét vendégül látó gyógyfürdőben gyógyította a bal karját,a nagy gyógyulás közepette pedig összeismerkedett a Sárosy házaspárral. Pár nap múlva már folyton hármasban látták őket,s ez a tény-bár ezt nem írja Vargha Balázs-a kor prűd és pletykára éhes közvéleményét igencsak elgondokodtatta...Kazinczy bel

 Mi,magyarok,vajmi keveset tudunk Spanyolország történelméről. A sajtó,a média még mindig afféle "egzotikus terület"-ként kezeli az ibériai államokat. Éppen ezért hiánypótló az a cikk,amely a Nők Lapja 2020/41.számában jelent meg Jásdi Beáta tollából.Címe:I.János Károly számüzetésbe vonult. A kitűnő cikk bemutatja János Károly ifjúkorát,szerelmét egy olasz hercegnővel. Szól az 1956.áprilisi tragikus balesetről,amikor is a későbbi király testvére,Alfonz herceg fegyvertisztogatás közben életét vesztette. Remekül ecseteli,hogyan bontotta le I.János Károly király a francoista államberendezkedést,és védte meg a demokráciát az 1981.évi katonai puccs idején.Nem hallgatja el a cikk a király zavaros magánéletét sem. Szól a király és családja ellen indított korrupciós perekről,melyek végül oda vezettek,hogy 2014-ben Európa egyik legnépszerűbb uralkodója számüzetésbe vonult. Jásdi Beáta cikke kitűnő történelmi ismeretterjesztő írás,jól összefoglalja mindazt,amit I.János Károly királyról

 Pedig Magyarországon több,mint 544 ezer szülő neveli egyedül a gyermekét/gyermekeit. Egy időben nagyon népszerű téma volt ez a médiában,mostanság keveset beszélnek az egyedülálló szülők és gyermekeik problémáiról. Pedig kellene. Ezért is örültem a Nők Lapja 2018/29.számában Rist Lilla és Aszmann Zsanett:Egyedül (nem) megy című,kitűnő és problémaérzékeny írásának. Ami a legfontosabb:Magyarországon az egyedülálló szülő illetve gyermeke semmilyen anyagi vagy érzelmi segítséget nem kap. Norvégiában plusz egy gyermek után kap támogatást az,aki egyedül neveli gyermekét. A cikkben szó esik olyan lelki nehézségekről is,melyeket pl. az elvált anyukáknak kell megoldania. Minden döntést egyedül kell meghoznia,ez már önmagában eléggé nyomasztó lehet. Sok elvált asszonynak megszakad a társasági élete:a családban élő nők már nem barátnőként,hanem potenciális riválisként tekintenek rájuk. Kevés a szabadidő,minden percet a gyerekek foglalnak le. Szóval,nem egyszerű.  És a gyerekeknek sem egyszerű,nem

 A Nők Lapja Évszakok 2020.téli számában nagyon színvonalas cikket olvashatunk Pablo Picassoról, a huszadik század spanyol képzőművész-zsenijéről ( Fodor Marcsi:A 20.század zsenije, Picasso). A Szerző, Fodor Marcsi, összefoglalja a nagy spanyol festő pályafutását, de inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan viszonyult közvetlen környezetéhez Pablo Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb művésze.  Finoman szólva sem példamutató módon. Öngyilkos barátja szerelmét elszerette, rendszeresen szeretői voltak, s idézem:" Két szeretője, egy felesége, egy fia,egy unokája lett öngyilkos..."(105.oldal). A cikk olvastán az a benyomásom támad, hogy ez az ember saját életének nyomora elől belemenekült az alkotásba, s mindenkit ellenségnek tekintett, aki ezt a menedéket háborgatni merészelte. Persze, százezer műalkotás létrehozásához egész ember kell, csak ilyenkor felvetődik a kérdés:az ilyen ember minek akart családot? Ha nem fér bele az életébe, akkor nem fér bele az életébe. Akkor be

A Nők Lapja azon női magazinok közé tartozik, amit én még férfi létemre is gyakran elolvasok. A szépségápolási jótanácsok persze nem érdekelnek, a tanulságos, sokatmondó interjúk viszont igen. A népszerű, több mint 50 éves hetilap 2017/10. számában nagyon tanulságos interjú olvasható az ismert magyar üzletasszonnyal, Kósa Erikával. A sok szép és érdekes gondolat közül csak azt szeretném kiemelni, hogy Kósa Erika fontosnak tartja a családot. Ez meglehetősen szokatlan a sikeres hölgyektől. A kilencvenes évektől kezdve Magyarországon is elterjedt az úgynevezett szinglikultusz ( ld. pl. Szex és New York című film), amely szerint az ember életében legfontosabb a karrier, és a szabadidő tartalmas ( például vásárlással) történő eltöltése, ami pedig a magánéletet illeti, egyik ágyba be, másikból ki. Kósa Erika nem osztja ezt a szemléletet, szerinte igenis fontos, hogy egy üzletasszony legyen ember, legyen anya, magánéletében is teljességet találjon. Nagyon szép és számomra rendkívül rokonszen