Írott és elektronikus média régen és ma

 A Metagalaktika 4.kötetében,mely 1983-ban jelent meg,olvasható Damon Knight:Anachron című sci-fi novellája,mely az emberiség által egyik legnagyobb kíváncsisággal övezett problémát,az időutazás kérdését tárgyalja. A fikciós történetben két testvér lakik egy lerobbant,patkányoktól hemzsegő nápolyi kastélyban. Peter gazdag ember,gyakorlatias,materialista gondolkodású. Igazi ragadozó természetű műgyűjtő,aki nem specializálja magát,gyűjt mindent. Harold kísérletező kedvű tudós,akit nem érdekel sem a gyűjtés,sem a pénz. Egyszer buborékfelhőt hoz létre,melyen át közlekedhetünk az időben. Peter szeretné gyakorlatban hasznosítani az új találmányt. A dolognak az lesz a vége,hogy az egyik testvér eltűnik... A Metagalaktikát folyóiratként értelmezem,egyrészt azért,mert folyóiratokból közölt válogatást,másrészt azért,mert ISSN száma van,ami pedig a folyóiratoké. Damon Knight novellája remek,váratlan húzásokkal övendezteti meg a sci-fi rajongóit.

 Az nem igaz,hogy a Kádár-korszakban (1957-1988) egyáltalán nem volt angol nyelvű sajtó Magyarországon. Az InterPress Magazin 1976/12.száma például teljes egészében angolul jelent meg. Olvashatunk cikket az ókori nagyvárosról,Karthagóról. Találkozhatunk Ázsiában működő elefánt-óvodákkal. Megtudhatjuk,hogy a sci-fi vagy a horror árt jobban az egészségnek. Képet kapunk arról,mi is az a CETI program,és régi vízimalmok fényképeiben is gyönyórködhetünk.  A politikailag rázós témák természetesen "kerülve vannak".Az IPM az akkori "keleti blokk" legtrendibb magazinja volt. Ráadásul angol nyelven-hát így már igazán menőnek érezhette magát,aki hozzájutott. 

 Mai ismereteink szerint 1902-ben készült el az első európai sci-fi film. A címe:Utazás a Holdba. Francia rendező,Georges Méliès forgatta,s az egyik főszerepet is ő alakítja. A mindössze 14 perces némafilm csupa pörgés és cselekmény. Egy csapat extravagáns tudós felutazik a Holdra(ágyúval lövik ki őket,mint Jules Verne regényében),ott konfliktusba kerül a selenit néppel,de aztán megszöknek,és a sok kíváncsi érdekkődő az óceánba zuhan,ahol megcsodálja a káprázatos halakat,korallokat,angolnákat.  Az egész filmnek az a mondanivalója,hogy amíg közvetlen élőhelyünkkel,a Földdel,nem vagyunk tisztában,addig ne akarjunk már mindenáron a Holdra utazni.Az idegen világokban nem szívesen látnak bennünket,földlakókat...Ez a mondanivaló a mai napig aktuális. Méliès zseniális,a főszerepet alakító,Victor André pedig emlékezetes karakter. Jó film,érdemes megnézni a legnagyobb videomegosztó platformon.

 Amint az izraelinfo.com beszámol róla,a Netflix Israel közzétette az év végi rangsort arról,mit is néztek az izraeliek a Netflixen,amely mára a világ egyik legnépszerűbb médiaplatformjává nőtte ki magát.  Nos,az izraeliek közül dráma kategóriában az alábbi filmeket tekintették meg legtöbben: 1. A lázadó 2. Vezércsel 3. 365 nap Jó filmek ezek. Azt viszont nem értem,hogy A lázadó miért dráma?A lázadó igazi sci-fi film,A beavatott c.sorozat darabja. A Vezércsel,no,az már igazi dráma,egy függőségekkel küszködő amerikai lány rájőn,hogy a sakk révén kitörhet régi életéből. A 365 nap-hát,szerintem ez sem az a tipikus dráma,inkább erotikus thriller. Az erotikus jeleneteket mára 14 millióan hachstagelték. Szóval,az első és a harmadik szerintem nem dráma. Dehát ennek nincs jelentősége. Ezt nézték az izraeliek a Netflixen és kész. 

Az IPM anno Magyarország vezető ismeretterjesztő magazinja volt. 1986-ban jelent meg a Kalandos Különszám. Ez a honi médiapiacon rég letűnt műfajt, a regényújság műfaját idézi fel. Csak megjegyzendő, hogy manapság nincsenek regényújságok, pedig a nyolcvanas években százezrek olvasták ezeket. Dehát ők már öregek. Az a baj, hogy véleményem szerint az itt közölt három regény egyike sem jó. Eric Ambler klasszikus krimije, a Dimitriosz koporsója Agatha Christie- Edgar Wallace- os mintázatot követ. Arthur Haley:Végső diagnózis című kisregénye unalmas orvosregény, a befejező történet, Fred M. Stewart: A Matuzsálem-enzim pedig másodrangú sci-fi. De nem baj, a kezdeményezés jó volt, kár, hogy alig akadt folytatása a hazai médiapiacon. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Van itt egy blog, amit nagyon szeretek, merthogy jó ügyet szolgál: konyv-ajanlo.blogspot.com

Két héten át a mindig Tv és a mindig Tv Extra nézői számára kódolatlan a Mozi + tévécsatorna, mely a tv2 csoport tagja. A mozi+ nézői elsősorban akciófilmeket, krimiket, thrillereket, sci-fiket láthatnak. Be kell vallanom férfiasan: jómagam nem igazán kedvelem ezen műfajokat. Elég erőszakot lát az ember a hírekben. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy sok televíziónéző viszont szereti nézni a Cápa sorozatot, az X-Mant, és társait. Azt kell mondjam, a Mozi+ a maga műfajában nagyon jó. Bemutatás után röviddel már hozzák is a legújabb hollyywoodi filmeket, s ez még mindig jobb, mint az, hogy a rajongók a netről töltenék le. A bemutatott filmek esztétikai igényessége sokszor kérdéses- ugyanakkor viszont jólesik olykor- olykor a könnyed szórakozás, minden lila értelmiségi agymenés nélkül, természetesen, egyszerűen, viszonylag kevés reklámmal. Ha ilyen színvonalon művelik, a szórakoztatásnak igenis van létjogosultsága, sőt, szükséges. Mert a világ, mint olyan, nem jó. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A népszerű és igényes filmművészeti folyóirat, a Filmvilág 2018/1. számának ( főszerkesztő:Schubert Gusztáv) tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Borbíró Ágnes írása a transzcendens világkép és a technológiai gondolkodás összefonódását tárgyalja. Két amerikai sci-fi-n keresztül elemzi a jelenséget: az egyik a megnyomorodott agysebészről szóló Dr. Strange, a másik pedig az azóta kultfilmmé vált Avatar. - Bánky Viktor filmjeit mára elfeledte a közönség, pedig Bánky a két világháború között nagyon befutott értelmiséginek számított, miniszterekkel barátkozott. Igaz, olykor elkalandozott a szélsőjobb világába, de ez nem volt rá permanensen jellemző- csak követte a kurzusokat, próbált túlélni. - Yorgos Lathimos kortárs görög rendező nem hajlandó" europudingot"készíteni, mindig a saját útját járja. Roboz Gábor kiváló írása. - Dusan Makavajev szerb rendező megújulva őrzi saját, még a jugoszláv időkben gyökerező hagyományait. Megjelent Kármentő Éva vágónak Muszter című könyve, m