Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2019

Amerikában így támogatják a fiatal tehetségeket- RD, 2001.július

A Reader's Digest Válogatás (RD) című folyóirat 2001.júliusi számában hosszú cikket olvashatunk bizonyos indiai származású Shabeer Bhatia úrról, aki 300 dollárral a zsebében meghódította az USA-t, a világ informatikai piacának meghatározó szereplőjévé vált, amikor is kitalálta a mindenki által használható e-mailt. Az elektronikus levelezés egy szűk réteg privilégiumából lett az átlagember mindennapos kommunikációs eszköze. Nekem erről a cikkről ( mellesleg: Po Bronson írása) Magyarországon az ilyen fiatalembert több okból sem támogatták volna: 1. Indiai,  menjen haza. 2. Indiai, biztos keresztényellenes. 3. Miért akar valamit közkinccsé tenni? 4. Miért olyan fiatal? 5. Honnan tudjuk, hogy bal- vagy jobboldali? 6. Indiai, tehát biztosan az állampolgárságért csinálja az egészet. 7. Arra nem gondolt, hogy Borsodban meg éheznek? Szóval, Magyarországon nem futott volna be ez a csávó. jól tette, hogy Amerikát választotta.

A pannonhalmi főapát a cölibátusról- Heti Válasz, 2018.május 17.

A Heti Válasz a magyar sajtó- és médiatörténet egyik tragikus fejezete. Az történt, hogy amikor Simicska összeveszett Orbánnal, a Heti Válasz kihátrált a kormány mögül, aztán pedig szépen bebukott. Egy kitűnő újságot bedarált a politika. Mert valóban kitűnő újság volt. A 2018.május 17-i számban például interjút olvashattunk Hortobágyi Ciril pannonhalmi főapáttal, aki többet között szólt a katolikus egyház egyik " legforróbb" kérdéséről a cölibátusról. Erről a következőket mondta. " ...jó lenne visszatérni a kereszténység első ezer évének gyakorlatához, amikor a világi papság nem kötődött a nőtlenséghez, hiszen így a klerikusok teljesebb képet alkothatnának például a szexualitásról". (27.oldal). Felfogtuk? Magyarország egyik katolikus vezetője, a pannonhalmi főapát, a papi nőtlenség, azaz a cölibátus ellen foglal állást egy országos hetilapnak adott interjúban! Azt kell mondjam, ez egyháztörténeti jelentőségű média-megnyilvánulás! Jómagam protestáns vagyok, csak

Magyar úszók szenzációs szereplése- origo.hu,2019.július 26.

Amint azt már a sportrajongók megszokták, a magyar úszók csodálatosan teljesítenek a vizes VB-n. A média erről színvonalasan tudósít. Főleg az origo.hu. Hosszú, Kapás, Milák- és még nincs vége. Öröm öröm hátán. Nemzeti büszkeség. Valahogy az úszósport sikerrel vészelte át a rendszerváltást, az úszók ugyanis dolgoztak, mert abban a sportban pénzt csak eredményre adnak. Az edzők jók, a versenyzők elhivatottak, mi kell még? Kissé ironikus, hogy az úszókról szóló írás illetve Kapás Bogi világbajnokunkkal készült interjú alatt közölték a magyar futballisták előző napi teljesítményét. A Loki kikapott 3-0-ra Torinóban, a Vidi 1-0-ra verte itthon a Vaduzt, a Honvéd pedig 0-0-t játszott a Craiovával. Hát, ez nem valami fényességes. Inkább olvassuk el a Kapás bogival készült interjút, az feldob, még a munkanaphoz is erőt ad: https://www.origo.hu/sport/egyeni/20190726-vizes-vb-hatodik-nap-milak-kristof-kapas-boglarka-hosszu-katinka-cseh-nemeth-lobanovszkij-burian.html

Jó elemzés egy botrányosan rossz könyvről- Jelenkor, 2013.február

Bevallom férfiasan: Nem tartozom Tormay Cécile Bujdosó könyvének rajongói közé. Megértem persze, hogy az első világháború és Trianon után, abban a történelmi szituációban, felgyűlt a sok magyar sérelem, és ezt valahogy ki kell írni, meg kell fogalmazni, ki kell mondani, bele a világ arcába- ennek ellenére úgy vélem, a hisztériakeltés még nem fegyver. Az csak indulat. Örömmel olvastam Szolláth Dávid írását (Az elbeszélő hitelvesztése) a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat 2013.februári számában. Mindennel egyetértek. Ez a könyv antiszemita, méghozzá csontig-velőig. Azonkívül rosszul szerkesztett, valószerűsége megkérdőjelezhető. Szolláth Dávid erre remekül rámutat tanulmányában, mely őszinte, intelligens- ellentéte az általa elemzett műnek. Jó lenne, ha a magyar kulturális médiumokban csak ilyen színvonalú írásokat olvasnánk. Tormay Cécile-t nem szabad felvenni a középiskolai tananyagba! Ha pedig már megtörtént, a magyartanárok tanítsanak inkább mást! 

Magányosok klubja- Heti Válasz,2018.február 1.

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

Darvas Ágnes a gyermekszegénységről- Vigília, 2015/11.

Csak most került kezembe a Vigília katolikus folyóirat 2015/11. száma, amelyben Darvas Ágnes szociológus, az ELTE tanszékvezető tanára,  a magyarországi gyermekszegénységről írt. Az, amit Darvas Ágnes írt, mind igaz. Valóban vannak Magyarországnak alapos elmaradásai ebben a témában, és az is igaz, hogy a gazdag és szegény gyerekek közötti olló évről évre nyílni látszik. Azzal azonban már nem tudok egyetérteni, hogy Darvas Ágnes jóformán kizárólag a kormányt hibáztatja mindezért. Érthető, hogy a mindenkori kormányzatnak van felelőssége egy ország szegényei felett. Ám az, hogy Szerző szerint az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés kiterjesztése, a nyári étkeztetés " csak minden ötödik" segélyezettet ér utol, szerintem -személyes tapasztalatok alapján is  mondhatom ezt- nem állja meg a helyét. Jóval nagyobb ez a szám. Azokban az oktatási intézményekben, ahol módom volt tanítani, a szegények szinte mindegyike részesülhetett a különböző szociális ellátásokból, így vagy úgy.

A jeges vízbe fúlt, hogy megmentsen egy fiút- RD, 2005.június

Szeretek olvasni valódi hőstettekről. A Reader's Digest Válogatás, azaz RD ( szerintem az igényes szórakoztatás egyik csúcsa) 2005.júniusi számában egy életét áldozó férfiról olvashatunk. A cikket Jim Hutchison írta, címe:A dermesztő tenger foglyai. Az történt, hogy két férfi meg egy kamasz srác kiment a jeges tengerre halászni. A hűtőszekrényhez a jeget a kéznél lévő forrásből, azaz a kisebb jértömbőkből szerezték be. Egyikük belevágott csákányával egy jégtömbbe, mire több száz kilogramm jég zúdult a kis hajóra. Vízbe esetek. Tudták, a jeges vizet egyikük sem éli túl sokáig. Tyson, a fiú, már válságos állapotban volt, Wade Adey pedig beugrott érte. Mint kiderült, a negyvenkilenc éves férfi feláldozta saját életét, hogy megmentsen egy másikat. Jim Hutchison írása kiváló. Jól érzékelteti a drámát, éppen annyit adagol, amennyi szükséges. Nem "spilázza" túl, nincs szenvelgés, jajgatás, csak maguk az események. Tényirodalom, igazi férfias érzelmekkel fűszerezve. Nagyon jó,

Trump elnök humanitárius csomagja

Donald Trump amerikai elnököt a demokrata média megpróbálja úgy beállítani, mintha a Bessenyei Ferenc által filmen ábrázolt Dúvad kelt volna életre. Szociálisan érzéketlen, nagyhangú szájhősként ábrázolják. Az amerikai közvélemény jelentős része pedig mindezt beveszi. Pedig a Trump-kormányzatnak vannak kifejezetten szociális és humánus intézkedései is, csak ezeket a liberális sajtó valahogy elfelejti közölni. De azért Magyarországon működnek még objektív média-termékek is, melyek még nem felejtették el, hogy az újságírás a tények művészete. A kitekinto.hu oldalon például olvashatunk arról a 4,6 millió dolláros segélycsomagról, melyet a Kongresszus, kormányzati előterjesztésre, azért különített el, hogy az amerikai-mexikói határon összezsúfolódott menekülteknek legyen tiszta vize és élelme. Igen, nem tévedés: a falépítő, antiszociális Trump képes, és enni-inni ad a migránsoknak, hogy azok ne pusztuljanak el a sokszor negyven fokos forróságban. Mert Trump tudja, hogy nem a menekültek

Miért is győzött a Fradi a Ludogorec ellen?

Ez nem sportszakmai, hanem médiával foglakozó blog. Így aztán, amikor a Fradi Ludogorec elleni továbbjutásáról szólok, csak arról írhatok ,mi jött át a média szűrőjén keresztül. 1. a Fradi sokkal erősebb ,egységesebb csapat benyomását keltette. Annak ellenére, hogy jónéhány új ember érkezett, Rebrov edző sikeresen építette be őket a különböző posztokra. 2. A Ludogorec nem hitte el, hogy továbbjuthatnak. Valahogy látszott az arcokon a reménytelenség. 3. A Fradi remekül megoldotta a támadás-védekezés összhangját. A labda simán átment a védekező térfélről a támadóra. 4. Fontos volt, hogy Dibusz kivédte a Ludogorec tizenegyesét. A bolgárok ekkor végképp lemondtak a győzelemről. 5. Az jött le a képernyőről, meg minden média-csatornáról: a Ferencváros játékosai egyénileg jobbak. Ezt magyar csapatról, mármint hogy egyénileg jobb, mint egy másik, már nagyon régen írhattuk le. A Ludogorec iparosokból állt, a Fradinál voltak káprázatos alakítások. Remélem, hogy azért nem bízzák el maguka

Az SZDSZ, mint szociálisan érzékeny párt??- Magyar Nemzet,2019.július 15.

Hu. A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.július 15-i számában Kárpáti András a magyar liberalizmus múltját és jelenét elemzi. Megállapítja, hogy a Momentum az SZDSZ liberális szavazóbázisára pályázik- ennek kapcsán szól az SZDSZ történetéről. Mráz Ágoston Sámuel és Horn Gábor véleményén keresztül ismerhetjük meg az SZDSZ pályaképét. Ami kiakasztó, az Horn Gábor. Az SZDSZ, azon belül is Fodor Gábor, mint szociálisan érzékeny politikus? Ez véleményem szerint nem igaz, még akkor sem, ha annak idején a média így igyekezett azt beállítani. Véleményem szerint az SZDSZ tipikus neoliberális párt volt, gazdaságpolitikájának fő iránytűi voltak a privatizáció, az állami szektor gazdaságossága, meg a szabadkereskedelem. Ez nem különösebben szociális irányvonal. Horn Gábor még most, tíz évvel a feloszlás után sem hajlandó elismerni az SZDSZ hibáit. Ez számomra eléggé elgondolkodtató. 

A magyar vállalkozások védelméről

A Heti Válasz 2002.11.08-án megjelent számában olvashatunk interjút Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Parragh László hangsúlyozza a magyar vállalkozások védelmét ( a 2000-es évek elején kulcskérdés volt, hogy Magyarországon és a többi volt szocialista országban a multik milyen befolyást szereznek és ezt hogyan érvényesítik). A közelgő uniós csatlakozással kapcsolatban (ami 2004-ben valósult meg), Parragh óv a túlzott optimizmustól. Azt mondja, lesznek győztesek és vesztesek. Ebben igazolta őt a történelem. Valóban voltak és vannak győztesek és vesztesek. A polgárok nagy része vesztesnek érzi magát, a győztesek meg nem mutatkoznak, csak kaszálnak. A rét felett árny suhan, nagy madár árnya...Valahogy így vagyunk mi ezzel az Európai Unióval. Egy szervezetet látunk, amely iszonyú pénzt öl a magyar gazdaságba, hogy aztán még iszonyúbb pénzt kivehessen onnan. Egy szervezetet látunk, melyet elárasztottak a liberálisok, még konzervatív pártokat is. normákat n

Fegyveres rabló rontott a házba

Nagyon izgalmas történetet olvashatunk a Reader's Digest Válogatás 1999.novemberi számában. Képzeljék el, hogy hazamennek a munkából, fáradtan ledőlnek, éppen vacsoráznának a gyerekekkel, amikor beront egy fegyveres rabló a házba. Mint kiderül, nem pénz kell neki, bár éppen azt sem utasítja vissza. 9000 dollárt találnak, merthogy Ön nem bízik a bankokban, és inkább a párnába varrva tartja a pénzt. A gyerekek sírnak, de azért olyan nagyon nem akadnak ki. A rabló az FBI-al akar tárgyalni. Még szerencse, hogy Ön börtönőrként dolgozik, és látott már odabent néhány jólképzett nehézfiút. Ez nem olyan... A történetet elolvashatják a Reader's Digest 1999.novemberi számában, a 48. oldaltól. És itt a világ egyik legnépszerűbb írott sajtótermékének weboldala: rd.hu

Bayer Zsolt és a globális felmelegedés

Bayer Zsolt 2019.július 10-én sugárzott műsorában ( Bayer Show, Hír Tv) szó esett a legutóbbi választásokon nagy diadalt arató zöld mozgalmakról. Ennek kapcsán Bayer Zsolt kifejtette azon véleményét, miszerint globális felmelegedés nincs. Nem tudok ebben egyetérteni az általam egyébként nagyra becsült médiaszemélyiséggel. Globális felmelegedés létezik, ennek legfeltűnőbb jele a sarki jégtakarók és a gleccserek olvadása. Az már más kérdés, hogy fenyegeti-e a Földet ez a felmelegedés pusztulással. Szerintem- ha figyelünk- nem. Abban viszont kétségtelenül igaza van Bayer Zsoltnak, hogy vannak politikai erők ( elsősorban a balliberális oldalon álló zöldek), melyek kihasználják ezt az éghajlati fenyegetettséget, eltúlozzák annak mértékét, s politikai reformok keresztülvitelére akarják rávenni a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket. Ezen politikai reformok többsége leginkább az " utópia" kategóriába tartozik, erősen nemzetellenes, Brüsszel fennhatóságának erősítésére törek

Miért nem működik a MindiGo applikáció a telefonomon?

2019.júliusában letöltöttem a MindiGo applikációt a telefonomra. Nagyon örültem neki, met menet közben is tudok nézni TV-csatornákat, különösen örültem az m4 sportcsatornának, de a keresztény tévéknek is, no meg a hírcsatornának, az m1-nek. Az külön boldogság, hogy előfizetési díj nélkül is elérhetők az alapprogramok. Csakhogy az app nem működik. Két alkalommal tudtam rajta tévét nézni, harmadjára még elindult, aztán semmi. A technikai feltételek megfeleők, internet-kapcsolat jó, stabil, csak éppen tévét nem tudok nézni. Aki ért hozzá- de csak olyan, aki tényleg ért hozzá!- mondjon tippeket, akár hozzászólás formájában, akár az -mail címre. Köszönettel! Kérdés tehát: Miért nem működik a MindiGo applikáció a telefonomon? xxxxxxxxxx Addig is, míg a tévé rendbe nem jön, inkább olvasok könyvet: konyv-ajanlo.blogspot.com . Kövesd a példámat!

Sztálin kapitalista volt??

Legalábbis Porosz Tibor nevű ( vagy álnevű) Szerző szerint. Az Eszmélet című baloldali társadalomtudományi folyóirat régi, 4.számában Porosz Tibor azt bizonyítja be, hogy Sztálin volt a világ legnagyobb kapitalistája. Az Eszmélet folyóirat különben nem tartozik a fősodratú médiatermékek közé... Miért volt Sztálin kapitalista, pontosabban, miért volt a sztálinista rendszer kapitalista? Porosz Tibor szerint azért, mert Sztálin tulajdon nélküli bérmunkásokkal igyekezett modernizálni Oroszországot. Azt gondolom, ez egy kissé elméleties megállapítás, amely csak gazdasági dimenziókat vesz figyelembe. Porosz Tibor a kapitalizmus fogalmát kizárólag a gazdaságra vonatkoztatja, az ezzel kapcsolatos társadalmi dimenziókat kihagyja elemzéséből. Nem gondolom, hogy Sztálin Szovjetunióját egy lap alatt lehet említeni Angliával, Franciaországgal, vagy akár Németországgal. A sztálini Szovjetunióból ugyanis hiányzott egy nagyon fontos tényező, amely viszont a nyugat-európai országokban megvolt, ez pe

Neymar, hogyan tovább?- Képes Sport, 2019/27.

Nagyon jó, korrekt cikk olvasható Galambos Dániel tollából Neymarról, a brazil futballzseniről a Képes Sport 2019/27.számában. Nem foglal állást Neymar személyiségével kapcsolatban- sorra veszi azokat a körülményeket, melyek hátrányosan befolyásolhatták Brazília egyik ikonját. Nem mondja meg a tutit, nem ad receptet, csak a perspektívákat, lehetséges forgatókönyveket vázolja- például a Barcelonába történő visszaigazolás kapcsán. Valahogy így kellene futballistákról írni, mindig, minden sportújságírónak. A futballista ugyanis fiatal ember, legtöbbjük személyisége még nem kész ( újabb pszichológiai kutatások szerint 25-28 éves korra alakul ki véglegesen az emberi személyiség), esetükben még akármi változhat. Ha mi, magyarok, visszaaemlékezünk: Aranylabdás Albert Flóriánunk is jelentős " szerényedésen" ment keresztül, ahogy túllépte a harmincat. Ahogy olvasom Galambos Dániel Neymarról szóló cikkét, eszembe jut: miért nem tud mindig ilyen mértéktartó, intelligens lenni a magy

Másfél méter jég Mexikóban- ujszo.sk, 2019.július 2.

Az ember időnként visszatér régen látott weboldalakra. Régen nézegettem már a Pozsonyi Új Szó weboldalát, 2019.július 2-án úgy gondoltam ideje meglátogatni. Valami cikket akartam nézegetni az ottani magyarságról, ilyesmi. aztán megláttam a videót. Másfél méter jég esett Mexikóban, Guadalajara városban! Jégzivatar, a trópusokon! A polgármester hüledezik, a károsult lakók, akiknek házuk oda, autójuk oda,  még nem teljesen tértek magukhoz. Ez még természeti katasztrófának sem akármi! Szóval, az van, hogy itt vannak az utolsó idők. A meteorológus persze megmagyarázza, tudományosan, hogy így a mindenféle felhők, meg úgy a felhők, de a valódi ok: Isten! Itt az ítélet. Persze, az ujszo.sk ezt nem írja, de én akkor is ezt gondolom. Amúgy meg tessenek nézni az ujszo.sk -t! Nagyon jó! 

Futball, Kisvárda, erőnlét- Nemzeti Sport, 2019.július 1.

Nagyon érdekes cikket olvastam a Nemzeti Sport 2019.július 1- számában, az 5. oldalon. voltaképpen azzal foglalkozik a cikk, hogy egy magyar NB I-es csapatnál, a Kisvárdánál, mely az előző idényben épphogy bennmaradt a legmagasabb osztályban, kellenek-e légiósok. Gosztonyi András, a csapat középpályása nyilatkozik. Elmondja, hogy néhány légiós kissé félvállról vette a magyar futballt, csak idény közben látták be, hogy megfelelő erőnlétre is szükség van. Na, erre kérdezi az egyszeri Olvasó és drukker: miféle profi futballista az, akinek a magyar bajnokság is gondot okoz erőlétileg? Annak a szerb vagy ukrán vagy szlovák " gyereknek" miféle erőnléte van? És a szakvezetők miért szerződtetnek ilyen játékosokat? Itt, Magyarországon, nagyon sok tehetséges srác rúgja a bogyót. Mindegyikük szeretne válogatott lenni. Többnyire az érzelmi kötődésük is megvan. Miért kell akkor drága pénzen hozni szerbeket, ukránokat, ha ezeknek az uraknak még az erőnlétük sincs meg- labdaérzékről már