Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon, az 1960-as évek végétő kezdve, fokozottan megnőtt a tudományos közvélemény érdeklődése a honfoglalást megelőző időszak régészeti és történeti anyaga iránt. A Delta magazin című ,rendkívül magas színvonalú ismeretterjesztő folyóirat 1974/7. számában Sárvári Márta cikke (A fenékpusztai római erődítmény regénye) ad izgalmas bevezetőt mindazoknak, akik érdeklődnek a Zala megyei római erődítmény múltja iránt.  A cikk szól arról, hogyan és miért győzött az annakidején fiatal népnek számító gót a római védők felett. Hátborzongató képen láthatjuk, az öntelt ( de nem " barbár"!) győztesek hogyan hajigálták bele a római katonák csontjait egy kemencébe. Szó esik egyetemes történeti vonatkozásokról is:Nagy Theoderik császár a legenda szerint a Balaton partján született. A fenékpusztai leletegyüttes ( melyben keleti gót fejedelmi leánysír is található, gazdag aranylelettel) nem tud igazságot tenni abban a kérdésben, de közvetett bizonyítékokkal szolgál. A remek cikk szeri

A Korunk folyóirat 2008/8.számában Kovács András Ferenc tolmácsolásában olvashatjuk a Kr.e.1.században élt római költő, Caius Licinius Calvus verseit. Calvus személyes tragédiája az volt, hogy rosszkor született.Nem élte meg az augustusi aranykort, így aztán Vergilius neve fennmaradt, Cakvusé nem... A versek egyébként klasszikus időmértékes formában íródtak, mégpedig hexameterekben, .A költemények hangvétele szúrós, érdes, elg sok trágár szó9 fordul elő bennük, kicsit talán több is,mint kellene. Mindig konkrét személyekhez íródtak,amiből arra is következtethetünk,hogy ez a Calvus nem lehetett egy kellemes figura.Mindenesetre a versei jók, bár kötelező olvasmánnyá soha nem válnak. Köszönet a Korunknak  versfordítások közléséért.