Bejegyzések

Kosztolányi Dezső címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ezt olvastuk a Nők Lapjában 1979.karácsonyán

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

Film és irodalom viszonya- NézőPont, 2018.június

Vitéz Ferenc irodalmi-kulturális-művészeti folyóirata, a NézőPont, a 2018.júniusi számban film és irodalom kapcsolátval foglalkozik. A 274.285. oldalon nyugatos íróknak  filmről alkotott verseit, publicisztikáit olvashatjuk. Nem akármilyen névsor: Ady Endre, Heltai Jenő, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Mindannyian írtak a filmről, a moziról. Van, aki azt fájlalta, hogy a színpadi szerzők anyagi lehetőségei csökkennek. Van, aki szerint túl irodalmi a mozi, márpedig irodalmi követelményeknek a mozgókép nem fog megfelelni. Volt, aki csodálatos versben zengedezett ( talán nem sértés...) a moziról. Érdemes elolvasni, hogyan vélekedtek a szellemi élet akkori óriásai a tömeg (?) kultúráról. Amúgy a folyóirat kitűnő, Vitéz Ferenc elképesztő munkát végez évek óta. Köszönet neki!