Írott és elektronikus média régen és ma

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

 A Rakéta Regényújság 1988/18.számának 3. oldalától olvashatjuk Stanley Ellin:Ismeretlen okból című elbeszélését. A cselekmény lényege annyi, hogy egy vállalat negyvenhat éves középvezetője taxiba ül, és a sofőr nem más, mint a vállalat egy évekkel ezelőtt, átszervezések miatt elbocsátott középvezetője, Slade. A menedzserből taxisofőrré avanzsált férfi elmeséli Morrisonnak, aki szintén negyvenes éveinek közepén jár, hogyan is működik a vállalati munkaerőpiac. A negyvenes középvezető csak teher, mert túl sok a fizetése, azonkívül legtöbb esetben már nincs benne annyi, hogy előrelépjen. Ezért az átszervezéseknél mindig a negyvenes középvezetőket küldik el, s vesznek fel helyettük- feleannyi bérért- pályakezdő fiatalokat. Morrisonnak megfekszi gyomrát a történet, félni, gyanakodni kezd, s amikor hétfőn a nagyfőnök hívatja -merthogy átszervezés lesz a részlegénél- elővesz egy puskát... Szóval, ilyen az élet- pontosabban a munkaerőpiac- negyven után. A középvezetők vannak a legnagyobb veszé

Nagyon hasznos, elképesztően hasznos kiadványnak tartom a Munkaügyi Levelek c. folyóiratot. Jogászok szerkesztik, elsősorban cégek, vállalkozások számára, de alkalmazottak is igen nagy haszonnal forgathatják. több ezer kérdés merül fel a gazdasági életben a munka világának szabályozása kapcsán, a Munkaügyi Levelek ezekre a kérdésekre ad feleletet- mindig az aktuális jogszabályok alapján. Például a 2018-februárjában megjelenő 161. számban olvasható az a kérdés, miszerint lehet-e nevelőszülőt éjszakai műszakban foglalkoztatni? A válasz nagyon alapos, szakszerű, mégis, minden intelligens ember megérti. Nem igaz tehát, hogy csak bikkfanyelven lehet jogról beszélni, lehet azt normális, tisztességes magyar nyelven is. Egyébként akkor nem lehet, ha 3 évesnél nem idősebb gyermekét egyedül neveli. Itt a folyóirat honlapja: munkaugyilevelek.hu A honlapról csak annyit: rendkívül korszerű, példaértékű.  xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Magyar Demokrata kormánypárti hetilap 2018.május 3-i számában Lánczi Tamás politológus, a Századvég elemzője arról nyilatkozik, miért is nyerhette meg ekkora fölénnyel a FIDESZ a 2018-as választásokat. A 13-15.oldalon található elemzésből pedig kiderül: hiába hajtogatja az ellenzék, hogy Magyarországon médiadiktatúra van, ez egyszerűen nem igaz. A 14.oldalon található táblázatban 34 " ellenzéki, kormánykritikus" és 26 " kormánybarát, nem kormánykritikus" sajtóterméket sorolnak fel. Az ellenzék tehát számbeli fölényben van- ennek ellenére elbukták a választást, de nagyon. Felmerül a kérdés: lehet, hogy mégsem kizárólag a médiapiac határozza meg egy ország politikai berendezkedését? Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a ciklus végére meg kell duplázni a béreket. A 28-29. oldalon Szabó Judit írását olvashatjuk, melyben egy bútorgyár életét mutatja be. Nagyon tanulságos- pályakezdő fiatalokkal indult a munka, mára már jól csengő brand a szakmá