Bejegyzések

internet címkéjű bejegyzések megjelenítése

30 éve írták-A gyermek félelmeiről

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

Mit ne együnk étteremben? Séfek adnak tanácsokat

 Egy nagyon meglepő, mondhatnám: hiánypótló cikket olvastam az origo.hu internetes portálon ( megtekintve:2024.január 10, 10 óra 27-től). Kokics Donáta cikke (5 előétel,amit soha ne rendeljünk étteremben) nemcsak témájában újszerű ( vagy úgy is mondhatnám: őszinteségével újszerű), de kitűnően megírt, gondolatébresztő, vitát gerjesztő.  Itt és most nem írnám le, mi az az öt étel- pontosabban: előétel- , amit a megkérdezett séfek, gasztro-szakértők soha nem ennének étteremben,keressék meg a cikket az origo.hu portálon, ahol számtalan más érdekes témával, hírrel, publicisztikával is találkozhatnak.  Ajánlom ezt a cikket nemcsak azoknak, akik szeretnek- önállóan vagy kollégákkal, családdal- színvonalas étteremben enni ( és van is erre anyagi lehetőségük), de különösen ajánlom azoknak a szakembereknek is, akik rendezvényszervezéssel, esküvőszervezéssel, protokollal és hasonló dolgokkal foglalkoznak. Elvégre nem mindegy, milyen kaját szolgálnak fel a céges karácsonyi bulin, vagy bármiféle eg

Diófélék és járványok

 Milyen összefüggés lehet a kettő között? Az origo.hu internetes oldalon olvastam Kiss Anna cikkét (Elképesztő:a következő világjárványt egy népszerű étel okozhatja. Megtekintve 2023.11.09.10 óra 45 perc) arról, hogy a diófélék, a mogyoró termesztése járványt okozhat. A cikk gondolatébresztő ugyan, de azt gondolom, kissé túlzásba estek a kutatók, amikor egyértelmű összefüggést véltek felfedezni.  Ugyanis: 1. Bár Közép-Európában nem ezen növények körül forog az agrárszektor,a világ legtöbb országában nagy mennyiségben termesztenek diót, mogyorót. Ahol az éghajlat megengedi, ezek a nálunk is közkedvelt növények virulnak.  2. Ahol nem termesztenek ilyesmit, ott is robbant már ki járvány.  Az viszont igaz, hogy a dió, a mogyoró, vonzzák a rágcsálókat. De megfelelő technikával, egy kis trükkel távol lehet őket tartani.  A cikk gondolatébresztő, csak éppen érdemes lett volna még egy lépéssel továbbgondolni. 

A magyarországi vendégmunkások keresete

 Az utóbbi hónapokban, a munkaerőhiányt enyhítendő, külföldi vendégmunkások jelentek meg Magyarországon, elég nagy vitákat kavarva a hazai közvéleményben. De mennyit keresnek ezek a vendégmunkások?  A vg.hu internetes oldalon olvashatjuk Járdi Roland:Lerántjuk a leplet: így élnek Magyarországon a Fülöp-szigeteki vendégmunkások című cikke ( megtekintve 2023.november 14.9 óra 32 perc). Megtudhatjuk, mennyit keres gyári munkásként dolgozó vendégmunkás, hogyan osztja be ezt a pénzt, mennyit tud félretenni, mely költségeit állja a munkáltató és melyeket nem, s arról is képet kapunk, hogyan töltik ezek az emberek a szabadidejüket.  Remek cikk, hiánypótló, informatív. 

Lakásépítések: nem ez az építőipar aranykora

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

A magyar irodalom líraközpontúságáról

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus a magyar iroda

Gazdaság,2023:közlekedési és infrastrukturális beruházások

 Gyakran éri az a vád a hazai sajtót és médiát,hogy csak akkor beszélnek-írnak egy közlekedési vagy infrastrukturális beruházásról,amikor annak már "botrányszaga van".Nem objektíven tájékoztatnak a gazdaság kérdéseiről,folyamatairól, csak a szenzációt keresik. Azért jócskán vannak kivételek. A vg.hu internetes portálon olvastam egy cikket ("Megszereztük Lázár János listáját.....megtekintve 2023.augusztus 18.),amely tényszerűen,mindenféle megjegyzés nélkül ismerteti azokat a közlekedési-infrastrukturális beruházásokat,melyeket a magyar állam 2023 folyamán támogat. Kecskeméttől Iváncsán át Nyíregyházáig,Debrecenig fontos közúti és vasúti fejlesztésekről van szó. Ajánlom a kitűnő cikket vállalkozóknak,valamint az érintett települések polgárainak. 

Már az 1960-as években szűknek érezte a világot az értelmiség

 A kulturális és közéleti sajtóban, médiában mostanában elterjedt az " összement világról", a "világfaluról" szóló narratíva-sőt, mára kicsit közhelyessé is vált, nem is illik már erről írni-beszélni, úgy agyontárgyalták a problémát. Mindebből könnyen támadhat az benyomásunk, hogy ez a furcsa összementség-érzés, ez a világfalu-fíling valami 21. századi dolog és az internettel került be a hazai és nemzetközi közgondolkodásba. Pedig távolról sincs így. Az emberek már az 1960-as években, a nemzetközi hírszolgálatok egyre nagyobb méretűvé válásától érezhették, hogy olyan a világ, mintha bejönne az ablakon, és olyan az ablak, mintha bejöhetne rajta a világ. Ez az érzés pedig nemegyszer megjelent a sajtóban, médiában is. Például a Tiszatáj kulturális folyóirat 1966/1. számában olvashatjuk Lődi Ferencnek ( a nevét mára elfeledtük, kitűnő költő és újságíró volt, 1926-1997 között élt Szegeden) A glóbus a tenyeremben című verse. Ebben a költő a mindenféle újságok olvastával ú

Állatbarát és intenzív állattenyésztés. Lehetséges a kettő együtt?

 Az európai zöldpolitikák általában nem kedvelik az intenzív állattenyésztést, szembeállítják azt a klímabarát vagy állatbarát tenyésztési módokkal. Olvastam egy cikket, melynek Szerzője azt bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre klímabarát- és intenzív állattenyésztést folytatni. A cikk a MÁL Magyar Állattenyésztők Lapjában jelent meg, a 2022.májusi szám 46-47. oldalán.  A cikk forrása egy európai farmereknek szóló internetes oldal. A cikk egyik legfontosabb alaptétele az, hogy az uniós paraméterek alapján Európában kevés a valóban intenzív állattenyésztést folytató gazdálkodás, közölnek egy térképet, mely igazolja is ezt az állítást. Cáfolják továbbá azt, hogy Európa állattenyésztése egyre intenzívebbé válnék. Vallja, hogy az állatbarát és az intenzív állattenyésztés összeegyeztethető. Minden állattenyésztőnek és agrármérnöknek ajánljuk ezt a rendkívül érdekes cikket. ( Borovka Zsuzsanna:Az intenzív állattenyésztés is lehet klíma- és állatbarát)

Kificamodott a boka?Ne jegeld, ne sokat pihentesd!

 Éveken, évtizedeken át azt tanultuk, hogy a kificamodott bokát, és egyáltalán, minden szóba jöhető sportsérülést, a körülményekhez képest minél hamarabb jegelni kell, hogy elapadjon a duzzanat. Ez az orvosi vélemény az utóbbi években megváltozott. Mostanában inkább azt tanácsolják, ne jegeljék, és ne sokáig pihentessék a kificamodott végtagot, merthogy akkor az immunrendszer sejtjei kisebb hatásfokkal dolgoznak a gyógyuláson.  Vermes Nikolett cikke a csupasport.hu internetes portálon ( megtekintve 2023.április 6. 8 óra 15) azt tanácsolja, ne pihentessük túl sokáig a sérülést, hanem kezdjük meg minél előbb a mobilizációt, azaz a sérült szerv óvatos mozgatását, figyelembe véve természetesen a sérülés körülményeit, súlyosságát. Ajánljuk a cikket orvoosoknak, sportorvosoknak, iskolában gyermekekkel dolgozó védőnőknek, testnevelő tanároknak, szülőknek, és természetesen a legfőbb érinteteknek:a sportolóknak. Mindenkinek. Ez egy teljesen új szemléletet mutató, igazi paradigmaváltó cikk. 

Magyarok építenek hidat Afrikában.350 méter hoszú.30 méter a vízmélység

 Nagyon örvendetes tendenciának tartom, hogy magyar cégek immár az egész Földön megvalósítanak ingatlanfejlesztő, közlekedésfejlesztő és egyéb projekteket. Az egyik legnagyobb útépítéssel foglalkozó cégcsoport Afrikában, méghozzá Zambiában és Tanzániában fog utat építeni- írja a vg.hu  internetes portál( megtekintve 2023.április 3.,10 óra 51). Már lezárult a beuházás pénzügyi tervezése.  Nem kis nehézségekkel kell majd megküzdeni az építőknek:a vízmélység ugyanis eléri a 30 métert. Ha ebbe valaki beleesik...rossz belegondolni. Nagyon kell majd vigyázni a balesetvédelmi előírások betartására.  Bízzunk abban, hogy minden rendben lesz, és a cégcsoport további beruházásokat fog elnyerni Afrikában, Ázsiában és világ minden táján. 

A magyar állam és a telekommunikációs ágazat

 Újabb, telekommunikációval foglalkozó vállalatban szerzett részesedést a magyat állam- írja a napi.hu  internetes portál ( megtekintve 2023.március 21.10 óra 38 perc). Néhány hónappal ezelőtt, sok vitát kiváltva, a Vodafone Magyarország Zrt-ben lett tulajdonrésze a magyar államnak, most pedig a Yettel Magyarországban szerzett igen jelentős mennyiségű részvénycsomagot az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A magyar állam így közvetett tulajdonrészt szerzett a cégben. Eddig a hír. Akkor ez most jó vagy rossz?Én még úgy tanultam ( anno 20.század végén), hogy az önmagában véve nem nagy baj, ha egy államnak van tulajdonrésze bizonyos vállalatokban. A telekommunikációs-távközlési ágazat ugyanakkor igencsak 21.századi téma, trendinek számít mind az átlagpolgár, mind pedig a befektetők körében,tehát valószínűleg- ha jól gazdálkodnak a részvénytulajdonnal- a magyar állam és a magyar emberek tulajdona ezzel a vásárlással igenis nőtt.  Csakhogy ehhez az kell, hogy jól gazdá

Futball VB,2022:Színészek és szurkolók

 Az origo.hu internetes portálon olvastam (megtekintve 2022.11.15,9 óra 54 perc), hogy a közelgő katari 2022-es futball-VB-nek lesz egy sajátossága:kamuszurkulókat ültetnek a lelátóra. Az ok: egyes meccsek iránt annyira csekély az érdeklődés, hogy a jegyek nagy részét nem adták el, a szervezők pedig- gondolom én- nem akarnak félig üres lelátókat mutogatni a nagy nemzetközi tévétársaságok és egyéb médiaplatformok felületein.  Két dolog jutott eszembe erről: 1. Te jó ég, ennyire nem népszerű arrafelé a futball? Biztos, hogy Katarnak kell rendezni a VB-t? 2. Vajon mennyit kereshet egy ilyen színész-szurkoló? Biztosan elég sokat. Biztos nem annyit, mint egy közép-európai tanár. Hol lehet jelentkezni ilyen munkára?

Néprajz:Egy folyóiratszám,tele Kunkovács László írásaival, fényképeivel

 Néprajz vagy kulturális antropológia?Sokáig vitatkoztak, és még sokáig vitatkozni is fognak a helyes elnevezésen, újabban, legalábbis egyetemi körökben, megint a néprajz a divat, szerintem azért, mert egyszerűbb. Maradjunk mi is ennél a szónál!  Igencsak jót (stílszerűen:betyárjót) húzott a folkMAGazin, amikor 2007.évi III.különszámát ( különösen tetszik, hogy római számmal számozták, van ebben valami antikul előkelő) Kunkovács László írásainak, fényképeinek szentelte. A 18 országban megfordult fotós, újságíró úgy megörökítette azt a régi paraszti világot, mint senki más. A fényképekről öreg juhászok, csikósok, vásári históriások kézművesek portréja néz ránk. Van ezekben az arcokban valami ősöreg-titokzatos, magabiztos, " én olyat tudok, amit ti már nem", mondják ezek a szemek. S ha valamelyikünk fel merné vetné, hogy talán azért nem tudunk, mert nem ez a jövő útja, bármelyik idős pásztor visszakérdezne:  - De akkor mi az a sok ember ott a vásárban? Miért néz bennünket?  A s

Mobiltelefonok,2019: Változott a hűségidő

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

Verseny a Földön,verseny a kozmoszban

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

Magyar gazdaság:szállnak az árak az orosz-ukrán háború hatására

 Mindennapjainkban, saját bőrünkön érezzük az orosz-ukrán háború hatását. Magyaországon elképesztő méretekben nőnek az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árai. De mennyi ez az elképesztő mérték? a Világgazdaság című lap internetes oldalán ( vg.hu , Ez már a háború hatása, elszálltak az árak Magyarországon, szerző J.R., megtekintve 2022.május 10,10 óra 30 perc) részletesen összefoglalva találjuk,tavaly áprilishoz képest illetve az előző hónaphoz képest mennyivel nőttek az árak (sokkal boldogabbak ettől se leszünk, de okosabbak igen).  Nagy erénye a cikknek, hogy termékkategóriákra lebontva közli az adatokat:kenyér,tojás, margarin, sajt, tejtermék ,szobabútor, használt személygépkocsi, lakásjavítás, és még rengeteg termékcsoport van felsorolva.  Hiányoltam viszont a reionális különbségek megemlítését. Egy agrártelepülésen valószínűleg drágult olyan mértékben a zöldség, mint egy iparosodott nagyvárosban. Magyarországon ez fontos, mert jómagam pl. agrárterületen fekvő városban élek,

Elhunyt Klaus Schulze.Nélküle nem lenne modern popzene

 A metropol.hu internetes oldalon szomorú hírt olvastam. Elhunyt Klaus Schulze,az elektronikus zene atyja,megalapozója,akinek munkássága nélkül ma nem lenne techno,pop,meg semmiféle modern zenei stílus. Schulze már az 1960-as évek végén-amikor a nagyközönség még a Beatlesért rajongott-akkor furcsának számító szintetizátor-hangzásokkal kísérletezett,szekvenszereket alkalmazott.  Nagy úttörő volt,aki teljesen másképp látta a zenét,mint kortársai. Ötvenegy lemezt készített,szólistaként vagy közreműködőként.Sikeres művészként is megmaradt egyszerű,közvetlen embernek. Halálhíre megrázott,részvétemet kívánom szeretteinek,barátainak. 

Francia elnökválasztás,2022:Macron feladatai

 2022-ben elnökválasztást tartottak Franciaországban, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron 58 százalékkal nyert, második helyen Maine Le Pen végzett 42 százalékkal. A nemzetközi sajtó, média túlnyomó többsége az ő győzelmét várta.Macron várható feladatairól az euronews.com interntetes oldalon olvashatunk cikket.  Macron győzelmi beszédében legfobtosabb teendőjének az árokbetemetést tartotta. Hangsúlyozta, hogy minden francia elnöke akar lenni, harcol a nők egyenjogúságáért, több figyelmet szentel a környezetvédelemnek( előző ciklusában Macront folyton támadták a környezetvédők, kevesellték a klímavédelemre fordított energiát és harcot). Csak annyit tudok erre mondani: gratulálok neki és járjon sikerrel,védje ki a szélsőbal és a szélsőjobb támadasait.  Egyébként Macron történelmi tettet hajtott végre:20 év után ő az első francia elnök, akit újraválasztottak. Ez azt mutatja, hogy a választók többségét meggyőzte az a politika, amit az elmúlt öt évben követett. 

Rádiófrekvenciás mobiltelefon,a 21.század nagy innovációja

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja.