Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 Egy érdekes cikkre akadtam a Somogyi Hírlap 1993.január 13-i számában. Arról szól-pontosabban:azt a gyakorlatot kárhoztatja- Várnai Ágnes:Vállalkozó orvosok című írása,hogy az állam és az önkormányzatok nem támogatják a kistelepüléseken műkődő orvosi praxisokat illetve patikákat. Az akkori szabályozás szerint az 5000 lakosnál kevesebbet számláló településeken nem is lehetett létrehozni patikát. Az tetszik ebben a cikkben,hogy a másik oldal álláspontját is figyelembe veszi. 1993-at írtunk,alig múlt rendszerváltás,a települési önkormányzatoknak nem volt egy fillérje sem. Nem éppen szívderítő helyzet. Harminc év múltán még mindig sok kistelepülésnek nincs saját háziorvosa. Ez sem túl szívderítő. A cikk viszont nagyon jó.

 Éveken, évtizedeken át azt tanultuk, hogy a kificamodott bokát, és egyáltalán, minden szóba jöhető sportsérülést, a körülményekhez képest minél hamarabb jegelni kell, hogy elapadjon a duzzanat. Ez az orvosi vélemény az utóbbi években megváltozott. Mostanában inkább azt tanácsolják, ne jegeljék, és ne sokáig pihentessék a kificamodott végtagot, merthogy akkor az immunrendszer sejtjei kisebb hatásfokkal dolgoznak a gyógyuláson.  Vermes Nikolett cikke a csupasport.hu internetes portálon ( megtekintve 2023.április 6. 8 óra 15) azt tanácsolja, ne pihentessük túl sokáig a sérülést, hanem kezdjük meg minél előbb a mobilizációt, azaz a sérült szerv óvatos mozgatását, figyelembe véve természetesen a sérülés körülményeit, súlyosságát. Ajánljuk a cikket orvoosoknak, sportorvosoknak, iskolában gyermekekkel dolgozó védőnőknek, testnevelő tanároknak, szülőknek, és természetesen a legfőbb érinteteknek:a sportolóknak. Mindenkinek. Ez egy teljesen új szemléletet mutató, igazi paradigmaváltó cikk. 

 Az orvostudomány megoszlik abban a kérdésben,hány gyógyíthatatlan betegség van a világon,de abban egyetértenek,hogy több ezer. Lehet,hogy a mesterséges intelligencia fogja ezekre a betegségekre megtalálni a megoldást? Az index.hu írja(megtekintve 2023.március 27,14 óra 46 perc),hogy egy mesterséges intelligencia 30 nap alatt megtalálta a májrák gyógyszerét. Ha a kutatások ebben az ütemben haladnak-s kívánom,haladjanak-akkor egy év alatt 12 rákbetegség gyógyszerét tudja megtalálni a MI. Az más kérdés,hogyan lehet megoldani ezen gyógyszerek tömeggyártását.Az  orvostudományban viszont új korszak kezdődik. Megnő a preventív orvoslás szerepe. 

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

 Történelem, alulnézetből....A Népszava napilap 1950.február 1-i számának 3. oldalán részletes cikk szól a közalkalmazotti béremelésről. A megemelt illetményű közalkalmazottak, köztisztviselők állítólag annyira hálásak voltak Rákosi Mátyásnak, hogy még táviratokat is küldtek neki. Egy főiskolai tanárnő is nyilatkozik, aki 1800 forintot fog keresni. Ő elmondja, hogy korábban hárman éltek 50-60 pengőből. A cikkben szó esik arról, hogy az átkos Horthy-rendszerben az orvosok és ápolók borítékot és ajándékot, pl.csirkét fogadtak el. Bezzeg most... A cikk hurráoptimista és hazug.1950-re beindult a totális kommunista propaganda. Bizonyítani kellett a hidegháború idején, hogy a szocialistao rszágokban, így Magyarországon is, az emberek sokkal jobban élnek, mint kapitalizmusban. Ebből,sajnálatos módon,semmi nem volt igaz. A megemelt bérű köztisztviselőktől,tanároktól, orvosoktól pl. elvárták, hogy legalább egy havi fizetésüket békekölcsönként ajánlják fel. Békekölcsönkötvényeket kellett vásárol

 Régóta törik a fejüket az orvosok, neurobiológusok, hogy mi is pontosan az autizmus. Sokáig azt gondolták, hogy egyszerűen csak az alacsnyabb intelligenciaszint eredménye. Ezt a nézetet az 1990-as években tudományosan cáfolták. A Newsweek hetilap 1996.május 13-i számában jelent meg Sharon Begley és Karen Springen cikke Life in a Parallel Word címmel. Ebben hivatkoznak a Yale és a New York University kutatóinak eredményeire.  A legújabb ( ne felejtsük:1996-ot írunk!) kutatások szerint az autizmus egyfajta szociális kapcsolattartási félelem, bezárkózás- a cikket úgy értelmeztem, hogy a kulcsszó a "félelmen" van. Be is mutatnak ( fényképen is) egy 6 éves kislányt, aki elájul akkor, ha a kifestőkönyvében vagy meséskönyvében az alakok mindkét szeme ránéz.Tehát az autizmus valami furcsa rettegés az arcoktól, szemektől, az eleven emberektől- ilyesmiről szól a cikk. Ajánljuk ezt a cikket orvosoknak, pszichológusoknak,gondozóknak no és autista gyermekek szüleinek. Érdemes elolvasni e

 A koronavírus-járvány óta az egészségtudomány egyik fontos feladata,hogy minék kevesebbre csökkentse az orvos-beteg személyes találkozók számát,így csökkentse a járványok terjedésének valószínűségét.A HVG 2022/8. számának 34.oldalán egy olyan találmányról olvashatunk,melynek segítségével otthoni vizeletvizsgálatot végezhetünk. Ezzel megszabadítjuk magunkat a "Mikorra van időpont a laborban?"problémától. Az Olive Diagnostics találmánya vécéülőkére szerelhető-nem kell bajlódni kémcsóvekkel-és kimutatja a prosztatabetegségeket,a húgyhólyaggyulladást,3100 fajta molekula kimutatására képes. Nekem nagyon tetszett ez a találmány,egyszerű,tudásához képest nem is drága. Szerintem a magán-egészségbiztosítóknak érdemes lenne elgondolkodni azon,hogy adjanak az ügyfeleiknek ilyet.  Amúgy a HVG cikke megfogott,érdekes,guglizom is a neten az árakat,meg azt,hogy hol lehet megvenni. 

 Vargha Balázs:Eurydice c.tanulmányát olvasom az Új Írás című irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat 1975/3. számának 61-72.oldalán.Lehengerlő,megdöbbentő-nincsenek rá szavak. Ha ez a sztori mai,21.századi ismert emberekkel esett volna meg az összes sajtó-és médiatermék azonnal ráharapna. Szóval,Kazinczy Ferencről,az eddig igencsak aszketikusnak ismert költőről,nyelvújítóról és szellemi vezetőről kiderül,hogy nem állt távol tőle egy kis flört. Bár udvarolt Török Sophie-nak-a család eredetileg a nővérét,Susanne-t akarta a költő nyakába varrni házasság céljából- bele-belefért az életébe némi múló kis románc. A tanulmány szerint 1802-ben Félixfürdőn,az abban az időben a magyar társaság krémjét vendégül látó gyógyfürdőben gyógyította a bal karját,a nagy gyógyulás közepette pedig összeismerkedett a Sárosy házaspárral. Pár nap múlva már folyton hármasban látták őket,s ez a tény-bár ezt nem írja Vargha Balázs-a kor prűd és pletykára éhes közvéleményét igencsak elgondokodtatta...Kazinczy bel

 A Nők Lapja Egészség magazin 2019.12-2020.01. számának 64-65.oldalán olvashatunk egy nagyszerű cikket a téli sötétség és a depresszió összefüggéseiről (Balányi Klári:Este jó,este jó...Milyen hatással van ránk a sötétség?). Megtudjuk,hogy a depresszió és az öngyilkosság aránya általában északról dél felé csökken,mediterrán országokban ritka-kíváncsi vagyok,módosított-ezen valamit a koronavírus-járvány. A megkérdezett szakértő elmondja,higy igenis létezik szezonális téli depresszió. Azt is megtudjuk,hogy az emberi szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű természetes fényre,ezt a mesterséges fény csak részben pótolja. Szó esik arról is,hogy az európai felnőttek keveset alszanak,legalább hét-nyolc órát kellene aludnunk a szakértő szerint. A cikk nagyon okosan,a magyar sajtóban,médiában szokatlanul nyitott,holisztikus szemlélettel járja körül a sötétségnek az emberi idegrendszerre gyakorolt hatásának kérdéskörét. Nagyon jó,izgalmas írás,érdemes elolvasni orvosnak,betegnek,mindenkinek!

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Olvasom a HVG 2020.december 10-i számában Parászka Borókának a romániai választásokról írt nagyszerű elemzését (24-25.o.). Találtam egy érdekes mondatot: a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, képviselőjelöltjei szinte mindannyian orvosok voltak. A párt-nem mellékesen- megnyerte a 2020.évi választásokat, igaz, "csak" 29,79 %-ot elérve. Második lett a Nemzeti Liberális Párt, 25,01 százalékkal. Az RMDSZ 6,63 százalékot kapott. Azon gondolkodtam, vaon ez a recept beválna Magyarországon is? Ha valamelyik párt kitalálná, hogy szinte minden képviselőjelöltje orvos lesz, vajon hány százalékot érne el? De lehetne próbálkozni tanárokkal, mérnökökkel, bármiféle értelmiségi csoportosulással. Vajon a magyar választópolgárok hány %-a bízik még az értelmiségben annyira, hogy bejuttassa őket a Parlamentbe? Költői kérdés. Szerintem a válasz:kevés százaléka. Hazánkban egy értelmiségi párt ma nem nyerne. Ugyanis feldobná a labdát az ellenfélnek: lám, ezek itt entellektüelek, nem értenek

 Eddig annyit tudtunk, hogy Trump amerikai elnök koronavírus- fertőzéssel küzd, de már jobban van. A magyarországi média ennyit közölt.  Az egyik vezető amerikai hírportál, a yahoo.com ( letöltve 2020.10.08., 9 óra 39.) viszont, Fehér Házból eredő forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy 34 ember kapta el a COVID-fertőzést a Fehér Házban. Állapotuk, a hírportál szerint, kielégítő.  A cikk hangvétele egyébként az amerikai média fénykorát idézi. Korrekt, tárgyilagos, nem áll be a sárdobáló média-siserehadba.  Innen, a világ túlfeléről, csak annyit mondhatunk: jobbulást minden amerikai koronavírus- betegnek, és imádkozunk értük, valamint az őket kezelő orvosokért és nővérekért, akik minden elismerést megérdemelnek. 

Az eutanázia a nemzetközi orvostársadalom egyik leginkább vitatott- és leginkább ébren tartott- kérdésköre. A Társadalmi Szemle című folyóiratban (1997/1., 52-61.o.), Tóth Gábor Attila három ország példáját vizsgálja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Hollandia. Már az is érdekes, hogy Szerző csak olyan országokat választott, melyek közismerten liberális álláspontot foglalnak el az eutanáziával kapcsolatban. Ezt hívják tendenciózus újságírásnak illetve kutatásnak. Az eredmény nem meglepő: mindhárom országban a lakosság enyhe többsége helyesli az aktív eutanáziát, sőt, egyes esetekben még olyan orvosok is megúszták büntetés nélkül, akik jóval túllépték az ott érvényben lévő törvényes kereteket. Volt, aki adott a betegnek egy csepegtetőt, amivel rendszeresen beadott magának a beteg különböző altatókat, csillapítókat. Ha akarta a beteg, egyszerűen túl adagolta magát. Olyan is előfordult, Hollandiában, hogy rokonok kérhették: ugyan kapcsolják le a gépről szeretett családtagjukat.

A Reader's Digest Válogatás ( a világ egyik legolvasottabb magazinja) 1994.májusi számában a fogyókúráról, pontosabban: a tartós fogyásról olvashatunk egy igencsak jó cikket. Azért örülök ennek az írásnak, mert nem ígér csodát. Nem mondja azt, hogy ha ilyen és ilyen ásványi anyagból ennyit és ennyit benyomsz, akkor lefogysz. Nem: az írás szerint legfontosabb a rendszeres mozgás, mert akkor a zsírsejtek átalakulnak rosttá, és ez gyorsítja az anyagcserét, ezáltal jobban fogyunk. Szó esik egy orvosról, aki nap mint nap fel- le rohangál a munkahelyén, hogy zsírt adjon le. Szóval, ez a titok. Nem a mindenféle, csodadiéta, hanem a mozgás. Akkor lépcsőzzünk! 

A Pesti Napló 1900.január 4-i száma hírül adta, hogy Dr. Hecht Andor magyar orvos, aki fiatal felesége elvesztése után bánatában külföldre utazott, beállt a búr hadseregbe ( ekkor, 1899-1902.között zajlik az angol-búr háború). Sajnos, semmi többet nem lehet tudni a doktor úrról, kerestem lexikonokban, de ő nem szerepelt bennük. Akadt ilyen nevű orvos, az USA-ban- talán leszármazottja?  Aki tudja, hogyan alakult Dr. Hecht Andor további pályafutása, írjon a pblint@gmail.com címre! Köszönöm! GBP, szerkesztő xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com