Írott és elektronikus média régen és ma

Rendhagyó katalógus egy darabját olvashatja itt a Kedves Látogató. Több ezer darabból álló újság-és folyóirat-gyűjteményem cikkeit rendezem szerzők szerinti betűrendes (betűrend nem az MTA,hanem a józan ész szerint).Ilyet még nem sokan csináltak,de szerintem hasznos.Történészek,irodalmárok,kultúrtörténészek,szociológusok,teológusok számára lehet hasznos. Jó böngészést! Természetesen folyamatosan frissülő adatbázisról van szó. Rövidítések: DSZ-Debreceni Szemle ÉK-Éjféli Kiáltás HVG-Heti Világgazdaság MK-Magyar Konyha NLP- Nők Lapja Psziché NM-Nők Magazinja RL-Reformátusok Lapja RTT-Református Tiszántúl SZF-Szépirodalmi Figyelő TD&T-Theatre,Design and Technology ÚISZ-Új Ifjúsági Szemle Maurice Miereau:Man of Steel (Steven Heighton:Stalin's,Carneval ill. Brian Bartlett:Planet Harbour ill. Joan Crate:Pale as Real Ladies).Books in Canada,1990.jan-febr.,46-47. Mihancsik Zsófia:Hasonlóságok,különbségek,mélyebb értelmek:1993-2000:Beszélgetés Haraszti Miklóssal.Beszélő,2000.apr.80-85. M...

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 Nem is kicsit....Gyukics Gábor:a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai című verse az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/4.számában jelent meg. Formája szabadvers,stílusa,szóhasználata nagyon plasztikus,megszólító,véleményre "ingerlő". Egyszóval:fontos és jól megalkotott költemény. A címet túlzottan pesszimistának érzem:azért vannak e Földön még jó emberek bőséggel. Sőt,voltaképpen az emberek többsége alapvetően tisztességes próbál lenni-szerintem. Viszont remek ötlet volt kisbetűvel kezdeni a címet.  Az viszont már nagyon igaz,hogy a szellemileg független ember nagyon nehezen találja kifejezésbeli lehetőségeit ebben az erősen polarizált  21.századi világban. Az is  tagadhatatlan,hogy korunk embere elvesztette iránytűjét,tájékozódási pontjait-Gyukics ezt kitűnő metaforakkal fejezi ki. Ettől lesz igazán vers a vers. A modern irodalom iránt szívből érdeklődőknek szívből ajánljuk ezt az olvasnivalót,valamint az Alföld folyóiratban közölt többi publi...

 A Kutya a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének havonta megjelenő színvonalas folyóirata. A 2024.szeptemberi szám tartalmából: Simicskó István,a MEOE elnöke beszél arról,milyen nehéz volt elfogadtatni a kilenc magyar őshonos kutyafaj védetté nyilvánítását-Interjú Udvardiné Lukács Ilonával,a hazai komondortenyésztés legnagyobb szakértőjével,nemzetközi versenybíróval-A Hortobágy-Mátán rendezett jubileumi nemzeti kutyakiállítás győztesei,gyönyörűszép fotókon-Történelmi visszatekintés:a Fónagy család igen jelentős szerepet játszott a magyarországi kutya-kultúra és versenyzés elterjesztésében-Vajon hogyan befolyasolja a kutya szaglását a környezet,a nem,az ivartalanítás?Átfogó kísérlet az USA-ban-Mit tegyünk,ha elveszítjük kedvencünket?Részletes ismertető a kutyák temetkezéséről-A kutyáknak is lehetnek pszichológiai problémáik,pl.figyelemzavar,szeparációs szorongás-Kiválóan szerepeltek a magyarok az agility Európa-bajnokságon. Ezekkel,s még számtalan érdekes olvasnivalóval várja Ö...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

Az Egyetemi Élet a Debreceni Egyetem havonta megjelenő lapja. A 2016.májusi számban olvashatunk egy igen érdekes cikket. Szerzők Kiss Brigitta és Szikszai Tamás. Címe:A sportsikerek kapujában-mentális állóképesség. Vajon milyen mentális állapotban vannak a fiatal magyar sportolók?Pszichikailag kellően felkészültek,állóképesek-e? Ezt vizsgálták a Szerzők 154 utánpótláskorú kézilabdázó és kosárlabdázó példáján keresztül. Hogy milyen eredményre jutottak?Azt most nem áruljuk el,a cikk visszakereshető a DEA archívumában. Mindenesetre olyan izgalmas és szakemberek számára is tanulságos eredményeket kaptak,hogy kiterjesztették a vizsgálatot más sportágak (díjlovaglás,kajak-kenu, labdarúgás,súlyemelésvívás,vízilabda) versenyzőire is a kutatást. Igen jó és érdekes cikk,az itt közölt eredmények,trendek a mai napig aktuálisak.

 Széles körben elterjedt tévhit,hogy csak az embereknél fordul elő táplálékallergia,mert az állatok úgyis tudják,mitől lesznek betegek. Ez tévedés. Legalábbis ez derül ki a Magyar Mezőgazdaság folyóirat 2022/32. számának cikkéből,melynek Szerzője Bárdos B.Edit,címe:A kocák sem isznak eleget. A cikm végén Szerző egész hasábot szentel a sertéseknél előforduló táplákékallergia kérdésének. Mint írja,ez a jelenség egyre ritkább,mert egyre kevesebb konglicinin nevű fehérje található a takarmányban. A konglicinin a szójában található fehérje,amely hiperimmun-túlérzékenységet(köznapi nyelven:allergiát) vált ki. Ebből a fehérjéből egyre kevesebbet kapnak a sertések. Tehát nem csak az embernék,de az állatoknál is előfordul táplálékallergia. Érdemes volna e tekintetben megvizsgálniba kutyák és macskák táplálkozását. 

 A magyarországi amatőrcsillagászat igen nagy hagyományokra tekinthet vissza. A Meteor folyóirat 2003/7-8. számában Rezsabek Nándor cikke (60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya) áttekinti,hogyan próbálták "összehozni"egymással a professzinális és az amatőr csillagászokat. Az alosztály működésével az amatőrcsillagászat intézményi rangot kapott(21.századi olvasóként feltehetem a kérdést:vajon mindenki örült ennek?). Az új alosztály elnökségében szerepet kapott az a Gombocz Zoltán,akit a szellemi élet más területeiről is ismerünk. Saját folyóiratuk is volt,a címe:Csillagok Világa. 1944.áprilisában jelent meg az első szám-nem nehéz kitalálni,mi vetett véget a tudományos-ismeretterjesztő sajtó ezen produktumának:a második világháború. A történelem viharában odalett a tudomány egy része. Rezsabek Nándor cikke érdekes,nemcsak csillagászattal,de tudománytörténettel foglalkozók számára is. 

 Olvasom Mezei Gábor három versét a Jelenkor folyóiratban,és beleringatom magam valami nyugtalan,de tudatos  valóságba,pontosabban:valóságokba,melyekből csak valami belső glóbuszon nyerhetek léleknyugalmat. Egyszerre szabadulnék is ezekből a világokból,és vonz a kiváltság,hogy...Én ezekről a versekről nem tudok írni semmit,csak annyit érzek,hogy nagyon jók. A kortárs irodalom nagyszerű darabjai. Ez pedig tökéletesen elég.  Nagyon tetszik,sőt,igencsak elragadtat,hogy nem tudom szárazul,intellektuálisan értelmezni a három különleges címmel megmasnizott költeményt (lásd alább,a bejegyzés végén), mégis megnyugszom. Asszociálok.Pedig világok találkozásáról van szó,kőművesekről meg csarnokvízről,kicsit szürreális a csigákkal borított glóbusz,és tényleg nem tudom,mire készülnek ezek a kőművesek. A realitás győzelmére talán?Ebben a világban? Ahol még a csarnokvízzel is gond lehet? Inkább próbálják ők is megérezni a "felszín hideghullámait",mint Mezei Gábor. Egészen jó versek szül...

 Nagyon keveset tud az átlagmagyar Eger második,1598-as ostromáról. Az ostromra az úgynevezett hosszú táború vagy tizenötéves háború (1593-1606) keretein belül került sor. A régebbi tankönyvek szerint az őrség gyáván feladta a várat. Marosi Endre tudományos kutatónak az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóiratban megjelent cikke árnyalja ezt a képet. Nézzük,hogyan! 1. Eger vára az 1552-es ostrom során építészetileg nagyon rossz állapotba került. A Habsburg udvar csak 1572-ben,húsz év múlva dolgozott ki tervet a renoválásra. Ottavio Baldigara igen modern,ötbástyás várat tervezett. Tervét elfogadták,de jóval kevesebb pénzt adott Miksa császár kincstára az előzetesen elfogadottnál. Így aztán csak két bástya épült meg. 2. Az 1598-as ostrom kezdetén a támadó törökök létszáma kb. 100 000 fő,a védőké 3400 fő. Magyarok,német és vallon zsoldosok védték a várat. Nyáry Pál kapitány és Cogonara császári biztos állandó vitában állt egymással. A lőportorony felrobbanása után a védők létszáma ...

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 Olvasom a Tiszatáj folyóirat 2022.októberi számában Turi Tímea:Egy szörnyeteg című versét,és közben ráébredek valamire. Mégpedig arra,hogy minden ember személyiségének van olyan része,alkotóeleme,mely mintha nehezen akarna emgedelmeskedni a kontrolláló akaratnak. Mintha önálló életet élne,olykor elszabadulna,olykor ő maga a ketrec,amely-úgy érezzük-fogva tart. Persze,nem az egész emberi személyiség ilyen (meg is őrülnének a pszichológusok,nem lenne egy kuncsaftjuk sem,hiszen aki kontrollálhatatlanul rab,az nem fog felkeresni szakembert) ,csak egy része, de azért fájdalmas tud lenni ez is. Olyan,mint egy nyűgös,gazdája számára is terhes háziállat. Turi Tímea verse viszont a magyar kortárs irodalom egyik remeke,ajánlom mindenkinek elmélyült olvasásra. (Turi Tímea:Egy szörnyeteg. Tiszatáj,2022.október,43.o.)

 Napok óta tart Magyarországon a kánikula. Harmadfokú hőségriadó van az egész ország területén. A kánikulának van egy pszichológiai vonatkozása. Minél többet gondolunk arra,hogy hőség van,annál inkább érezni fogjuk a hőséget. De vajon igaz ez fordítva is? Ha olyan információkkal bombázzuk agyunkat,melyek hóról,hidegről,fagyról szólnak,akkor csökken a hőérzetünk? Tudja az elme ilyen módon befolyásolni a hőérzetet? Van egy elég impozáns folyóiratgyűjteményem. Kiválasztottam A Földgömb című folyóirat 2023.szeptember-októberi számát,abból is Mayer Balázs:A legnyugatibb Kína című cikkét,melyet Péczely Lajos és Zámbó Katalin fotói tesznek még életszerűbbe. Olvasgattam a kiváló cikket,néztem a gyönyörű képeket a hófödte hegyekről. Kb.egy órán át olvasgattam a szöveget,nézegettem a képeket. Csökkent a hőérzetem?Szerintem igen,nem jelentősen,de azért érezhetőn. Úgyhogy valóban igaz a tétel:kánikula esetén nézzünk hideget!Merthogy elme,test és lélek,ugyebár összefügg.  Rádásul,mint kide...

 A temetők alapjában véve nyugodt, ember által ritkán járt helyek. éppen ezért lehetőségeket is rejtenek: sok,eltűntnek vagy kihaltnak hitt növényfaj valamelyik temetőben lelt menedéket. Nem úgy, hogy a gyászoló rokonok kihuzigálták: egyszerűen csak itt húzódtak meg a globális éghajlatváltozás egyre kíméletlenebb csapásai elől. Itt találtak új élőhelyet.  Az Egyetemi Élet 2015.novemberi számában nagyon érdekes cikket olvashatunk. Magyarországi, romániai és szlovákiai temetőket kerestek fel ambiciózus biológus-kutatók, és kihaltnak hitt, vagy adott területen kipusztultnak hitt növényfajok sokaságát találták meg, éltek és virultak. Csak egy példa a sok közül:24 orchideafaj egyedei kerültek elő 145 temetőkből.  A cikkből megtudjuk azt is, mi kell ahhoz, hogy egy növényfaj a temetőben jól érezze magát. Lehetett volna több fotóval illusztrálni ezt a nagyszerű cikket.  (Süveges Kristóf-Fekete Réka-Löki Viktor:Élet a halál színterén-a Kárpát-medence temetőinek növényritkasá...

 Megnéztem a 30 napos időjárás előrejelzéseket, a Kárpát-medencében, Magyarországon, egészen tűrhető lesz a hőőmérséklet júniusban. Ilyenkor érdemes belföldön kirándulni, felfedezni eddig nem ismert úticélokat. Ebben is segít nekünk a sajtó, a média.  A Mi Erdőnk című folyóirat 2023/1. számában igazán remek útiajánlattal találkoztam. Nem tudom, hányan ismerik Önök közül a Zala megyei Obornak községet, és a határában meghúzódó, romantikusan szép bükkerdőt, de érdemes azért ide ellátogatni. Van szervezett gyermektáboroztatás, de jönnek ide vadászok és családok is. Saját ételspecialitásaik vannak, pl. egy spéci kocsonyafajta, amit a kocsonya minden rajongójának illik megkóstolnia. Vagy ott van az egészen különleges módon elkészített vaddisznóókaraj.  Szép helynek tűnik, kilépés a nagyvárosok zajából, az ember itt valóban a természet részének érezheti magát. A cikk is nagyon jó, szinte hallja az ember a bükkerdők susogását... ( Viniczai Sándor: A nyugalom szigete Zalában. A M...

 A chikung egy Kínából származó, az emberi test állapotának javítását, és az emberi szellem élesítését szolgáló rendszer. Az emberi elmét és a testet egységnek tekinti, egyik sem működhet jól, ha a másik rosszul működik. A chikung fejleszti a tanulási készséget, mind a memóriát, mind a kreatív képességeket.   Az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem folyóirata) egy régebbi számában (2015.november) olvashatunk interjút e rendszer magyarországi mesterével, Dankó Zoltánnal. Nagyon sok érdekeset elmond a chikungról, akit valóban érdekelnek a távol-keleti eredetű, de a nyugati civilizációba is adaptálható önfejlesztő rendszerek, annak érdemes elolvasni ezt a cikket.  Mai világban, ahol a gyerekek tanulási képességei is csökkenőben vannak, érdemes lenne szülőknek is elgondolkodni azon, hogy ajánlják ezt a rendszert nagyobb gyermekeiknek. ( ez utóbbi csak recenzens futó ötlete...). (Szabó László:Chikung, az elérhető misztikum. Egyetemi Élet, 2015.november,32.o.)

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti va...

 2024.június 9-én Magyarországon önkormányzati és EP-választásokat tartanak. Egy ezzel akpcsolatos, aktuális írásra hívnám fel a figyelmet.  Mi is voltaképpen az önkormányzat? Milyen szerepet tölt be egy demokratikus társadalomban? Hogyan alakult ki Magyarországon a 19.században a modern önkormányzatiság, s mi volt különbség a német és a francia önkormányzati modell között? Miképpen viszonyul egymáshoz a modern államokban az önkormányzati és az országos költségvetés? Ha valakit részletesebben érdekelnek ezek a témák, akkor olvassa el a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában Bódi Ferenc:Gondolatok az önkormányzatokról című írását! Nagyon mértéktartó,okos, közérthető tanulmány.  Remek kiindulási bázis lehet részletkutatásokhoz.Nem politikai pamflet, nem pártpolitikai propaganda, hanem komoly tudományos mű, mely az önkormányzás kérdéskörét társadalmi- közigazgatási szempontból vizsgálja. Történészeknek, szociológusoknak, politológusoknak igen hasznos olvasmány. Ann...

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és ...

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarako...