Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és kutatás a tudatosság jeg

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarakon is

 Egy nagyon jó összefoglaló cikk jelent meg Jugoszlávia második világháború utáni történetéről. A délszláv állam ( mely 1924 óta létezett) 1945 után külön utakon járt: sem a nyugati kapitalista, sem pedig a Szovjetunió uralta kelet-európai övezethez nem csatlakozott. Tito marsall, a jugoszláv partizánok vezére és 1945-re az ország első számú politikai vezetője már 1945.május 21-én Ljubjanában elmondta, hogy nem akarja, " hogy belekverjenek a befolyási övezetkért való alkudozásba".  A cikkből megtudhatjuk, hogy már 1945-ben komoly surlódások voltak a szovjet és jugoszláv katonai vezetés között, képet kapunk arról, hogyan lettek elsőszámú ellenséggé a csetnikek. Elcsodálkozunk azon, milyen hatékonyan szervezte meg Tito marsall a hadseregét. Nagyon fontos, hogy a szövetségesek, különösen az angolok nyomására, II.Péter király tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel. Ugyanakkor az utolsó bekezdésből kiderül, hogy az 1945 utáni jugoszláv állam éppolyan kökeményen kommunista állam volt,

 Manapság, ha azt írja valaki: megdöbbentő, akkor az Olvasó valami negatív, valami szörnyű dologra gondol. A klmíaváltozás kifejezés hallatán pedig a pusztulás, a tragédiák jutnak eszünkbe.   Azért vannak kivételek. A National Geographic folyóirat 2022.októberi számában olvastam Martin Gregus Jr. Nyaralgató jegesmedvék című írását. A pompásan illusztrált cikk azt mutatja be, hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz egy, a kanadai Manitoba tartományban élő jegesmedve-kolónia tagjai.  Már önmagában az, hogy kolóniáról beszélünk, furcsa, hiszen ezek az állatok általában egyedül, legfeljebb kiscsaládban élnek. Itt, Manitoba tartomány északi részén azonban kialakult egy csapat, élén egy hatalmas termetű nőstényel. Martin Gregus Jr. 33 napig fotózta a jegesmedvéket, s megdöbbentő dolgokat tapasztalt. Látott például legelő( !!) jegesmacikat- recenzensnek eszébe ötlött:a macskák is szoktak füvet enni, ha vitaminhiányuk van-, vagy éppen madárfiókákat fogyasztó egyedeket. Kedvencük a cser nevű m

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 A Labdarúgás havonta megjelenő folyóirat 1959.júliusi száma közölte az 1958-59-es labdarúgó bajnoki szezon álomcsapatát ( a bajnokságot a Csepel SC nyerte, második MTK, 3. Bp. Honvéd).  Az A csapat:Faragó- Buzánszky,Sipos,Sárosi- Bozsik, Kotász-Sándor, Göröcs, Kuharszki, Pál,Fenyvesi A B- Csapat:Ilku-Sándor, Kalmár II, Fellegi- Szojka, Berendi- Nagy, Albert,Szusza, Rákosi, Deli A bajnokcsapatból mindössze egy játékos került az álmotizenegybe.  Kimaradtak:Bundzsák, Hidegkuti, Lantos, Szilágyi Gyula,Tóth II,Vilezsál, és sokan mások. Akkoriban elképesztően jó ( mondjuk úgy: technikás) játékosok " szaladgáltak" a magyar pályákon, már az is nagy dicsőség volt, ha valaki egy NBI-es csapatban kezdő tudott lenni.  Voltak ilyen idők is. 

 A magyar irodalom legkoraibb századaiban irodalomkritika nem létezett. Az írók, költők nem voltak hozzászokva, hogy valaki csak úgy jön, és pozitív vagy negatív véleményt merészel írni az ő verséről, novellájáról, drámájáról, regényéről.  A magyar irodalom történetében Kölcsey Ferenc volt az első, aki komolyan foglalkozott műkritikával.Jolsvai András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség című kiváló tanulmánya, mely az Irodalomtörténet folyóirat 1989/2. számában jelent meg,részletesen foglalkozik Kölcsey Ferenc kritikai tevékenységével. Három kritikát emel ki a Szerző, s ezek azért is érdekesek, mert mindhárom más-más fogadtatásban részesült.  1.A Csokonairól írt kritika. Kölcsey szerint Csokonai zseniális költő volt, aki azonban nem kapta meg a megfelelő " táptalajt" munkásságához, ezért elsorvadt, poézisének színvonala gyengült. A kritika fogadtatása:a debreceni olvasóközönség éktelen felháborodása, a kritikát közlő Tudományos Gyüjemény című folyóirat előfizetésének tö

 Végh Antal íróról mostanában keveset beszélünk. A Kádár-korszakban ő képviselte a magyar irodalomban azt a népi-szociológiai mozgalmat, melyet a hatalom sohasem szeretett. Érdekelte a futball is, sikeres bestseller sportkönyveket írt, de ő nem ezeket tartotta igazán nagyra, hanem az úgymond " igazi" irodalmi műveit.   Kevesen tudták Végh Antalról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megtorlások áldozata lett, nyolc hónapot ült börtönben. Nagyon keveset beszélt erről az időszakról a sajtóban és a médiában, talán érthető, hogy miért. Mostanáig arról sem volt tudomásunk, hogy irodalmi művébe beleszőtte volna a történteket.  A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle című folyóirat 2023/3. számában azonban olvashatjuk Valaki velem volt című novelláját, amely arról szólt, mi mindent kellett neki, a falu forradalmi bizottsága korábbi titkárának átélnie 1956 után. Nagyon lírai hangvételű, a forradalom utáni időszakot a kisember szemével bemutató, történészek számára is érdekes

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt, hogy örökké

 Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.évi számaiban olvashatjuk Fenyő D.György:Tanárparadoxon.44 tanács osztályfőnóköknek című művét. Minden pedagógus számára ajánlom,nagyon sokat tanulhatunk belőle. A 36.tanács így szól:Kérdezzen! Arról van szó,hogy az osztályfőnök csak a tanuló életének kis részét látja,ezért aztán,ha a szülő bemegy hozzá,akkor a tanár kérdezzen tőle,kommunikáljon vele. A szülők legtöbbje-Fenyő D.György szerint-szakemberként tekint a pedagógusra. Alapjában véve igaza van a Szerzőnek. Gond abban a kevés esetben van,amikor nincs. Merthogy akadnak hihetetlenül elfogult,a pedagógust ellenségnek tekintő szülők. Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz mit kezdeni,meggyőzni őket arról,hogy nincs igazuk,nagyon nehéz. Már a pedagógusképzésben gyakorolni kellene az ilyen szülővel való kommunikációs helyzeteket,hogy ne fajuljon a vita parttalan veszekedéssé. 

 Magyarországon még mindig divatban van az a kommunikációs stratégia, miszerint amiről nem beszélünk, az nincs. Éppen ezért sokan, sokszor gondoljuk úgy, hogy ha nem beszélünk úgynevezett " kényes betegségekről", akkor azzal megoldottunk mindent. A hallgatás fala mögé rejtjük a problémákat. Struccpolitika ez a javából.  Rékasy Ildikó: Miheztartás végett című verse ( Ezredvég folyóirat, 2012.május-július, 15.o.) pontosan ezt a társadalmilag elfogadottá vált magatartásformát gúnyolja. Konkrétan három betegséggel kapcsolatban "szólal fel":az AIDS, a depresszió, és a rák.Valahogy ezekről szeretünk hallgatni. Sok esetben azt hisszük, aki e rendkívül komoly betegségekről csak beszélni mer, az provokatív céllal teszi.  Persze, nem kell folyton ezeket emlegetni, csakhát a struccpolitika sem megoldás.  Merjünk egy kissé nyitottabbak lenni, őszintén/ őszintébben beszélni a problémákról. Erre bátorít ez a kitűnő vers. Olyan, mintha személyesen hozzád szólna.  És éppen ezzel, a

 A történelem névtelen hősei közé tartoznak mindazok az ipari szakemberek, akiket a magyar múlt egyik legsötétebb időszakában, a Rákosi-rendszerben ítéltek börtönre és/vagy kitelepítésre, hamis vádakkal. Közéjük tartozik Papp Simon olajkutató mérnök, akinek életéről már jelent meg monográfia is, de érdeklődőknek mégis először a BBC History folyóirat 2016,novemberi számában Nyáry Krisztián kiváló cikkét ajánlom. Címe: "Gondoltam, hogy a lelki tönkremenetelt jobban elviselem". Megtudjuk a cikkből, hogy Papp Simonnak köszönhetjük, hogy egyáltalán van olajkitermelés Magyarországon, ő fedezte fel Zala megyében az olajmezőket, majd az ő tervei alapján épült meg Európa leghosszabb olajvezetéke. A politika korán beavatkozott életébe, a második világháború idején már a németektől is védenie kellett a magyar olajkincset, aztán a szovjetek tették rá a kezüket. Papp Simont az általa irányított amerikai-magyar vegyesvállalat éléről tartóztatták le, hét évre börtönbe zárták. Pontosabban: e

 Valamikor a 2010-es évekbe jutott eszébe valakinek, hogy meg kellene kezdeni a fiatalok bevezetését a pénzügyek világába.Méghozzá az iskolában.  Az ötletet én már akkor is nagyszerűnek tartottam, azzal a kiegészítéssel, hogy előbb talán a felnőtteket kellene pénzügyileg eligazítani, mert a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a fejlett országok mércéjével mérve katasztrofális. A legtöbb magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a kötvény és a részvény között.  Így azután megkezdődött Magyarország menőbb iskoláiban a pénzügyek oktatása. Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.áprilisi számának 16-20.oldalán interjú olvasható Horváth Ilona mesterpedagógussal, az újfajta oktatási  program egyik legelső művelőjével.  Minden pedagógusnak és minden pénzügyesnek érdemes lenne elolvasnia ezt az írást. Nemcsak arról kapunk képet, mit is tudnak a fiatalok a pénzügyekről, hanem arról is, milyen nehézségeket kellett legyőzni az első évfolyamokon. Nagyon tanulságos, érdekes cikk, mindenkinek ajánlom. 

 Nagyon örültem, amikor kezembe került az Ezredvég című folyóirat 2012.május-júniusi száma. Először a tartalomjegyzéket néztem végig, s a közepén kezdtem olvasni a mondott sajtóorgánumot, aztán egyszer csak, hipp-hopp, eszembe ötlött, hogy mi lenne akkor, ha az elejét is elolvasnám. Elvégre... Nem bántam meg. Elsőrangú verssel nyit ugyanis a folyóirat ( főszerkesztő: Simor András). Papp Lajos: kétezertizenkettő című költeménye egyfajta sűrített látképet ad erről a mai viálgról: a szegénységről, a társadalmi széttagoltságról, az egységes célok hiányáról, a becsapásról és önbecsapásról, a szellemi értékek térvesztéséről. Talán nem haragszik meg érte senki, ha ideírom a vers 5. és 6. versszakát: tűpontos látlelet.  " Lázadhat itt az értelem./A láza sápadt, fénytelen./S tenni bármit is képtelen./Itt a gyávaság végtelen.// Ez nem igazság-akarás,/ csak szájalás,csak szavalás,/ palástolás, eltakarás;/bűvészkedés, hazug varázs.".  Ebben a nyolc sorban, úgy vélem, benne van mindaz, am

 Sokan, főleg a fiatalabbak közül, azt sem tudják, mi a hajdina. Jómagam sokáig azt hittem, hogy a köles másik neve, de ez nem igaz, csak annyi a hasonlóság a két növény között, hogy mindkettőt kása alakjában fogyasztották leggyakrabban. Magas szénhiráttartalmú növény, gazdag vitamintartalommal, és magas vérnyomás ( hypertonia) ellen is igen hasznos.  A Diabetes című folyóirat 2014/4.számának 30-31. oldalán Bezselics Ildikó három, hajdinával remekül készíthető ételt mutat be. Ezek: az Ázsiai zöldségleves hajdinával, a Currys répatorta hajdinával, illetve a Tömagolajos hajdinasaláta. Egyszerű ételek, boltokban kapható alapanyagokkal, jó receptleírásokkal. Minden gasztro iránt érdeklődőnek ajánlom szíves figyelmébe. No, és persze a diabetesszel élőknek. 

 Megmondom őszintén, ha megkérdeznének, hol található a Csanyik-völgy, egy darabig pislognék, aztán feladnám. ("Diósgyőr környéke" a helyes válasz). Éppen ezért olvastam nagy örömmel A Mi Erdőnk folyóirat 2021/1. számában Berczeli P. György cikkét, mely a legendás völgyet, a Selmecbánya szomzédságában található Kisiblyét is bemutatja, ez utóbbi helyen tanulmányi erdő található.  Szóval, hogy megértsük:A trianoni béke után Selmecbánya Csehszlovákiához került, kellett egy másik városban alapítani egy erdészeti és bányászati főiskolát. Ez a város lett Sopron. A soproni diákok tanluátak itt, a Csanyik-völgyben illetve az itt található Kisiblyén. Ez a főiskola kapott egy tanulmányi erdőt a Csanyik-völgyben, melyet a hazai erdészeti szakma legendás alakja, Kaán Károly irányított. Nagyon komoly, nemzetközi szintű kutatások folytak itt.  A kitűnő cikk elsősorban azoknak szól, akik már valamennyire járatosak az erdészet világában. A magyar erdészet, illetve a magyar oktatás történetén

Ha körültekintünk a 20-21.századi világirodalomban ( már önmagában ez is kellően izgalmas szellemi erőfeszítés), látjuk, hogy minden kultúrkörben van/volt olyan költő, író, aki lemerült a társadalom legalsó bugyraiba, s műveiben a kocsmák, az alvilág milliőjét tárta fel. Villontól kezdve Petőfiig, Whitmantól Bukovskyig sokan feldolgozták a témát, vagy inkább:a közeget. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában bukkantam rá Kántás Balázs:Kocsmasanzonok című művére. A három részből álló vers voltaképpen a József Attila-féle metafora ( " mai kocsmán") továbbfűzése.A vers azt a képet villantja fel,ahogy mi, szegény földi halandók ülünk az élet nagy sörözőjében, közben pedig a pincében a Moirák ( az ókori görög mitológiában a végzet istennői) szövik, szövögetik a szálakat, de mi erről az egészről nem akarunk tudomást venni- ugyanakkor nagyon is tudjuk, hogy valami ilyesmi létezik, ezért elmagányosodunk, mert már egymás előtt is szegyélljük magunkat. Ilyen a világ, ilyenek

 Nekem nagyon imponál Csányi Vilmos etológus professzor optimizmusa. Hisz az emberben, az emberiségben, hiszi azt, hogy ez a világ még helyreállítható. Igazi humanitárius gondolkodó. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában megjelent írásából is ez tűnik ki. Ha nagyon röviden, pár mondatban össze kívánnám foglalni az esszé tartalmát, talán így tenném:Csányi Vilmos szerint a modern társadalomban felbomlottak a hagyományos kötelékek, az emberiség mégis túlélte ezt. Egyrészt - új közösségeket, virtuális térbeli közösségeket hozott létre - mint individuum, felépítette a maga életét. Nem mindenben osztom a Professzor Úr optimizmusát, de el kell ismerni: kitűnő, logikusan végigvezetett gondolati úton halad, és reményt ad. Békére, fejlődésre, haladásra. És ez a remény a mai világban, nagyon sokat jelent.

 Jemnitz Sándor nevét ma már kevesebben ismerik, pedig a két világháború közötti Magyarország szellemi életének meghatározó alakja volt. Zeneszerző, zenész, Bartók Béla barátja, ő írta az első pozitív hangvételű kritikákat Bartók műveiről.  1936-os naplójából- melyet az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi száma közölt- néhány dolgot emelnék ki: - Jemnitz nem volt világtól elvonuló, elefántcsonttornoyban élő művészlélek, nagyon is benne élt kora társadalmi- politikai valóságában. Aggasztotta a szélsőjobboldal előrenyomulása, különösen Németország esetében.  - Rendkívül zsúfolt, ideges, feszült életet élt, rengeteget dolgozott, mégis, állandó pénzszűkében volt.  - Bartók elismerően nyilatkozott Jemnitznek az ő művéről írt kritikájáról. Kiemelte, hogy Jemnitz azon kevesek közé tartozik, akik megértik őt. - Alig észrevehető a szövegből, hogy Jemnitz rajongott Basilides Máriáért, a kor ünnepelt énekesnőjéért. Nagyon fel volt háborodva, mikor egy kisebb rendezvényen színpadra lépés előtt k

 A 2011.évi spanyolországi választásról a legtöbb magyar Olvasó igencsak keveset tud. Egy részletes elemzést olvashatunk az eseményről az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában ( Manuel Garcia Bernardez:Rendellenességek és többségi szavazatok.Vizsgálódás a spanyol parlamenti választásokról és a május 15-e Mozgalomról). A választás amúgy nagy meglepetést nem hozott, a jobboldali PP, azaz a Néppárt nyert, a szavazatok 44,6, a mandátumok 53,1 százalékát megszerezve. ( Feltehetjük a kérdést:honnan ez plusz 10 százalék). Ez 186 mandátumot jelentett a Néppártnak. Második helyen a PSOE végzett, 110 mandátumot kapott. Harmadik lett az Összefogás és Egység katalán párt, minössze 16 mandátummal! Tehát van két nagy párt, meg sok kicsi. Egészen pontosan:13 párt került be a parlamentbe, ebből 3 1-1 mandátummal, kettő pedig 2-2 mandátummal.  Lehet persze szörnyülködni a dolgon ( sokan nem szeretik a kis pártokat), de azért van jó oldala is a mandátumok ilyetén megoszlásának:minden árnyalatna