Írott és elektronikus média régen és ma

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...

 Alig ért véget a 2022.évi labdarúgó VB,máris megy a komoly vita azon,hogyan is kellene világbajnokságot rendezni a jövőben. Infantino FIFA-elnök háromévente akar VB-t,vannak,akik szerint növelni kellene a résztvevő országok számát,mások szerint csökkenteni. Itt most leírom az én elképzelésemet. Nem hasonlít azokhoz,melyek a mainstream médiában megjelentek.Nem tartom magam szakértőnek,egyszerű futball-kedvelő ember vagyok. Nekem az a legnagyobb bajom a jelenlegi lebonyolítási rendszerrel,hogy ha holnaptól újrajátszanák a VB-t,valószínűleg egészen más eredmény születne.Ezzel senkit sem akarok megbántani,senkinek az eredményét nem akarom lekicsinyelni. De tudomásul kell vennünk: van a világon 25-30 válogatott,amely bármikor le tudja győzni a másikat. Majdhogynem azonos szintre került a világ futballelitje.Nüanszok döntenek egy-egy meccsen.Mind a csoportokba sorolás,mind az egyenes kiesés igazságtalan. El kell törölni a selejtezőket,és a világranglistát venni alapul. 1-16 lesz az A csopor

 A HVG (Heti Világgazdaság) az egyik legrégebben működő magyarországi hetilap,az egyik legismertebb magyarországi sajtótermék. A 2022.április 7-i szám tartalmából: Miért veszített az ellenzék a 2022.áprilisi magyarországi választásokon? Karácsony Gergely szerint az elitek szavát nem értette a tömeg,s túl kevés volt a választóknak a "nem-Orbán" jelszó. Hadházy Ákos szerint önmagában kevés volt az összefogás,az ellenzéki oldalon a módszerek,az emberek nem változtak.  Egyre nagyobb fontosságú lesz a világon az akkumlátor-gyártás. Magyarországon sorra nyitnak gyáregységeket az ezzel foglalkozó világcégek,Csehországban pedig feltárták Európa legnagyobb lítiummezőit(jelenleg a világ lítiumkészletének nagy része Chilében található).  Az orosz-ukrán háborúban az orosz katonai erők civilek ellen követnek el háborús bűnöket. Az oroszok ezt tagadják,viszont a szakértői jelentések és a túlélők beszámolói egyértelműen igazolják az oroszok elleni vádakat. Srí Lankán hatalmas tüntetések van

Olvasom a Figyelő című hetilapban Szajlai Csaba cikkét (Felminősítés, tartózkodás és feljavítás), kissé megnyugszom, azért mégsem utál bennünket a nemzetközi gazdasági elit. A cikk kitűnő, csak egy kérdés marad bennem:mi alapján minősít egy hitelminősítő? Ezek a közgazdasági fogalmak, hogy:adósság, fizetőképesség, rentabilitás, ezek annyira szubjektívak, több szempont alapján megítélhetők, hogy ezekből objektív képet nehéz kialakítani. Szakemberek tollából szívesen olvasnék olyan cikket- vagy ha valaki olvasott már ilyet a hazai médiában, akkor küldje el a linket, köszönettel veszem- hogy konkrétan mi alapján zajlik a hitelminősítés. Mit és főképp? mekkora súllyal vesznek figyelembe. Képletekkel számolnak, vagy pontszámokat alapján döntik el, hogy pl. Magyarország egy adott évben Baa3, Szlovákia pedig A2. Szóval, egy ilyet szívesen olvasnék. Amúgy Szajlai Csaba cikke kitűnő, jól megírt, objektív összefoglaló. xxxxxxxxxx - Amúgy mi az hitel? - Ami, öl butít és nyomorba dönt, kis

Hogyan is éltünk, laktunk, ébredtünk-aludtunk 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán, vagy talán éppen már a kellős közepében? A Lakáskultúra exkluzív folyóirat korabeli számait lapozgatva feltűnő, hogy az ott megmutatott lakásbelsők erősen emlékeztetnek mai utódaikra. Igen, az a helyzet, hogy a történelem sokat változott, de a lakások- házak nem. Galériák, parkettás nappalik, elegáns könyvespolcok, csőből készült álproli fogasok- ha bemegyünk egy mai lakásba, ugyanezeket látjuk. Kissé korszerűbb dizájnnal ugyan, de a lényeg ugyanaz maradt. Mi lehet ennek oka? Talán az, hogy az ember ugyanaz maradt. A technikai környezet változik, de mi, ott belül, a szívünkben, megmaradunk embernek. És ez jó. Amúgy meg az Eszményi-Heilig házaspár otthona nagyon szép. Akkoriban elit színvonalúnak számított, ma már a felső középosztály stílusa. Ez is jó. Lehet, hogy jobban élünk, mint 1989-ben? xxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogomat is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Korunk című folyóirat havonta jelenik meg, szerkesztősége Kolozsvárott található. A 2017/8. szám témája: Mindennapi új médiánk. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen tényezők torzítják az internetes vitákat, milyen szerepet töltenek be a kommunikációban a kommentek? - Miért érezzük úgy, hogy feltétlenül jelen kell lennünk a digitális médiában? - Hogyan hat a család a gyermekek médiafogyasztására? Jó az, ha egy óvodás tud internetezni? - Kiket választanak példaképül a Székelyföldi fiatalok, és miért? Vajon a sportolók vagy a médiasztárok vezetik a listát? - Milyen politikai és egyéb tartalmakat olvasnak az erdélyi magyarok? - Miként épült fel a 19-20.század fordulóján Nagyvárad gazdasági és társadalmi elitje?