Írott és elektronikus média régen és ma

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

 A hagyományos egyetemi képzési struktúrában a hallgatók 3 év alatt teljesítik az alapképzést,ehhez-ha a hallgató ís úgy akarja,és felvételt is nyer-jöhet a 2 éves mesterképzés. Ám 2023-tól az egyetemek lehetőséget kaptak arra,hogy a mesterképzés kurzusait akár 1 évbe belesűrítsék. Így a hallgató akár 4 év alatt is szerezhet alap-és mesterfokú diplomát. Mint a HVG 2023.február 2-i számából kiderül(Szabó Fruzsina:Gyorsítósáv című írása az 56-58.oldalon),a hallgatók élnek is a lehetőséggel. Az ok nagyon prózai:magas a tandíj. Ha egy évet meg tud spórolni az egyetemista,az akár egymillió forintos megtakarítást is jelenthet. A másik ok:jelenleg a cégek szinte vadásznak a képzett és idegen nyelvet is jól beszélő munkaerőre. Nincs arra garancia,hogy ez pár év múlva is így lesz... Viszont azt érdemes lenne számításba venni,hogy mesterdiplomával többet lehet  bbbb keresni. Legalábbis nagyon sok cégnél.  Még egy szempontot hadd emeljek ki,ami  szerintem a kétéves mesterképzés mellett szól:a sza

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

Gyászol a magyar tudományos élet. Pótolhatatlan veszteség: 2023.február 17-én,81 éves korában elhunyt Gráf László akadémikus, Széchenyi-díjas biokémikus. Meghatározó személyisége volt a magyar természettudománynak, több amerikai egyetemen is tanított. Mindig jókedvű, életet szerető személyisége hiányozni fog mindenkinek, aki személyesen ismerte Őt.  Gráf László biokémikus munkásságáról bővebben az mta.hu weboldalról tájékozódhatnak. 

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

 A nemzetközi köztudatban az a hiedelem él,hogy az amerikai egyetemek,főiskolák nagyon drágák,és a legtöbb beiratkozott hallgató csak diákhitel segítségével tud diplomát szerezni.Amely diákhitelt aztán a diplomás ügyvéd,mérnök vagy tanár hosszú évekig fizeti vissza. Ez a kép él a köztudatban. A HVG hetilap 2022.szeptember 1-i(35.) számának Mérlegelés című cikkében(szerzőt sajnos nem tüntettek fel a cikk alatt,ez újabban divat lett a magyar sajtóban,de nekem nem tetszik) meglepő információkra bukkantam,melyek árnyalják ezt a képet.Az amerikai egyetemek igaz,drágák,de a diákhitellel kapcsolatban az utóbbi évtizedek kormányzatai jelentős könnyítéseket fogadtak‐-- el. 1.Obama elnök idején a szabadon elkölthető jövedelem 10 százalékában maximálták a havi törlesztőt.Szabadon elkölthető jövedelem=nettó összbevétel-lakhatási költség-élelmezési költség.20 év után pedig elengedték a maradék törlesztést azoknak,akik mindig pontosan fizettek. 2. Trump elnök a Covid-járvány idején törlesztési morat

 Azt szokták mondani,az ember vagy humán vagy reál érdeklődésű. Hogy ez igaz avagy sem,nem tudom. Mindenesetre jómagam kevés olyan embert ismerek,konkrétan egyet sem,akiket egyforma intenzitással érdekel például az irodalom és a fizika,a történelem és a matematika.A 21.század szigorúan specializált szemlélete igencsak nem kedvez a polihisztoroknak. Azonkívül a magyar történeti tudat mindig is egyenetlen volt, ha szabad ezt a szót használni. a legtöbb, történelem iránt érdeklődő embert inkább csak a 20.század történelme érdekli, a régebbi korok pedig mintha nem is léteztek volna.Ebben az egyoldalúsításban sajnos a sajtó és média is közrejátszik, mert rendkívül ritkán adnak hírt nem 20.századi történelmi eseményekről, évfordulókról. Pedig már az ókortól kezdve kialakultak olyan struktúrák, melyek mind a mai napig meghatározzák nemcsak politikai rendszerünket, hanem mindennapi életünket is. Jobban oda kellene figyelnünk a régebbi korokra, hiszen kitűnő emberek és dolgok és eszmék születte

 2020-ban jelent meg Szabó Stein Imre nagy sikert aratott kisregénye a Soha-Napló a pokol tornácáról. Ebből az alkalomból a Népszava kulturális melléklete,a Nyitott mondat,interjút készített a népszerű tévés személyiséggel-újságíróval. (Krausz Viktória:Az élet rohan a halál felé.Szabó Stein Imre az apai és fiúi gesztusokról.Nyitott Mondat,a Népszava kulturális melléklete,2020.október 30,1.oldal).  Nagyon rokonszenves számomra Szabó Stein Imre történelemszemlélete. Elmondja,hogy igen,a Horthy-hadsereg tisztikarában is voltak zsidók,voltak,akik gyűlölték a németeket. Fontosnak tartja,hogy ne csak bűnösökről és áldozatokról beszéljünk,"ennél bonyolultabb és polarizáltabb a valóság.Voltak és vannak hidak." Annyira megörültem,ezeket a mondatokat olvasva. Lám,így is lehet!Differenciáltan,árnyaltan,azaz a történelmi valóságnak megfelelően. Nagyon példamutatónak tartom ezt a gondolkodást,jó volna,ha a hivatásos történészek,az egyetemi katedrák birtokosai is eljutnának a valós történe

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 A Honismeret folyóirat 2020/5. számában jelent meg egy nagyszerű visszaemlékezés, mely Lóczy Lajos halálának 100.évfordulójára íródott. Brezsnyánszky Károly cikke (6-12.o.) nagyszerűen összefoglalja a magyar földrajztudomány egyik atyjának tudományos munkásságát, ideértve a kínai expedíciót is. De ami igazán érdekes számomra az az ember. A kortársak szerint Lóczy Lajos professzor kizárólag a tudományának élt.  Egy kicsit továbbgondolva Brezsnyánszky Károly nagyszerű írását: Olyan volt a kor, a Monarchia kora, hogy megtehette. Manapság egy bármily kvalitásos tudós, bármelyik tudományterületen mozogjon is, nem teheti meg, hogy csakis a tudománynak éljen. Merthogy ott van az a bizonyos pénz, ami minden egyetem minden tanszéke számára létkérdés, úgyhogy írni kell a pályázatokat, kigondolni az újabb és újabb, talán eladhatóbb kutatási projekteket, úgyhogy manapság egy tudós egyszerre kutató, önmenedzser és intézményi menedzser. Szerencsés alkat, akiben ez három így együtt van, azok az tané

Az izraelinfo.hu adta hírül,hogy ezentúl az izraeli egyetemeken többes számban teszik fel a vizsgakérdéseket,mert ez -legalábbis két izraeli professzor tanulmánya szerint-jelentősen javítja a női hallgatók teljesítményét. Az Izraelben használatos ivrit nyelvben általában hím-vagy nőnemű alakot használtak-eddig. Nehéz nem észrevenni a gendermozgalom hatását ezen intézkedés mögött. Ám azt gondolom,a többes szám használata még a konzervatívok számára is elfogadható lehet. Úgyhogy erre az intézkedésre szerény személyem csak annyit tud mondani:ha ez kell a hallgatónők teljesítményének javításához,ám legyen. Éljen az esélyegyenlőség! 

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni. 

A CBS Reality mutatott be 2019-ben egy rövidfilmet,melyre a "megrázó"igencsak finom kifejezés. A történet főhőse egy Debbie nevű fiatal lány,aki nagyon szeret táncolni. Igen ám,de Baltimore városában elég nehéz megélni táncból. Ezért aztán Debbie jogot tanul az egyetemen,diplomát szerez,és sikeres ügyvédi karriert épít. Ám egy napon mégiscsak úrrá lesz rajta a táncos lélek,otthagyja a jogi pályát,és harminc évesen Las Vegasba megy,hogy show-girlként keresse kenyerét. Csak azt nem tudja,hogy Vegasban a táncosokra nagyon sok veszély leselkedik... Ami a magyar nézőt megfogja ebben a történetben,az maga Debbie. Ugyan hány magyar ügyvédnő hagyná ott a jogi pályát bármiféle művészpályáért? Nem sok. Debbie rendhagyó karrierjét és tragikus halálát a CBS amerikai tévécsatorna a tőle megszokott, a médiaszakmában mértéknek tekintett profizmussal dolgozta fel. 

Amint azt több magyar média, így pl. a mno.hu is hírül adta, a 2020-2021-es tanévben Magyarországon az egyetemek, főiskolák ( összesen 63) 7206 szakot hirdettek meg. Nem túlzás ez egy nem egészen tízmilliós közép-európai országban? A meghirdetett szakokra február 15-ig lehet jelentkezni. Azt gondolom, 7206 szak közül mindenki képes megtalálni a neki valót. Az az érv tehát, miszerint érettségiző (korban lévő) 18 éves gyermek nem talál a palettán neki valót, hamis. El kell menni az intézmények nyílt napjaira, tájékozódni kell, aztán ki kell választani a megfelelőt. A legtöbb szakra, s ez meggyőződésem, olyan óriási túljelentkezés sem lesz. Tavaly a jelentkezők kb. 70 %-át felvették. Nem teljesíthetetlen tehát a feladat, csak koncentrálni kell, a tanulásra összpontosítani, és hajrá!

Az Etudes című, francia keresztény folyóirat 1980.augusztus-szeptemberi számában olvashatjuk Paul Valadier meglehetősen kritikus hangvételű cikkét a szociobiológiáról. A szociobiológia a 20. században született tudomány, bizonyos amerikai Edward Wilson a szülőatyja, aki az emberek viselkedésében kizárólag a túlélésre való ösztönt tartja meghatározó motivációnak. A szociobiológia tehát kiélezett darwinizmus, melyben nem jut hely Istennek, szeretetnek, érzelmeknek, csak a természetes kiválasztásnak. Az embert állattá lefokozó tudományos nézetek között ez a legembertelenebb. Valadier ( aki francia jezsuita) kikel az ellen, hogy ezt bármiféleképpen is tanítsák az iskolában, egyetemeken. Igaza van. Azt gondolom, a szociobiológia- ebben a formájában legalábbis- merő képzelgés, tiszta áltudomány. Lelki sérült emberek mizantrópiájának tudományos köntösbe bújtatott változata. Káros, istenellenes. Azt is mondhatnám:fasiszta. Remélem, ezen senki sem fog megsértődni. Ez van.  Jó volt olvasni a

Amint arról a HVG 2018.évi 23.számában olvashatunk, a kormány tervei szerint 2020-tól már az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lenne a középfokú állami nyelvvizsga. Sem nappali, sem eseti, sem levelező tagozatra nem vehetnének fel senkit nyelvvizsga nélkül. Ha ez a tervezet végül megvalósul, a magyar felsőoktatás amúgy is ingatag épülete alapjaiban rázkódik meg. A diákok többsége ugyanis nem képes arra, hogy középiskolás korában állami nyelvvizsgát tegyen. A középiskoláknak- mint arra a HVG cikke is rámutat- nem törvényben meghatározott kötelezettsége a nyelvvizsgára való felkészítés. Ráadásul a diákok egy része meglehetősen hiányos kompetenciákkal érkezik középiskolába, ezért jó, ha érettségizettként a magyar nyelvet jól tudja használni. Azt gondolom, túl szigorú ez a tervezet- az ideális persze az lenne, ha minden egyetemre jelentkező tudna nyelveket- de a jelenlegi lehetőségek közepette irreális. Egy olyan kompromisszumot azonban javasolhatok, mely talán mindkét fél- intézmé

A Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat 2018/1. száma nagyon tanulságos cikket közöl Ápriliy Lajosról, melyben megmutatkozik a költő-pedagógusnak a korban szokatlan embersége, mély humanizmusa. 1939-et írunk, és sötét viharfelhők gyülekeznek a magyarországi zsidóság feje fölött. A történelem minden eddiginél gonoszabb támadást készít elő ellenük, melyhez sajnos az aktuális magyar politikai vezetés nemcsak asszisztál, de lelkesen tapsol. Ebben a helyzetben Ápriliy ( akkor még Jékely) Lajos iskolaigazgató levélben arra kéri Debrecnben, az Egyetemen tanító ismerősét, segítsen abban, hogy egy Rotter Emilia nevű zsidó lányt oda felvegyenek. Ez a levél abban a történelmi szituációban igencsak jelenetős politikai kiállás. Nem sűrűn fordult elő, hogy zsidó hallgatók érdekében mozdultak volna meg tanáraik. Sőt...Nagyszerű, felemelő tudni, hogy volt egy ember, aki szembeszállt a Gonosszal. Itt a folyóirat linkje: www.multesjovo.hu

Sok-sok éven keresztül a magyar felsőoktatás és magyar gazdaság külön pályákon mozgott. A Valóság című folyóirat 2018/5. számában olvashatjuk Inzelt Annamária cikkét ( A felsőoktatás harmadik missziója), melyből kiderül, hogy az életnek ez a két fontos szférája még mindig nem egészen talált egymásra, jól látszik ez a spin-off-vállalkozások példáján. Bennem az vetődik fel: nem lehet, hogy mostanában túl sokat beszélünk a felsőoktatás gazdasági hasznáról? Természetesen nem árt, ha képzett és munkaerő-piacilag felkészült szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. Ám- véleményem szerint- a felsőoktatásnak nem ez az elsődleges rendeltetése. A felsőoktatás termeli ki a kultúrafogyasztó embert. A diplomás embereknek lesz igénye arra, hogy könyveket vásároljon, színházba járjon. A diplomások többet keresnek, mint a nem-diplomások, többet költenek háztartásra, kevesebbszer szorulnak segélyre, egyáltalán:jobban tudnak alkalmazkodni az élethez. A diplomások tehát a nemzetfenntartó er

A Magyar Napló a magyar irodalom reprezentatív ( minősége okán) folyóirata. A Magyar Írószövetség adja ki. A 2017. decemberi szám több meglepetést is tartogat. Kezdjük mindjárt Czilczer Olga verseivel, melyek közül a Miféle madarak címűt tartom jobbnak- sőt, az egész 2017. esztendő magyar irodalmi termése egyik gyöngyszemének. A madár, mint a sors, az emberi élet, a végtelenedő tér és idő allegóriája nem egyedülálló irodalmunkban, de ahogy ezt a témát Czilczer Olga kibontja, az nagyon is újító szándékra, mindemellett alapos poétikai felkészültségre vall. Marcsák Gergely pedig megírta az egyik legjobb kortárs karácsonyi verset. A Tóth Árpád és Kosztolányi- parafrázisként induló műben a zajos karácsonyi vásár hangulata ötvöződik a szerelemmel. És hogy a fogyasztói társadalom mindent elnyel, elural: nem az ember talál a  bankautomatára, hanem a bankautomata talál az emberre. A prózai művek közül nagyon tetszett Pósa Zoltán: Gólyaavatás/68 című novellája. A gulyáskommunizmus idején egyete