Írott és elektronikus média régen és ma

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarakon is

 Megmondom őszintén, ha megkérdeznének, hol található a Csanyik-völgy, egy darabig pislognék, aztán feladnám. ("Diósgyőr környéke" a helyes válasz). Éppen ezért olvastam nagy örömmel A Mi Erdőnk folyóirat 2021/1. számában Berczeli P. György cikkét, mely a legendás völgyet, a Selmecbánya szomzédságában található Kisiblyét is bemutatja, ez utóbbi helyen tanulmányi erdő található.  Szóval, hogy megértsük:A trianoni béke után Selmecbánya Csehszlovákiához került, kellett egy másik városban alapítani egy erdészeti és bányászati főiskolát. Ez a város lett Sopron. A soproni diákok tanluátak itt, a Csanyik-völgyben illetve az itt található Kisiblyén. Ez a főiskola kapott egy tanulmányi erdőt a Csanyik-völgyben, melyet a hazai erdészeti szakma legendás alakja, Kaán Károly irányított. Nagyon komoly, nemzetközi szintű kutatások folytak itt.  A kitűnő cikk elsősorban azoknak szól, akik már valamennyire járatosak az erdészet világában. A magyar erdészet, illetve a magyar oktatás történetén

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 A biológusok sokáig azt gondolták,hogy szélsőséges körülmények között, pl. az óceánok mélyén nem élnek rovarok. Ezt 2020-ban megcáfolták.  Amint az Élet és Tudomány című folyóirat hírül adta(2020.szeptember 11-i szám,1180.oldal),argentín biológusok felfedeztek egy olyan tetűfajt,mely a déli oroszlánfókák úszóiba fúrja be magát és ott parazitaként élősködik. Az igazi kérdés az,hogyan bírja ez a kisméretű rovar elviselni a tenger-pontosabban:ócéán-feneke közelében lévő irtóztatóan nagy nyomást. A déli oroszlánfóka ugyanis nagyon nagy mélységekbe lemerül. Ennek kiderítése a következő évek feladata lesz.

 2018-ban megkezdődőtt a tatai Esterházy-kastély rekonstrukciója.2019-re megújult az épület. A Magyar Demokrata című hetilap 2020.október 14-i számában olvashatjuk Barta Boglárka:Kastély a tó partján című,kiváló cikkét,melyhez Vermes Tibor fotói szolgálnak illusztrációképpen.  A kitűnő cikkből sokminden újat tudhatunk meg. Például azt,hogy 1809-ben a magyar történetírásban nem éppen pozitívan bemutatott I.Ferenc császár itt,a tatai kastély saroktermében írta alá a schönbrunni békét. Vagy azt,hogy Esterházy Miklós József idején élte virágkorát a kastély-az ő alakját Krúdy Gyula örökítette meg Az utolsó gavallér című regényében. De Tatán alkalmaztak először acetilénlámpákat közvilágítás céljára,mikor is 1897-ben közös hadgyakorlatot tartott itt a német és az osztrák hadsereg. Ez egy érdekes technikatörténeti rekord,nem tudtam róla. Aztán jártak szomorú idők is a kastélyra. A második világháború után-a károkozásokról most ne beszéljünk- például elmegyógyintézet működött itt.  De a 2018-as

 Önnek mi jut eszébe a tanulás szóról?Valószínűleg semmi rokonszenves. Iskola,óra,tanár,házi feladat,osztályzat,vizsga meg effélék töltik el az ember elméjét e szó hallatán. Ugyanakkor a sikerek is eszünkbe jutnak:a sikeres vizsga vagy szigorlat, a hosszú kínlódás után megszerzett idegennyelv-vizsga. Szóval, a " tanulás" szó a magyar nyelvben igencsak ellentmondásos érzelmi tartalmakat hordoz.  Olvasom Grecsó Krisztián:Tanulni kell című versét az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóiratban. Ebben az 5x4 soros,abab rímképletű versben arról van szó,hogyan tanulja egy férfi a nőt. A tekintetét,a mozdulatát, a mimikáját,a szokásait,mindent. Mert ezt a sokmindent is tanulni kell. A párkapcsolat,a házasság nem más,mint a másik folytonos tanulása. Hogy aztán együtt tanulhassuk a téli fákat.Az iskolában semmit nem tanítanak arról,hogyan kell a másik embert szeretni. De talán jól is van ez így. Az iskolában tantárgyakat tanulunk,az emberi kapcsolatainkat meg az életből tanulju

 Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában,az 1211-1212.oldalon,Szegő Miklós:Mire vigyázzon,ha egészségesen akar sétálni? című írásában elolvashatjuk,hogyan kell helyesen sétálni.Merthogy még ezt a látszatra egyszerű tevékenységet is el lehet ám rontani! A főbb pontok a következők:Nem néz le,mert az terheli az ízületeket. Nem telefonál. Nem lép túl hosszút,mert az egy brit kutatás szerint stresszt okoz. Megfelelő cipőt választ. Kihúzza magát!Magasra emeli a vállát,hogy táguljon a tüdeje!Egyébként 30 perc séta 150 kalóriát éget,és 19 %-al csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Most, hogy már mindent tudunk,indulhat a séta. Amúgy a cikk kitűnő...

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

 A HVG hetilap 2020.december 31-i számában jelent meg egy interjú Steven Kotler jövőkutatóval. A cikk címe: "Öt-hat nagy inováció vár a reggeli kávé mellett". Közel két év után érdemes átnézni, mit is tartott fontosnak kiemelni Kotler a jövőről szóló víziójában? - Technológiák együttműködése. Olyan új találmányok, pl. a repülő autó, fognak elterjedni a 2020-as években, melyek több tudomány együttműködését ígénylik, idegen szóval: interdiszciplináris szemlélet szükséges előállításukhoz. A repülő autót nem emberi sofőr, hanem mesterséges intelligencia irányítja.  -Új innovációk az oktatásban, nem különül el az oktatásrahasznált tér a többitől. Virtuális térben tanulnak együtt szülő és gyermek. Nagyjából ezt a kettőt tartotta fontosnak kiemelni a nemzetközileg ismert jövőkutató. Így,2022. végén, teljesen megváltozott szituációban, azt mondatjuk: az oktatással kapcsolatos jóslatok nagyon is bejöttek, a repülő autó széleskörű elterjedése még várat magára. Persze, utólag könnyű ok

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birt

 Amint az az Újra! magazin 2020.júliusi számának 16-17.oldalán olvasható,a kokedama egy Japánban kialakult kertészeti eljárás,mondhatni:kultúra. Lényege,hogy mohapaplanba csomagoljuk a növényeket és a hozza tartozó földet. A növény tehát egy zárt környezetben fejlődik. A hazai kerti növények nagy része alkalmas efféle termesztésre,leginkább-legalábbis a cikk szerint-a vízigényes fajoknál alkalmazható előnyösen. Kaktuszok nem termeszthetők kokedama eljárással. A kokedama előnye,hogy akár kertes házban,akár társasházban lakunk,alkalmazható. Nekem csak egy aggályom van:mi lesz,ha a föld valamilyen gombás fertőzést kap?Hogyan észleli ezt a kertész,amikor nem is látja a földet(amelyhez különben tőzeget kell adni),merthogy az is a moharéteg alatt van. Kevésbé gyakorlott növénytermesztőknek nem ajánlom ezt az eljárást,ők inkább maradjanak a a hagyományos,valamivel egyszerűbb kertészkedési módszereknél.A kokedama,véleményem szerint,inkább rutinosabb kertészeknek való. Az Újra! magazin szerekes

 A Világ Magyarsága című havonta megjelenő közéleti-kulturális lap 2020.októberi számában rendkívül érdekes életmód témájú cikket olvashatunk,B.Nagy Gyula tollából. A cikk első részében egy kitűnően hangzó máj-méregtelenítő koktélt ajánl figyelmünkbe a Szerző,a cikk következő témája egy boron nevű anyag,amely állítólag minden élelmiszerben megtalálható,az ítás harmadik része pedig,Dr.Simoncini kutatásaira hivatkozva,a szódabikarbóna-fogyasztás előnyeire hívja fel a figyelmet.  Nagyon jó cikk,bár kissé olyan érzésem volt,mintha három írást gyúrtak volna egybe. Ettől eltekintve kitűnő írás,messze felülmúlja a magyar sajtóban közölt életmód-cikkek átlagos színvonalát. Informatív,okos,hasznos. 

 Egyre több,főként a hivatalos,akademikus történetírással szembenálló sajtótermékben olvasni olyan cikkeket,melyek a párthusokat és a szkítákat ugyanazon népként írják le. A Világ Magyarsága című közéleti havilap 2020.novemberi számában F.F.aláírással jelent meg ezt a kérdést is érintő cikk. Tisztázni kellene,mi a tudomány álláspontja. A parthusok egy,a Közel-Keleten élő nép volt,többször háborúztak a római birodalommal. A szkíták pedig a sztyeppén vándorló,harcoló-kereskedő nép volt. A két ókori nép között bizonyára volt kapcsolat,de szó sincs arról,hogy ugyanazok lettek volna. A szkíták és a magyarok közötti kapcsolat pedig szintén tisztázatlan. Csak annyi biztos,hogy valószínűleg volt. 

 A Magyar Teátrum folyóirat 2020.decemberi számaban olvashatunk interjút Csiszár Imre Kossuth-díjas rendezővel. Az interjút Seres Gerda,a kultura.hu munkatársa készítette. Két,számomra nagyon rokonszenves megszólalása is van a kitűnő rendezőnek.1.Szerinte nem elég,ha a színházi előadás pusztán kérdéseket tesz fel. El kell,hogy gondolkodtassa a nézőt,és bizonyos esetekben válaszokat is kell,hogy adjon.2.Csiszár nem szeret vígjátékokat,bohózatokat rendezni. Komoly műveket vállal,amiben megmutatkozhat az az áldozat,amit a színész és a produkció többi munkatársa beletett az előadásba. Nagyon szimpatikus,értékközpontú hozzáállás ez. Ma,amikor egyes rendezők csak a média-közpotúságot tartják értéknek,jólesett ilyen okos,klasszikus szellemű megnyilatkozást olvasni. 

 Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában olvashatunk egy nagyon érdekes írást Reichardt Richárd tollából. Címe:Fehérjemérnöki mutatvány. A cikk arról szól,hogy japán kutatók megalkottak egy mesterséges fehérjét,melynek a CPTX nevet adták. A CPTX feladata,hogy helyreállítsa a szervezetben található,de nem jól működő szinapszisokat. Most nem térnék ki arra,hogy mi a szinapszis,miért kell helyreállítani,ezeket a Szerző részletesen leírja cikkében,méghozzá úgy,hogy laikus is megérti. Inkább fel szeretném hívni a figyelmet egy alkalmazási területre,melyet a cikk nem említ.  A depressziót többnyire pszichiátriai betegségként tartjuk számon. Csakhogy az időben elnyúló depressziónak vannak olyan fizikailag jelentkező mellékhatásai,amelyek-tudomásom szerint,de lehetséges,hogy tévedek- okozhatnak szinapszisok egyensúlyának megbomlásával járó betegségeket. Érdemes lenne tehát ezt a fehérjét depresszióban szenvedő betegeknek is "beadni". A cikk egyébként szól arró

 Nagyon érdekes cikket találtam a Paramedica Egészségmagazin című folyóirat 2020.szeptemberi számában, szerzője Szendi Gábor. Négy olyan, gyakran fogyasztott táplálékról bizonyítja be, hogy egészséges, amit az újabb gasztro-irodalom nem sorol az egészséges élelemiszerek kategóriájába. Ezek:a befőtt, a csokoládé, a só, és a kávé. Utóbbi esetben egy több, mint 2 millió ember egészségét követő metaanalízisre hivatkozik a Szerző.  A kávéval kapcsolatban legtöbbször a koffein káros hatását szokás emlegetni. Szendi Gábor szerint a dolog úgy működik, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokik a koffeinhez,kivéve azoknál, akiknél a máj nehezen bontja le ezt az anyagot. A fogyasztók többségénél azonban a kávé nemhogy növeli, de csökkenti a vérnyomást.  A kitűnő és alaposan elgondolkodtató cikk elolvasása után azért felmerült bennem a kérdés:akkor az alacsony vérnyomásúak ne igyanak kávét?  Itt a folyóirat weboldala: paramedica.hu

 Ha mevizsgálnánk, az ókori Egyiptom történetének mely szegmenseit, emlékeit, korszakait tárgyalja legtöbbet a sajtó, a média, akkor kettőt emelhetnénk ki: - a gizai piramisokat - Tutanhamon sírját Mindenki, még a régészek, egyiptológusok is úgy tudják, hogy Tutanhamon fáraó sírját Howard Carter fedezte fel, természetesen munkatársaival együtt. A BBC History című történelmi folyóirat 2020.áprilisi számának 28. oldalán található egy rövid, fél oldalt sem kitevő közlemény, Joann Fletcher egyiptológua tollából.  Szerző szerint Tutanhamon sírjának első megtalálója nem Carter volt, hanem az amerikai Ernest Harold Jones nevű régész, méghozzá 13 évvel korábban, 1909-ben. A cikk szerzője szerint Jones a környékbeli, szintén nem elhanyagolható jelentőségű temetkezési helyeket, pl. Horemheb sírját tanulmányozta, el is jutott addig, hogy felfedezze a KV58 sorszámú sírt. Betegésge (TBC) és szerteágazó tevékenysége miatt azonban tovább nem jutott. A nagy elődnek, Jonesnak, még az emlékét is elfeled

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

 A Forbes magazin minden évben közzéteszi a legértékesebb magyar sportolók 25 fős listájáját. 2020-ban (a 2020.júliusi számban megjelent sorrendet összeállította Zsiborás Gergő és Gólya Ági) ezen a listán az első 10 helyezett sorrendje így alakult: 1.Hosszú Katinka 2.Milák Kristóf 3.Gulácsi Péter 4.Szoboszlai Dominik 5.Michelisz Norbert 6.Kapás Boglárka 7. Dzsudzsák Balázs 8.Willi Orban 9.Liu Shaolin Sándor 10.Liu Shaoang Számomra meglepetés Dzsudzsák Balázs hetedik helyezése. Szerintem Balázs ekkor már messze túl volt a fénykorán. Szeretem a játékát,de nem hiszem,hogy tévedek,ha azt mondom,hogy 2020-ban a magyar futball már sokkal inkább szólt Szalairól vagy Gulácsiról,mint Dzsudzsákról. Mindez azt bizonyítja,hogy a sportszakmai érték nem mindig fedi az üzleti értéket,valamint,hogy a futball,eredményeihez képest,a magyar sporton belül kissé túlreprezentált. Példának okáért:kajak-kenu sportágban Magyarországnak számtalan világ-és Európa bajnoka van. A legértékesebbek közé egyetlenegy k