Bejegyzések

segély címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ennyiért ettek a családok 2008-ban

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

Lőrincz György novellája a hazatérėsről-Hitel,2017.február

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

Alapjövedelem Finnországban- Heti Válasz, 2018.június 7.

A Heti Válasz 2018.június 7-i számában olvastam Élő Anita cikkét egy finnországi kísérletről. 2000 ember számára havi fix alapjövedelmet folyósítottak, forintra átszámolva havi 180 000 HUF értékben. Nálunk,Magyarországon, olyan politikai jellegű vita van az alapjövedelem körül. Az ellenzők rendre előhozzák azt az ércet, hogy aki munka nélkül kap pénzt, az nem fog dolgozni. Véleményem szerint ez egyáltalán nem biztos, sőt, lehet, hogy alapjövedelmet kap, annak lesz arra tőkéje, hogy elindítsa saját vállalkozását. De ez konzervatív észjárással nem így van. Aki segélyt kap- szól a konzervatív filozófia- az lógós, parazita. Pedig nem ártana kissé feltőkésíteni a magyar társadalmat, főképp a fiatal generációt. Ha pedig valaki bebizonyítja, hogy más országban már működik a dolog, arra azt mondják:hja, Finnország az nem Magyarország, ott mások az emberek. Így aztán nekünk soha nem lesz alapjövedelmünk. Jómagam tehát pártolnám azt az ötletet, hogy Magyarországon is vezessék be az alanyi

Felsőoktatás és spin off vállalkozások- Valóság, 2018/5.

Sok-sok éven keresztül a magyar felsőoktatás és magyar gazdaság külön pályákon mozgott. A Valóság című folyóirat 2018/5. számában olvashatjuk Inzelt Annamária cikkét ( A felsőoktatás harmadik missziója), melyből kiderül, hogy az életnek ez a két fontos szférája még mindig nem egészen talált egymásra, jól látszik ez a spin-off-vállalkozások példáján. Bennem az vetődik fel: nem lehet, hogy mostanában túl sokat beszélünk a felsőoktatás gazdasági hasznáról? Természetesen nem árt, ha képzett és munkaerő-piacilag felkészült szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. Ám- véleményem szerint- a felsőoktatásnak nem ez az elsődleges rendeltetése. A felsőoktatás termeli ki a kultúrafogyasztó embert. A diplomás embereknek lesz igénye arra, hogy könyveket vásároljon, színházba járjon. A diplomások többet keresnek, mint a nem-diplomások, többet költenek háztartásra, kevesebbszer szorulnak segélyre, egyáltalán:jobban tudnak alkalmazkodni az élethez. A diplomások tehát a nemzetfenntartó er

Szegedi Evangélikusok Lapja,1932/3.

A Szegedi Evangélikusok Lapja a magyar egyházi sajtó egyik kiváló remeke. A 1932/3. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címoldalon egy mély fohász, Diadalmas Jézus címmel. Csak egy mondatot idéznék: " Halódó életed levert minden sötét hatalmasságot: imádkoztál gyilkosaidért".Elképesztő, hogy mennyire szívből jön. - A 2. oldalon Egyed Aladár lelkész cikke arról, hogy a szegedi evangélikus közösségben nincs rendben a gyülekezeti élet. Sok hívő csak ritkán jár templomba, a segélyben részesülők közül is sokan elhanyagolják az Urat. Nem ismerős ez a helyzet a mai Olvasó számára? - Nagyon aktuális a 3. oldalon Templomjáró cikke. Evangelizációkor előforduló kifogásra talál megfelelő válaszokat. Például: Minek menjek templomba, úgyis tudom, miről beszél a pap? Válasz: én is tudom, milyen a kenyér, mégis, minden nap megeszem. - Egyházi adó: annak idején a presbiteri testület határozta meg, hogy ki mennyi egyházi adót fizet. 30 napon belül lehetett fellebbezni. ( Hú,