Írott és elektronikus média régen és ma

 Tele vagyunk szabályokkal. Néha előfordul,afféle kis hétköznapi forradalmárként nemet mondanánk mindenre,beülnénk egy piros sportkocsiba,magunkkal vinnénk egy csinos,húszéves lányt,és megnéznénk Nápolyt. Aztán veszünk egy nagy levegőt,fújunk egyet,visszatérünk a hétköznapi élet szolíd,állítólag biztonságot adó taposómalmába.  Mindez Pór Attila egyik jegyzetéről jutott eszembe (A szabadság vándorai. Nők Lapja,2018/27.,9.oldal). A sztori az,hogy a buszsofőr telefonál,egy hölgyutas ezt zokon veszi,mire a sofőr bepöccen,és közli:akkor megállunk,és addig állunk,amíg a hölgy a buszon van. Pór Attila értelmezésében a sofőrnek van igaza,lerázta magáról "a megfelelési kényszer béklyóját". Azért ezen elgondolkodhatunk. Biztos,hogy nem a biztonságos vezetésért,utastársai épsége miatt aggódó hölgynek van igaza? A kitűnő jegyzet megírásakor még ismeretlen szó volt a COVID. Mióta világjárvány van, megszaporodtak a nekünk csupa jót akadó erkölcscsőszök. A minap egy hölgy csinált nagyjelene

 A Nők Lapja 2019.szeptember 4-i számának 54-56.oldalán olvashatjuk Pór Attila cikkét,mely az albérletkiadásról és az albérletkeresésről szól. Nyilván egy kétoldalas írás nem térhet ki minden részletre,de a főbb jellemzőket,trendeket,illetve azt,hogy mire kell vigyázni,jól meghatározza. A legfontosabb,hogy már az elején tisztázzuk az igényeket. Rezsi,közös költség,rizikófaktorok-mindezt már az elején át kell beszélni. Van olyan bérbeadó,aki nagyon alaposan kifaggatja a jelentkezőket,ezt a bérlő nem szereti,főleg,ha fizet rendesen. Olyan is előfordul,hogy a bérlők bulizás közben kárt tesznek a bútorokban. Van bérlő,aki állami szabályozást szeretne. A megkérdezett ügyvéd arra hívja fel a figyelmet,hogy pontos,mindenre kiterjddő szerződést kössünk. Pór Attila cikke azért jó,mert riportszerű. Élénk,korszerű,eleven. Minden oldalról körüljárja a kérdést,minden szereplő megszólal. A mondatok dinamikusak,az egész írás él,lüktet. Nagyon jó cikk ez albérletkiadás,albérletkeresés témában. Pór Att