Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon 1946-ban, a második világháború befejeztével, földosztás vette kezdetét, előbb az egyházi, majd a világi nagybirtokok 300 holdon felüli részét osztották fel a nincstelen parasztok között.Örültek a földnek sokan (annak már nem, hogy a kommunista párt propagandagépezete teljesen hamisan állította be a földosztás jelentőségét).  Virág Mihály bajai segédmunkás- mint az Szabad Nép című napilap 1946.április 2-i számából kiderül-  egészen biztosan örült az új földjének. A romba dőlt Kossuth-híd újjáépítésén dolgozott, amikor kapta a hírt, hogy családja földet kapott.  Az öröm egészen addig tartott, míg Virág Mihály haza nem ment, hogy megtekintse új tulajdonát. A földjén ugyanis egy 75 méter hosszú, 4 méter széles második világháborús tankcsapda húzódott végig. ( Felmerül a kérdés, hogy ilyen földet minek osztottak fel? Mindenki tudta, hogy nem lehet rajta semmit termelni). A hadiépítmény gyakorlatilag lehetetlenné tette a normális földművelést. Nemcsak azon a 300 négyzetméter

 A második világháborúval foglalkozó szakirodalom többsége a szövetségesek 1943-as szicíliai partraszállását sikertelen hadmúveletként értékeli. Legfőképpen azért,mert több tízezer német és olasz katona a szárazföldi Olaszországba menekült,tovább folytatva a harcot az angol és amerikai szövetségesek ellen. James Holland brit hadtörténész a BBC History folyóirat 2021.márciusi számának 33-39.oldalán megjelent Szicília bevétele című cikkében másképp értékeli a hadjáratot. Szerinte a szíciliai hadművelet (Husky) igenis eredményes volt. Mivel indokolja ezt? 1.A szigetet 38 nap alatt elfoglalták 2. A helyi lakosság nagy része rokonszenvvel fogadta a szövetségeseket 3. A katonák nagy részének sikerült leküzdeni az elképesztő hőséget és a betegségeket 4. Sikerült úrrá lenni a logisztikai nehézségeken a,kevés volt a kikötő b.  a szigeten elképesztően sok a hegy c. a városok régi építésűek,az utcák kicsik,szűkek,a nagy amerikai járművek nem fértek el rajtuk 5. A hadjáratban sok tapasztalatot gyű

 A Delta magazin 1974/12.számában megjelent,-a-s monogrammal jelzett cikk ("Kormos" csillagok) arra a kérdésre keresi a választ,miért van sokkal több hélium a világűrben,mint amennyinek a hagyományos elméletek szerint lenni kellene. A hagyományos elmélet ugyanis azt mondja,hogy a hélium a hidrogénból keletkezik. Igen ám,de bizonyos csillagok közelében,például a mi Napunknál is,hatszor több a hélium,mint amennyinek lenni kellene. Mi az oka ennek? A cikkben szó esik a Corona Borealis egyik csillagáról,a lengyel Paczinski és a német Biermann elméletéről,arról,hogy lehetséges-e,hogy a csillagmag később keletkezik,mint maga a csillag,valamint a fehér óriások héliumtöbbletének lehetséges okairól.Tágabb összefüggésekben is értelmezi Szerző a jelenséget:elképzelhető,hogy a világegyetem keletkezésekor az egyetlen anyag a hidrogén volt?Olvashatunk az örmény Szaakjan elméletéről is.És természetesen azt is megtudjuk,mik is azok a "kormos"csillagok. Nyilvánvaló,hogy 1974 óta sok

 A futurológia,azaz jövőkutatás,napjainkra az egyik legkomplexebb tudományággá nőtte ki magát. De vajon hogyan látta egy német magazin,a Deitschland újságírója,bizonyos Rainer Stumpf a következő évtizedeket-azaz a mi korunkat? Azt kell mondjam,meglehetősen pontosan. Összeállításának legelején ugyanis címszavakban kiemelte,szerinte melyek lesznek a jövő évtized legfontosabb,leginnovatívabb gazdasági területei. Stumpf az alábbiakat emelte ki:nanotechnológia,orvosi technológia(szabad fordítás,az eredetiben Medizintechnik),biotechnológia,optikai technológia-mint később kiderül,ezen elsősorban a lézert érti-,valamint megújuló energiák. Szerintem nagyon jól eltalálta,2006-ra visszagondolva,én biztos,hogy nem állitottam volna össze ennyire precízen a listát.Szerintem egy igen fontos dolog maradt ki ebből a "jóslatból",ez pedig az adattudomány. Dehát ki sejtette ezt 2006-ban. Jó lenne,ha minden,az írott sajtó vagy az elektronikus média valamely műsorában vagy platformján jövőbelátásr

 Van olyan,hogy a sajtó,a média újra felfedezi a spanyolviaszt. Tipikus esete ennek a HVG című gazdasági-közéleti hetilap 2022.május 5-i számában megjelent Vessenek magukra című cikk. Ausztrál,német és új-zélandi kutatók 3700 embert kérdeztek arról,mit csinált a pandémia alatt. Sokan kertészkedtek. Ebből a kutatók (a cikk nem írja,milyen szakmában kutattak,talán pszichológusokról lehet szó) levonták azt a nem éppen világrengetően új,ám annál igazabb következtetést,hogy a kertészkedés segít a fizikai és pszichés egészség megőrzésében. Az ezzel az én bajom,hogy nagyanyám,aki már nincs köztünk,ezt az eredményt mindenféle kérdőíves kutatás nélkül megmondta volna. Amúgy is olyan vidéken lakom,ahol sokan kertészkednek,szeretik csinálni és jót tesz az egészségüknek.Miért kell olyan kutatásokat finanszírozni,melynek eredményeit minden józan,értelmes ember ismeri?Miért nem azt kutatjuk,amit nem ismerünk?

 Akit érdekel a második világháború története,annak mindenképpen ajánlom az Aranysas folyóiaratot. Elkélesztően jó cikkeket olvashatunk benne a korszakról,a hadműveletekről. Persze,nem ez a folyóirat fő profilja,de néhány remek történelmi cikk minden számbab akad. A 2021/7. számban például Varga Csaba Béla kitùnően megírt,"Az USAAF fekete napja.Schweinfurt bombázása" című írásából gyarapíthatjuk világháborúra vonatkozó ismerereinket. Megtudhatjuk,miért ellenezte 1943-ban a nappali bombázásokat a brit,és miért támogatta azt az amerikai főparancsnokság. Miért pont Schweinfurtot választották célpontul? Sikerült-e célba juttatni a bombákat?Tudták-e támogatni vadászrepülők a bombázókat?Hogyan reagáltak a németek a rengeteg ellenséges gép akciójára?Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az Aranysas folyóirat cikkéből. Szakmailag korrekt,stílusában élvezhető,pontos. Minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk.

 A metropol.hu internetes oldalon szomorú hírt olvastam. Elhunyt Klaus Schulze,az elektronikus zene atyja,megalapozója,akinek munkássága nélkül ma nem lenne techno,pop,meg semmiféle modern zenei stílus. Schulze már az 1960-as évek végén-amikor a nagyközönség még a Beatlesért rajongott-akkor furcsának számító szintetizátor-hangzásokkal kísérletezett,szekvenszereket alkalmazott.  Nagy úttörő volt,aki teljesen másképp látta a zenét,mint kortársai. Ötvenegy lemezt készített,szólistaként vagy közreműködőként.Sikeres művészként is megmaradt egyszerű,közvetlen embernek. Halálhíre megrázott,részvétemet kívánom szeretteinek,barátainak. 

 Kihalt a magyarországi sajtóból,médiából az igazi humor. Az a szatirikus látásmód,amely"érdek nélkül"cikiz,nem pedig politikai megrendelésre dolgozik. A Népszava 2020.augusztus 21-i számában,a 9.oldalon találtam egy kivételt. Nagyszerű, ízes,európai humort. Kácsor Zsolt:Előre ország népe című publicisztikáját. Megtudhatjuk,hogyan reagáltak az EU vezető politikusai arra,hogy reagálniuk kellene a fehérorosz forradalomra. A kulisszák mögé pillantva kapunk lesújtó képet arról,miért is emelték meg 5 százalékkal a hercegi pár  albérleti díját. A cikkíró a társadalomlélektani tényezőkre is figyelmet fordít:megérteti a magyar Olvasóval,miért is hiszi egy brit,hogy nagy időket élünk. Feltűnik a sorok között Macron francia elnök és Merkel,akkori német kancellár történelembe rögzült alakja. Kácsor Zsolt humora,publicisztikai stílusa a legnagyobbakat idézi. Közéleti,szórakoztató. Bárcsak sokan járnának az ő útján!

 Sokan kínlódnak az idegen nyelvek tanulásával. Egyeseknél a nyelvérzék hiányzik,másoknál a tanulás-módszertannal van gond,van,akik viszont azért nem tudnak jól megtanulni egy idegen nyelvet,mert túlzottan maximalisták. Ha valamit nem tudnak teljesen,akkor úgy érzik,nem tudják sehogy. A média még ráadásul ráerősít az efféle szorongásra,például akkor,mikor a tökéletes nyelvtudást ígérő oktatási intézmények reklámjait mutatják. Pedig senki emberfia nem tud tökéletesen megtanulni egy nyelvet. Még a nyelvtanárok sem,sőt,ők vannak legjobban tisztában azzal,melyek az elméleti és gyakorlati hiányosságaik. De miért nem tud egy ember teljes mértékben elsajátítani egy idegen nyelvet?Megtudhatjuk ha elolvassuk a Modern Nyelvoktatás 2007.szeptemberi számának 74-80.oldalán Jónás Frigyes tanulmányát,melynek címe:A magyar,mint idegen nyelv második nyelvként. Szerző ugyan a magyar nyelv tanulásáról ír,nagyon alapos elméleti és gyakorlati felkészültséggel,de a tanulmányban leírtak vonatkoztathatók-véle

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot. 1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll. Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"z

 Olvasom a Top Gun nemzetközi repülőmagazin 1999/5.számában Kővári Gábor kitűnő cikkét a Szuhoj S-37 Berkut orosz repülőről,s közben azon gondolkodom,micsoda furcsaságokat is produkál a történelem. Mert arra ismerünk példákat,hogy a második világháború idején fakadt német ötleteket amerikaiak valósítsák meg,gondoljunk csak az atombombára vagy a számítógépre. De az,hogy egy 1930-as évekből származó német ötletet az oroszok valósítsanak meg,ráadásul 1998-ban,tehát jóval a Szovjetunió felbomlása után,az meglehetősen ritka.  Márpedig a Szuhoj S-37 Berkut repülőtípus esetében pontosan ez történt. Amint azt Kővári Gábor írásából megtudjuk,egy igen jelentős technikai újítás,az ún.előrenyilazott szárny teszi szakemberek számára is érdekessé,külónlegessé ezt a gépet. Márpedig-ez is kiderül a cikkből-ezzel a technikai újítással már a Harmadik Birodalom idején foglalkoztak,készült is Junkers prototípus ezzel a szárnytípussal,csakhát a kísérletek befejezésére nem maradt idő. Majd 52 év múltán,1997

Az a baj, hogy nem érdekel. Nem érdekel, hogy Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, meghívta-e a közmédia. Az is hidegen hagy, ha nem tett eleget a meghívásnak, az sem villanyoz fel különösebben, ha eleget tett a meghívásnak. Nem tudom, és nem is érdekel, hogy Karácsony Gergelynek és a közszolgálati média hírműsorának mi a véleménye egymásról. Az viszont már érdekel, hogy Budapest fejlődjön, gyarapodjon, jöjjenek a befektetők, minőségi munkahelyek ezrei jöjjenek létre, pezsegjen a kulturális élet, orosz, német és amerikai turisták adják egymásnak a kilincset a gyógyfürdőkben. Engem, mint állampolgárt, ez érdekel. Teljesítményt várok- nyugodtan kijelenthetem:várunk- nem pedig irdatlan mélységű médiavitákat. Abból nem lesz szőlő meg lágy kenyér. Mert ha Budapesten van szőlő és lágy kenyér, abból egész Magyarország, sőt, egész Közép-Európa profitál, Krakkótól Taktaharkányig, Vecsesznaja Ulijétől Tiszabecsig. Láttam egy másik, sokkal intelligensebb tudósítást, szintén Karácso

A Magyar Nemzet 2020.01.08-i számának 19. oldalán olvashatunk egy nagyon korrekt, ugyanakkor nagyon fájó cikket Novák Miklós tollából, melynek címe:A kizárás mostmár igen valószínű. Az egész azzal indult, hogy a német média egyik zászlóshajója, az ARD tévécsatorna filmet készített a súlyemelésben elforduló doppingolásról és korrupcióról. A film elsődleges célpontja a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, Aján Tamás volt. A film mondanivalója pedig:a súlyemelés korrupt és mindenki doppingol. Azért fáj a dolog, mert - bár Novák Miklós próbálja korrektté tenni az egyoldalú bemutatást- mindannyian tudjuk, hogy a súlyemeléssel valami nincs rendben. Mivel a szövetség a problémákat évtizedek óta cipeli, előbb-utóbb itt volt az ideje, hogy kiboruljon a bili. Most borult ki. Úgyhogy nem kizárt, hogy a következő olimpiákat súlyemelés nélkül rendezik meg. Sajnos. 

Őszintén bevallom:nem tartozom a Gyurcsány-házaspár politikájának feltétlen rajongói közé. Ugyanakkor nem tetszik az a karaktergyilkosság sem, amit a hazai jobbos média kettejük ellen elkövet. Nem tárgyilagosan kommentálnak, túlzottan az érzelmekre játszanak. Én szeretek egy politikust a politikai tevékenysége és programja alapján megítélni, nem pedig címkéket ragasztani rá. Dobrev Klárának mostanában két figyelemreméltó politikai elképzelése járta be a hazai írott és elektronikus médiát. Az egyik az Európai Egyesült Államok. Azt gondolom, hogy jó ez, felvetődött ez már az 1920-as években is, de valahogy -korai. Ha erről megkérdeznénk egy francia vagy német átlagpolgárt, többségük hümmögne. Európa ma ráadásul recesszióban van- akárhogy is próbálják tagadni egyesek- ennélfogva aztán az európai vezetők nem mernek belevágni nagyobb projektekbe. Szóval, jó kis (?) politikai program ez, csak most nem időszerű. A másik Dobrev Klára-projektet már figyelemreméltóbbnak tartom. Az európai m

Sokáig egyszerű volt a német politika. Volt a CDU-CSU, meg az FDP, meg a többiek. mostanában aztán, hogy a CDU-CSU koalíció sikertelenül konszolidálta a gazdaságot, meg aztán ugye ott a migránsprobléma, most aztán mindenki szövetkezne mindenkivel, csak hogy odaférjen a húsosfazék köré. Ez a benyomásom, miután elolvastam az mno.hu- n 2019.október 29-én megjelent cikket. A türingiai (Thüringiáról,Németország egyik tartományáról van szó) választásokat a Die Linke ( szélsőbal) nyerte, második az AfD, harmadik a CDU. Utóbbiak egyik politológusa- nyilván tesztelés- jelleggel is- bejelentette, hogy esetleg hármas koalíció alakulna Türingiában. Ezt azért már nem. Így a CDU felelősei -mert azok- megússzák. Amúgy a cikk kitűnő. magyarnemzet.hu

A Magyar Hírlap hazánk egyik vezető médiaterméke. A címlapja egyszerűen zseniális, bár, gyanítom, aki olvassa, nem feltétlenül a címlap miatt teszi. Hanem az értékrend miatt. A Magyar Hírlap teljes terjedelmében polgári, józan, mindemellett igen szimpatikus. A 2019.június 19-i szám címlapján arról olvashatunk, hogy Merkel CDU-ja még a radikális Zöldekkel is összeállna a bevándorlásellenes AfD ellenében. Ehhez egy személyes megjegyzés: Ami  Németország politikai életében az utóbbi időben történik, az egyszerűen kabaré. Ocsmány, magát a német történelmi-politikai hagyományt meghazudtoló események egész sora zajlik szemünk előtt, tévé előtt, internet előtt. A CDU, mely nevében kereszténydemokrata, képes kokettálni egy kifejezetten keresztényellenes párttal, pusztán azért, hogy háttérbe szorítsák az amúgy migrációellenes szélsőjobbnak kikiáltott ( azaz: liberális média által ábrázolt-bemutatott- manipulatívan lefestett) pártot. Ez pont olyan, mintha Péter apostol lepaktált volna Feli

Nem értem, hogy azok az európai politikusok, akik a multikulti szükségességét hirdetik, miért nem néznek kicsit keletre. A Heti Válasz -anonim, ez azért érdekes- újságírója a Kaukázusban járt, és a 2017.december 14-i számban meglehetősen fanyar, ugyanakkor tragikus tudósítást közölt az ottani helyzetről. Azeriek, örmények, avarok, molokánok, németek, albánok, akik csak névrokonaik az európai albánoknak- szóval, közel húsz nemzet él Azerbajdzsánban, békétlen egyet nem értésben. Igazi multikulti, mégsincs egység. Ezt akarják Európában is?

A Turizmus Trend idegenforgalommal, vendéglátással- gasztronómiával, nemzetközi közlekedéssel foglalkozó szakmai magazin. A 2015.decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Repülőjáratot indít a Debreceni Repülőtérről a Lufthansa német légitársaság. A célállomás: München Kibertámadások:egyre több hacker vész célba nagy szállodaláncokat. Tapolca alatt hatalmas barlangrendszer húzódik, ezt egyelőre még csak kutatók kutathatják, de azon vannak, hogy látogatók számára is hozzáférhető legyen. A képek elképesztően szépe, úgyhogy van értelme a dolognak. Srí Lanka: a korábban polgárháború sújtotta országban béke van, a gazdasági növekedés évi 8-10 százalék, biztonságosak a turistaprogramok. Jók a szállodák, van elefántóvoda, és nagyon szép vallási és történelmi emléket tekinthetnek meg a látogatók. Görögország: Nyugat-Kréta kevésbé ismert a magyar turisták előtt. Az egész helyben van valami archaikus, érdemes ellátogatni oda. Mit kell tudnia azoknak, akik az idegenforgalmi

Anglia a labdarúgó- világbajnokság meglepetéscsapata. Meglepőnek tűnhet ez a kijelentés, de annak ismeretében, hogy az angol válogatott a korábbi világbajnokságokon csak szenvedett, talán nem túlzás. Elnézve az m4 sportcsatorna 2018.június 23-i műsorát, amikor is Anglia 6-1-re legázolta a meglehetősen harmatos játékot mutató Panamát, ez az angol válogatott simán be fog jutni a nyolc közé. Van ugyanis a csapatnak egy nagy erénye: jól játssza a saját játékát. Ez az, amit például a németek eddig nem tudtak megvalósítani, inkább csak szenvedtek. Harry Kane vezetésével a csapat élére állt, éles lett, mint a kés, aminek egy nagy darab csonton kell áthatolnia. Áthatol. A közvetítés kitűnő volt, szerintem ez a valaha volt VB-közül a legjobban közvetített. Nézd meg a többi meccset is: hirado.hu

A nemzetközi média mindenképpen az oroszországi labdarúgó VB egyik esélyesének tartja a brazil válogatottat- nem alaptalanul. A brazilok mindig fel tudnak vonultatni olyan játékosállományt, mely közepes teljesítményt nyújtva is bemasírozik a négy közé. Ám akármennyire is optimisták egyes médiumok szakújságírói, véleményem szerint ez a brazil csapat most nem nyer. A sárga-kékek jelenlegi legnagyobb sztárja, Neymar nem olyan értelemben vezéregyéniség, mint volt pl. Pelé vagy Socrates ( utóbbival sem nyertek...). Ez a Brazília, ez a Selecao, el fog ugyan jutni a legjobb nyolcig vagy négyig- ám aztán semmi. Elvéreznek egy német vagy egy argentín esetleg egy meglepetéscsapat ellenében. Csalódottak lesznek. Nem viszik haza a kupát.Nem eléggé koncentráltak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg: konyv-ajanlo.blogspot.com