Írott és elektronikus média régen és ma

 Korábbi tudásunk szerint az első faépítményeket Kr.e.9000 körül építették őseink. Úgy tanultuk, hogy az ősember kizárólag kőből készítette eszközeit és barlangokban aludt. Azonban tavaly, a zambiai Kalambo-vízesésnél olyan régsézeti leleteket találtak a Liverpooli Egyetem kutatói, melyek azt igazolják, hogy kb. félmillió évvel ezelőtt már készített magának faépítményeket az ember. Nem kissé írja ez át mindazt, amit eddig őseinkről tudtunk.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el a Demokrata 2023.szeptember 7-i számában Somorjai Viktória kitűnő cikkét. Ebből megtudhatjuk, melyik emberfaj is épített különös faépítményeket a vízesés partján. Megtudjuk azt is, a régészek szerint miért kell a " kőkorszak" elnevezést valami mással felcserélni. (Somorjai Viktória:Félmillió éves faépítmény.Demokrata, 2023.szeptember 27. 40-41.o.)

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarakon is

 Milyen összefüggés lehet a kettő között? Az origo.hu internetes oldalon olvastam Kiss Anna cikkét (Elképesztő:a következő világjárványt egy népszerű étel okozhatja. Megtekintve 2023.11.09.10 óra 45 perc) arról, hogy a diófélék, a mogyoró termesztése járványt okozhat. A cikk gondolatébresztő ugyan, de azt gondolom, kissé túlzásba estek a kutatók, amikor egyértelmű összefüggést véltek felfedezni.  Ugyanis: 1. Bár Közép-Európában nem ezen növények körül forog az agrárszektor,a világ legtöbb országában nagy mennyiségben termesztenek diót, mogyorót. Ahol az éghajlat megengedi, ezek a nálunk is közkedvelt növények virulnak.  2. Ahol nem termesztenek ilyesmit, ott is robbant már ki járvány.  Az viszont igaz, hogy a dió, a mogyoró, vonzzák a rágcsálókat. De megfelelő technikával, egy kis trükkel távol lehet őket tartani.  A cikk gondolatébresztő, csak éppen érdemes lett volna még egy lépéssel továbbgondolni. 

 Neuronok, mint logikai eszközök...Hogy 1943-ban a legtöbb ember azt sem tudta, hogyan kell ezt a mondatot érteni, abban biztos vagyok. Két amerikai kutató viszont jóval előrébb járt, mint mások, megkérdőjelezte a szokványos paradigmákat. Warren S. McCulloch és Walter H. Pitts 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végzett kísérleteket. Mindez a Tudomány című folyóirat 1988.februári számában közölt cikkből ( David W.Trank és John H.Hopfield:Kollektív számolás neuronszerű áramkörökben) derül ki.  De persze a tanulmány sok más érdekességet is elárul. Az 1960-as években a Kaliforniai Egyetemen már adaptív neuronokat és tanulni képes hálózatokat alkottak ( informatikusok: ugye, ismerős fogalmak ezek?). Csak összehasonlításképpen:Magyarországon ekkor kezdett lassú terjedésbe a televízió.... A cikk természetesen nemcsak történeti áttekintést, hanem önálló kutatási eredményeket is tartalmaz. Megtudjuk, mi a számítási energia, miért nőtt meg az érdeklődés az 1980-as években az " ide

 Akik a földi élet eredetét, keletkezését tanulmányozzák, azok számára elengdhetetlen, hogy minél többet tudjanak a mikrofosszíliákról. Csakhogy hol talál a tudatlan, de ambíciózus kutató- vagy éppen az érdeklődő középiskolás- megfelelő szakmai színvonalú, ugyanakkor szaknyelvi terminológiával nem agyonzsúfolt, közélrthető nyelvezetű anyagot? Találtam egy érdekes cikket az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számában, az 1381. oldalon ( nem kell aggódni, ez a folyóirat, régiek módjára, folyamatosan számozza az oldalakat). Kővágó Angéla:Paleoparányok című írása egy oldalon foglalja össze mindazt, amit ma tudnunk kell(ene) a mikrofosszíliákról. Amelyek legidősebbjei- jelenlegi ismereteink szerint- 3,2 milliárd évesek. Hazánkban 488 milió éves a legidősebb mikrofosszília.Részletesen ír a kagylósrákokról, ezekről a parányi lényekről, melyek közül a legnagyobb is 13 milliméter. Szintén kapnak egy bekezdést a páncélos-ostoros moszatok. Aminek pedig nagyon örültem, nem megy

 A Delta magazin 1974/12.számában megjelent,-a-s monogrammal jelzett cikk ("Kormos" csillagok) arra a kérdésre keresi a választ,miért van sokkal több hélium a világűrben,mint amennyinek a hagyományos elméletek szerint lenni kellene. A hagyományos elmélet ugyanis azt mondja,hogy a hélium a hidrogénból keletkezik. Igen ám,de bizonyos csillagok közelében,például a mi Napunknál is,hatszor több a hélium,mint amennyinek lenni kellene. Mi az oka ennek? A cikkben szó esik a Corona Borealis egyik csillagáról,a lengyel Paczinski és a német Biermann elméletéről,arról,hogy lehetséges-e,hogy a csillagmag később keletkezik,mint maga a csillag,valamint a fehér óriások héliumtöbbletének lehetséges okairól.Tágabb összefüggésekben is értelmezi Szerző a jelenséget:elképzelhető,hogy a világegyetem keletkezésekor az egyetlen anyag a hidrogén volt?Olvashatunk az örmény Szaakjan elméletéről is.És természetesen azt is megtudjuk,mik is azok a "kormos"csillagok. Nyilvánvaló,hogy 1974 óta sok

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 Van olyan,hogy a sajtó,a média újra felfedezi a spanyolviaszt. Tipikus esete ennek a HVG című gazdasági-közéleti hetilap 2022.május 5-i számában megjelent Vessenek magukra című cikk. Ausztrál,német és új-zélandi kutatók 3700 embert kérdeztek arról,mit csinált a pandémia alatt. Sokan kertészkedtek. Ebből a kutatók (a cikk nem írja,milyen szakmában kutattak,talán pszichológusokról lehet szó) levonták azt a nem éppen világrengetően új,ám annál igazabb következtetést,hogy a kertészkedés segít a fizikai és pszichés egészség megőrzésében. Az ezzel az én bajom,hogy nagyanyám,aki már nincs köztünk,ezt az eredményt mindenféle kérdőíves kutatás nélkül megmondta volna. Amúgy is olyan vidéken lakom,ahol sokan kertészkednek,szeretik csinálni és jót tesz az egészségüknek.Miért kell olyan kutatásokat finanszírozni,melynek eredményeit minden józan,értelmes ember ismeri?Miért nem azt kutatjuk,amit nem ismerünk?

 A fizikai,kémiai,biológiai laborokban dolgozó kutatók egyik nagy problémája volt,hogyan lehet lefényképezni a sokszor elképesztő sebességgel mozgó és sok esetben elképesztően parányi lényeket. A Delta magazin 1968/1. számából kiderül,hogy már 1968-ban használtak kifejezetten erre a célra kifejlesztett fényképezőgépeket és ún.időmikroszkópokat. Már volt olyan fényképezőgépük-elég nagyméretű készülékre tessék gondolni,mely percenként 2-3000 felvétel készítésére volt alkalmas. Meg tudták örökíteni az üveglapra cseppentett vízcsepp ellenmozgását,huszonhét felvétel készült arról,hogyan csapódik neki egy légpuskalövedék egy acéldrótnak. A gázsugarakban áramló szikrafüggönyöket is képesek voltak megóörökíteni.Felvétel készült két fénylő szilárdtest összeütközéséròl,60 milliomod és 100 milliomod másodperccel az ütközés után. Nem gondolnánk,de a Delta folyóiratban bemutatott képek fekete-fehérek. A cikk jó,némi politika azért vegyül bele:1968 lévén,túlhangsúlyozzák a szovjet tudósok szerepét.

 A telex.hu internetes portálon(megtekintés:2022.május 8.,21 óra 9 perc) olvastam cikket Kende Anna lemondásáról. Kende Anna azért mondott le akadémiai bizottsági tagságáról,mert diszkriminatívnak tartja,hogy a 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémiai tagjelöltjei között nincs nő. 26 jelölt-26 férfi. Igazat adok Kende Annának. Egy tízmilliós,fejlett tudományos élettel rendelkező országban nem találtak egyetlen nőt,aki méltó volna akadémiai tagságra? Rengeteg nő dolgozik nálunk a tudományos életben,az egyetemeken. Kutatóként,oktatóként,tudományos munkatársként. Egy sem akadt köztük,aki méltó lenne akadémiai tagságra?Nem hiszem el. Érdemes lenne átgondolni azt a listát.  xxxxxxxxxxxxxxxxx Eddig tartott az eredeti kis bejegyzés, amit erre a témára szántam. Aztán másnap gondoltam egyet, s felmentem a Magyar Tudományos Akadémia weboldalára ( megtekintés:2022.május 9., 9 óra 46 perc), és ott meglepve tapasztaltam, hogy 2022.új akadémikusai között igenis vannak nők, én hirtelenjében öt hölgy

 Az időskori demencia nagyon nehezen kezelhető betegség. De vajon hogyan alakul ki?Amint a HVG 2022.március 24-i száma (37.oldal) beszámol róla,amerikai kutatók két olyan,az Amazonas mentén élő törzset vizsgáltak,amely elutasítja a városias civilizációt. A tsimanék és a mosetének mezőgazdaságból élnek,gyermekkortól egészen az öregekig mindenki aktív fizikailag. Időskori demenciának pedig nyoma sincs.  A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint tehát a demencia civilizációs betegség. Hogyan előzhetjük meg kialakulását?Mozogni kell,kevés cukros ételt és sok zöldséget,halat enni. Fizikum és agy ugyanis összefügg. A test jó állapota az elme jó állapotát is biztosítja,egy bizonyos szinten,persze. De akkor miért van az,hogy a két törzs átlagéletkora ötven év?

 Az euronews.com internetes portál adta hírül (megtekintve 2021.április 8.,12 óra 3 perc),hogy két francia régész kalandos körülmények között egy bronzkori kőlapot talált,mely valószínű,hogy egy térképet ábrázol. Ha a két franciának igaza van,megtalálták Európa első térképét. No,nem teljes térkép,csak egy kb. 30 kilométer sugarú kör,de akkor is térkép.Valamikor a Kr.e.2.évezred első felében keletkezett. A kőlapot egy múzeum pincéjében találták. Sokáig senki nem vette észre,mit ábrázolhat. Nekem erről az jutott eszembe,hogy ha a kutatók alaposan átfésülnék a múzeumok pincéit és a könyvtárak mélyét,egészen elképesztő dolgokat találnának. Megváltozna,vagy legalábbis árnyaltabbá válna a történelemről alkotott ismeretünk. A mainstream médiának is lenne komoly témája,minden napra jutna egy komoly történelmi felfedezés.Szóval,tudományos kutatók,irány a pince,a padlás!

Az Infotéka szaklap 2019.szeptemberi száma részletesen beszámol arról, hogyan áll az egy évvel korábban elindult Nemzeti Bionika Program. A bionika- mint a cikkből kiderül- a biologia és a technics szavak összekapcsolásából ered, és arról szól ( legalábis nekem, laikusnak), hogy hogyan lehet összekapcsolni az emberi testet különböző computerekkel. A Nemzeti Bionika Program egyik projektje az agyhűtéssel kapcsolatos. Miért kell az agyunkat hűteni? Erőss Loránd és Pongrácz Anna szerint azért, mert ezáltal Parkinson-kóros betegeket lehet gyógyítani. Úgy legyen, kívánom, hogy a bionika megoldásait nálunk csak pozitív célra lehessen használni, a projektben résztvevő fiatal kutatóknak pedig sok sikert és szép karriert! Az Infotéka pedig egy kitűnő szaklap. A cikk eredeti címe. Agyhűtés, kétfoton-mikroszkóp és gépi tanulás.

Van egy gyógyszerekkel kapcsolatos cikk a HVG 2019.augusztus 15-i számában( csak a főoldalt linkelem, tessenek olvasni: hvg.hu ) amit- szívesen szemlézek, de nem ajánlom senkinek, pláne nem gyenge idegzetűeknek, hipochondriásoknak. Gyógyszerek hatásáról és internetes oldalak összefüggéseiről szól, agyon érdekes, remélem, nem marad meg bennem sokáig, mert amit írnak, az számomra sokkoló. Amúgy ,csak hogy mégis mondjak valamit a cikkről: kanadai kutatók vizsgálták, hogyan hatnak a placeboról és egyéb gyógyszerészeti mellékhatásokról szóló cikkek a gyógyszerek fogyasztására és hatására. Mondom, az eredmény sokkoló. De azért az orvosok olvassák csak el! xxxxxxxxxxxx És hogyha már elegendő újságot olvasott, tessenek könyvet is olvasni ( konyv-ajanlo.blogspot.com ), ne a tévét tessék bámulni! Na!