Írott és elektronikus média régen és ma

 A Netflixen láttam egy filmet,az a címe:Apánk. Ha műfajilag kellene besorolni,leginkább a dokumentum-játékfilm megjelőlés illik rá. De nem ez a lényeg,hanem a tartalom. Egy Donald Cline nevű orvos legalább 91 esetben saját spermáját használta mesterséges megtermékenyítéshez,legalábbis a vád szerint. A film kutatja,vajon mi lehetett a kilencvenegyszeres apává lett orvos szexuális-pszichológiai motivációja. Önmaga reprodukálása?Szóba kerül még egy szekta is,melynek tagjai igen különösen,mondhatnám:morbid módon, viszonyulnak a "Szaporodjatok,sokasodjatok!"bibliai tanításához. Józan ésszel felfoghatatlan,amit az orvos tett. A film igen megrázó alkotás,inkább csak felnőtteknek ajánlott. 

 A Kincskereső című,fiataloknak szóló irodalmi folyóirat 1996.októberi számában Eörsi László az 1956-os forradalom és szabadságharc gyermek-hőseiről emlékezik meg. Igen,voltak ilyen hősök,írja,de konkrét személyeket nem nevez meg. Azt viszont leírja,hogy kevés a dokumentum ezekről a gyerekekről. Inkább csak általánosságokat említ,ez pedig történelmi témájú írásnál nagyon zavaró. Azt sem magyarázza meg,ki az a Balogh Andris,s miféle versről van itt szó. A legmeglepőbb viszont az,amit Eörsi Mansfeld Péterről leír. Az ő interpretációjában Mansfeld egy autótolvaj banda feje,aki csak később lesz forradalmár. Ennek ellentmond,hogy gépjárművel fuvarozott forradalmárokat. Szóval,Mansfeld itt,ebben az interjúban,egy olyan jég hátán is megélő csibész. Nem tudom. Más történészek mást mondanak.