Bejegyzések

főiskola címkéjű bejegyzések megjelenítése

A Csanyik-völgy és Selmecbánya diákjai

 Megmondom őszintén, ha megkérdeznének, hol található a Csanyik-völgy, egy darabig pislognék, aztán feladnám. ("Diósgyőr környéke" a helyes válasz). Éppen ezért olvastam nagy örömmel A Mi Erdőnk folyóirat 2021/1. számában Berczeli P. György cikkét, mely a legendás völgyet, a Selmecbánya szomzédságában található Kisiblyét is bemutatja, ez utóbbi helyen tanulmányi erdő található.  Szóval, hogy megértsük:A trianoni béke után Selmecbánya Csehszlovákiához került, kellett egy másik városban alapítani egy erdészeti és bányászati főiskolát. Ez a város lett Sopron. A soproni diákok tanluátak itt, a Csanyik-völgyben illetve az itt található Kisiblyén. Ez a főiskola kapott egy tanulmányi erdőt a Csanyik-völgyben, melyet a hazai erdészeti szakma legendás alakja, Kaán Károly irányított. Nagyon komoly, nemzetközi szintű kutatások folytak itt.  A kitűnő cikk elsősorban azoknak szól, akik már valamennyire járatosak az erdészet világában. A magyar erdészet, illetve a magyar oktatás történetén

Nyaraljon velünk a gyerek. De hány éves korig?

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

Amerikai diákhitel:mégsem olyan drága?

 A nemzetközi köztudatban az a hiedelem él,hogy az amerikai egyetemek,főiskolák nagyon drágák,és a legtöbb beiratkozott hallgató csak diákhitel segítségével tud diplomát szerezni.Amely diákhitelt aztán a diplomás ügyvéd,mérnök vagy tanár hosszú évekig fizeti vissza. Ez a kép él a köztudatban. A HVG hetilap 2022.szeptember 1-i(35.) számának Mérlegelés című cikkében(szerzőt sajnos nem tüntettek fel a cikk alatt,ez újabban divat lett a magyar sajtóban,de nekem nem tetszik) meglepő információkra bukkantam,melyek árnyalják ezt a képet.Az amerikai egyetemek igaz,drágák,de a diákhitellel kapcsolatban az utóbbi évtizedek kormányzatai jelentős könnyítéseket fogadtak‐-- el. 1.Obama elnök idején a szabadon elkölthető jövedelem 10 százalékában maximálták a havi törlesztőt.Szabadon elkölthető jövedelem=nettó összbevétel-lakhatási költség-élelmezési költség.20 év után pedig elengedték a maradék törlesztést azoknak,akik mindig pontosan fizettek. 2. Trump elnök a Covid-járvány idején törlesztési morat

Fejlesztések a Debreceni Egyetemen,avagy mégsem sorvad el a vidéki felsőoktatás?

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni. 

7206 szakra lehet jelentkezni, ha továbbtanulsz

Amint azt több magyar média, így pl. a mno.hu is hírül adta, a 2020-2021-es tanévben Magyarországon az egyetemek, főiskolák ( összesen 63) 7206 szakot hirdettek meg. Nem túlzás ez egy nem egészen tízmilliós közép-európai országban? A meghirdetett szakokra február 15-ig lehet jelentkezni. Azt gondolom, 7206 szak közül mindenki képes megtalálni a neki valót. Az az érv tehát, miszerint érettségiző (korban lévő) 18 éves gyermek nem talál a palettán neki valót, hamis. El kell menni az intézmények nyílt napjaira, tájékozódni kell, aztán ki kell választani a megfelelőt. A legtöbb szakra, s ez meggyőződésem, olyan óriási túljelentkezés sem lesz. Tavaly a jelentkezők kb. 70 %-át felvették. Nem teljesíthetetlen tehát a feladat, csak koncentrálni kell, a tanulásra összpontosítani, és hajrá!

Aki lefestette Rákosit pucéran- Új Művészet,2016.november

Belelapozgattam az Új Művészet folyóirat egyik régebbi számába, ott találtam egy kedves kis történetet ( Molnár Erika: Rákosi aktja, 12-13.o.). Szóval, az újságíró interjút készít Szurcsik Miklós festőművésszel, aki elmeséli, hogy a Képzőművészeti Főiskola egyik növendéke a kommunizmus legsötétebb óráiban, az ötvenes években, Rákosi- képet készített. Hogy egészen pontosak legyenek a testarányok, először aktban festette meg, a többi növendék persze, röhögött. Na, hát ez nem volt veszélytelen mulatság akkoriban...Rákosi Mátyás pártfőtitkárt pucéran lefesteni-hm. ujmuveszet.hu

Kötelező nyelvvizsga a felvételihez-hvg,2018/23.

Amint arról a HVG 2018.évi 23.számában olvashatunk, a kormány tervei szerint 2020-tól már az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lenne a középfokú állami nyelvvizsga. Sem nappali, sem eseti, sem levelező tagozatra nem vehetnének fel senkit nyelvvizsga nélkül. Ha ez a tervezet végül megvalósul, a magyar felsőoktatás amúgy is ingatag épülete alapjaiban rázkódik meg. A diákok többsége ugyanis nem képes arra, hogy középiskolás korában állami nyelvvizsgát tegyen. A középiskoláknak- mint arra a HVG cikke is rámutat- nem törvényben meghatározott kötelezettsége a nyelvvizsgára való felkészítés. Ráadásul a diákok egy része meglehetősen hiányos kompetenciákkal érkezik középiskolába, ezért jó, ha érettségizettként a magyar nyelvet jól tudja használni. Azt gondolom, túl szigorú ez a tervezet- az ideális persze az lenne, ha minden egyetemre jelentkező tudna nyelveket- de a jelenlegi lehetőségek közepette irreális. Egy olyan kompromisszumot azonban javasolhatok, mely talán mindkét fél- intézmé

Felsőoktatás és spin off vállalkozások- Valóság, 2018/5.

Sok-sok éven keresztül a magyar felsőoktatás és magyar gazdaság külön pályákon mozgott. A Valóság című folyóirat 2018/5. számában olvashatjuk Inzelt Annamária cikkét ( A felsőoktatás harmadik missziója), melyből kiderül, hogy az életnek ez a két fontos szférája még mindig nem egészen talált egymásra, jól látszik ez a spin-off-vállalkozások példáján. Bennem az vetődik fel: nem lehet, hogy mostanában túl sokat beszélünk a felsőoktatás gazdasági hasznáról? Természetesen nem árt, ha képzett és munkaerő-piacilag felkészült szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. Ám- véleményem szerint- a felsőoktatásnak nem ez az elsődleges rendeltetése. A felsőoktatás termeli ki a kultúrafogyasztó embert. A diplomás embereknek lesz igénye arra, hogy könyveket vásároljon, színházba járjon. A diplomások többet keresnek, mint a nem-diplomások, többet költenek háztartásra, kevesebbszer szorulnak segélyre, egyáltalán:jobban tudnak alkalmazkodni az élethez. A diplomások tehát a nemzetfenntartó er

Ritka bőrbetegséggel küzdő lány- Reager's Digest, 2007.november

A Reager's Digest világszerte népszerű magazin magyar kiadásának 2007.novemberi száma egy nagyon szívszorongató történetet ismertet.( 50-58.oldal). Egy amerikai lány, bizonyos Lucy, ritka bőrbetegséggel jött a világra. Az a lényege, hogy a bőr nagyon gyorsan nő, és folyamatosan hámlik. Elvileg lehetetlen ezzel normális életet élni. Lucy azonban legyőzte az akadályokat, elvégezte a főiskolát, s ma már fogyatékos gyerekekkel foglalkozik. A cikk bemutatja, milyen küzdelmeken ment keresztül Lucy és családja. Legelképesztőbb az a rész, mikor is kiderül: a lánynak minden nap fél ötkor kellett kelnie, hogy a lehámló bőrdarabokat lemossa magáról. Nagyon jó, ha egy fiatalban ekkora erő, ekkora küzdenitudás van. Jó példa lehet a fiatalok többsége számára, akik igencsak le vannak maradva ezen a téren. Pedig küzdelem nélkül nem megy. Az ilyen igaz történetek, mint a Lucy-é igazolják a régi tételt, miszerint nincs lehetetlen, csak tehetetlen. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hasznos tanácsok: ne lég