Írott és elektronikus média régen és ma

 A Népszabadság a 20.század vezető magyar sajtóorgánuma volt. Minden évben kiadott egy évkönyvet,melyben igen magas nívójú alkotásokat is olvashattunk. Érdekességek,összegzések az elmúlt évről,a legfontosabb politikai,gazdasági,sportesemények és rengeteg A/5 méretű egészoldalas hirdetés. Nagyjából ezekből állt össze egy Népszabadság évkönyv. Az 1987-es évkönyvben olvashatjuk Varsányi Gyula:Négyen az ifjúság kedvencei közül című írását. Vajon kiket sorol Varsányi az ifjúság kedvencei közé? Eperjes Károly színművészt,az Uramisten,a Redl ezredes,a Tanítványok című film főszereplőjét. Révész Sándort,becenevén Kölyköt,a legendás rockegyüttes,a Piramis egykori énekesét,aki egy hajón énekelt,s gazdálkodásba is kezdett,de az,legalábbis az újságíró szerint,nem neki való. Görbe Nórát,a Linda című akciókrimi-sorozat főszereplőjét,akit a cikk szerzője egyfajta modern nőalakként ábrázol. Győriványi Ráth György karmestert,aki harmadik lett a Magyar Televízió karmesterversrnyén. 25 évesen. Óriási tel

Feélreértés ne essék: a szülők mindig panaszkodnak az osztályzatokra. A szülő mindig a lehető legjobb osztályzatot akarja a gyermeknek, a pedagógus pedig igyekszik " reálisan" osztályozni. Csakhogy ezzel olykor gond akad, mint azt a Gyermekünk folyóirat 1987/5. számában olvasható cikk is tanúsítja. Szóval: - az osztályzat nem reaális - a tanár nem jóindulatú - a hibát keresi, nem az erényt - " a szigorúságon belül annyi a következetlenség, hogy az már rossz vért szül". - és még sok egyéb Az a helyzet, hogy a ma szülői, akik a cikk megjelenése idején voltak gyermekek, egy az egyben ugyanazt gondolják erről az egészről, mint az ő szüleik ( azaz a mi szüleink) akkoriban erről az egészről. A Gyermekünk leközölte azt, amit akár egy mai Gyermekünk is leközölhetne ma. Amúgy a cikk- Garai Katalin írása- kitűnő, elgondolkodtató, stílusos, több nézőpontból is körbejárja a kérdést.

Ha valaki azt gondolná, hogy az iskolai műdemokrácia csak a rendszerváltás után gyökeresedett meg hazánkban, annak ajánlom a Gyermekünk folyóirat 1987/2.számát. Csepelen, egy általános isolában, a gyerekek pár napra saját demokratikus mintaállamot szervezhettek: ez volt Guszevónia, ahol fabatkákkal lehetett fizetni mindenért, és minden vezetői posztot diákok tölthettek be. Az egészet persze az úttörőmozgalom keretein belül művelték, erős tanári kontroll alatt. Abban sem vagyok teljesen biztos, hogy minden diák élvezte az áldemokratikus mintaiskolát, szerintem sok kamasz inkább "égő"-nek érezhette, de ebben nem vagyok teljesen biztos. Abban viszont igen, hogy a rendszerváltás utáni diákönkormányzatok sokszor ezt az áldemokratikus mintát követték. Voltak " közösségileg" aktív pszichopaták, meg közösségileg passzív normálisok. Ennyit erről.

Magyarországon a Kádár-korszak legvégén, mintegy demográfiai válságtünetként, elkezdett fogyni a népesség. Mint ahogy Dr. Levendel Lászlónak a Gyermekünk című folyóirat 1987/1. számában megjelent cikkéből kiderül, már ekkor évente több, mint 80 000 abortuszt végeztek Magyarországon. Dr. Levendel László abortuszellenes. Nem hivatkozik keresztény értékekre- akkor valószínűleg nem jelent volna meg a cikk- hanem a józan észre, az élet humanista tiszteletére, valamint a hazánkat fenyegető népességfogyásra. Nagyon okos, mondhatnám: taktikus cikk, ugyanakkor etikus- mind egyéni ,mind társadalmi szinten. Nagyon jó, és sajnos, mind a mai napig nagyon igaz. xxxxxxxxxxxx Olvass jó könyveket, nézd meg a könyvek ajánlóit! konyv-ajanlo.blogspot.com

A Gyermekünk című folyórat 1987/8. számában nagyon érdekes és szerintem még sokáig aktuális cikk jelent meg Rab László és c. Varga Sándor tollából. Arról szól, hogy mi történik azzal a gyerekkel, akik bolti lopáson kapnak. Nehéz ügy, már a nyolcvanas években is az volt. A gyerekek még nem rendelkeznek gazdasági tudatossággal, nagyon könnyen kísérthetők, nagyon gyakran elönti őket az irigység, és hát szeretnek felvágni, menőnek lenni az osztálytársak előtt. Előfordul, hogy bemennek egy boltba, és nem tudnak valaminek ellenállni. Így hát ellopják. Aztán persze lelkiismeret-furdalásuk van, ahogy az kell. A nyolcvanas években hatályos jogszabályok szerint ilyen esetben azonnal értesítették az iskolát- mint a cikkből is kiderül- nagyobb kárérték esetén pedig fel is jelentették a gyereket. A cikkben nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mit is kell ilyenkor csinálni. Csak azt látjuk, hogy egyik érintett sem akar döntő lépést tenni, továbbpasszolják a felelősséget. Ön mit tenne, ha

Azért nem lehetett semmi, 1987.decemberében, a hidegháború vége felé- de senki sem tudta hogy vége felé vagyunk- hogy egy németországi divatlap , A Neue Mode, ezzel a címmel jelenik meg: keine Angst vor Rot, azaz: ne félj a vöröstől! Nem tudom, politikus hajlammal rendelkező olvasók és profi médiaszakemberek mire asszociáltak ( vörösöknek a szovjeteket nevezték akkoriban), de a dolog oly ártatlan, mint a ma született: vörös színű ruhákról van itt szó, vörös blúzról, szoknyáról, kosztümről, kardigánról. A nyolcvanas évek vége felé újra divatba jött a piros, leginkább a hölgyek körében, ma meg inkább az urak körében- lásd piros sportcipők. Politika és divat. Politika vagy divat. Ne félj a vöröstől- szellemes médiatrükk.

Magyarországon a rendszerváltás tájékán nagyon sok szép album jelent meg az erdélyi-partiumi építészetről. Ha visszamegyünk az időben, ezek közül az egyik első volt Szabóky Zsolt: nézd elméjöket az ács embereknek című könyve. Az Új Tükör képes ismeretterjesztő folyóirat ebből közöl részleteket, csodálatos képek templomtornyokról, hegyek között magasodó fatemplomról, elképesztő székelykapuról, parasztasszonyokról, fából faragott boltívekről. Csodaszép, ajánlom mindenkinek nézegetésre. Már, aki még be tudja szerezni. xxxxxxxxxxxxxx Kiadóktól független könyvajánló blog: konyv-ajanlo.blogspot.com

Az természetes, hogy az egyház nem zárkózhat el a tudománytól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tudományos elmélettel azonosulnia kell. Azt pedig pláne nem jelenti, hogy össze kell keverni a biblikus igazságot a tudománnyal. Szerencsére Marc Lechieze-Rey az Études 1987/5. számában az utóbbi csapdát elkerüli. Az előzőeket viszont nem. Miért kell foglalkoznia egy francia katolikus lapnak az ősrobbanás-elmélettel, Nagy Bummal, Big Banggal, nevezzük, ahogy akarjuk? Maga Lachieze-Rey adja meg a cáfolatot: egyes csillaghalmazok idősebbek, mint maga az Univerzum- legalábbis a tudományos kormeghatározás szerint. Nem keletkezhetett a Kozmosz 15 milliárd éve, annak tartozéka pedig 17 milliárd éve! Vissza kellene térni a hithez. A biblikus hithez. Isten a világot hat nap alatt teremtette. Miért szimpatikusabb a 15 milliárd éves teremtődés, mint a hatnapos teremtés? Hatezer év nincs elég messze? Attól, hogy valami végtelen hosszú, még nem jelenti azt, hogy.....Az ősrobbanás- és tegyük h