Írott és elektronikus média régen és ma

 Igen, ez nem vicc, Kedves Látogatónk! Volt olyan időszak Magyarországon, amikor országszerte közel 500 múzeum és pontosan 2605 művelődési ház várta a kulturálódni vágyókat. Ma, 2022-ben ennek töredéke áll redelkezésre.  Ráadásul a jobb művházak telis-teli voltak jobbnál jobb rendezvényekkel, koncertekkel. Kovács Kati, Aradszky László, Koncz Zsuzsa. és a kor többi menő énekese egy nyár alatt több száz " vidéki vendégszereplést" ( kissé lenéző szóval: haknit) tudott vállalni, mivel volt hol.  No, és hogy mikor volt ez? Hát, történelmünk nem túl dicsőséges időszakában, a Kádár-korszakban. A Társadalmi Szemle ( ez volt az MSZMP elméleti folyóirata, jelentsen ez bármit) 1980.számában Kállai István hívta fel a figyelmet arra, hogy jobban kell koncentrálni az erőforrásokat, és jobban ki kell használni a lehetőségeket.A pártzsargont magyarra fordítva:minél több rendezvény legyen, ne álljon üresen egyik művelődési ház se, népművelők, tessenek megdolgozni a pénzükért!   Azt gondolom,

Hát, volt egyszer egy Magyarország, ahol a falvaknak még volt pénze közösségi művelődést teremteni, pontosabban: ha nem is volt elegendő, de úgy tettek, mintha lenne. a Szín-Közösségi Művelődés 2008/5. száma ezeket a boldog időket idézi. Szó esik itt Csongrád város közművelődési helyzetéről készült jelentésről, a Közkincs projekt időszerű állásáról, aztán nosztalgiáznak egy kicsit az Eötvös Kollégium falukutató mozgalmáról, még vannak itt kérdőívek. Nem szakember számára eléggé keveset mondó médiatermék ez, ami egy KÖZművelődési orgánum esetében elég furcsa. De azért fogyasztható.

A Művelődés közművelődési havilap Kolozsvárott jelenik meg, 2015-ben Dáné Tibor Kálmán volt a lap főszerkesztője. A 2015/12. szám tartalmából: - Egyre többen költöznek ki az erdélyi városokból a környező falvakba. Milyen hatással van ez az emberek művelődésére? Benkő Levente keresi erre a választ. - Nagyszebent általában szász városként ismeri a történelem és a modern köztudat. Nos, van ennek a városak egy " magyar arca" is. Itt jelenet meg pl. 1864-ben az Erdélyi Hírlap. Itt őrzik az 1568-as országgyűlés dokumentumait. - Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi egyetem tanára, megfordult Indiában is. - A Peielle család Franciaországból érkezett Erdélybe, mégis, a magyar közművelődés egyik legbuzgóbb támogatójává vált. - Magyarországon már 1568 óta kártyáznak- legalábbis mai ismereteink szerint. Valószínűsíthető, hogy már jóval korábban ismerték mifelénk a kártyát. - Könyvismeretetők - Hogyan őrzi meg a helyi értékeket a mérai tájház? xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Egy