Írott és elektronikus média régen és ma

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallgatói csere

A rendszerváltás után, de még az uniós csatlakozás előtt, hazánkban rengeteget beszéltek az ún. Phare programról. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlesztése regionális alapon- ez volt a Phare-program eredeti célja,később aztán még tíz ország csatlakozott a programhoz. Amikor aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, megszűnt ez a program, amely jellegét tekintve projekt-csoportnak minősíthető. Érdekes lenne egyszer- majd amikor a politikai helyzet már lehetővé teszi- megírni a phare teljes történetét. A regionális földrajz tudománya biztosan gazdagodna egy ilyen témájú, átfogó jellegű disszertációval.  A Falu,Város, Régió című folyóirat 1999/5. számában nagyon érdekes interjút olvashatunk Lunk Tamással, az FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda igazgatóhelyettesével. Lunk Tamás elmondj,a mi volt szokatlan Magyarország számára a program végrehajtásánál, azaz a pályázatok írásakor és pénzek felhasználásakor. Nagy vonalakban a következők emelhetők k

 A Falu, Város, Régió című terület-és településfejlesztési folyóirat 1998/10.számának 21.oldalán olvashatjuk Benyó Bertalan tervező A csepeli HÉV és a 103-as autóbusz című cikkét. Az írás lényege az, hogy miután a kormány úgy döntött, nem vesz részt a 4-es metró tervezésében és megépítésében, ez lehetőséget nyújtana a fővárosnak a közlekedés decentralizációjára.  Ennek jegyében fogalmazza meg óhaját Benyó Bertalan:a csepeli HÉV álljon meg a Lágymányosi híd alatt. Ez, Szerző szerint, oldana azon a centralizáción, amely a fővárosi tömegközlekedést akkor jellemezte.  A cikk remekül érvel, érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel Budapest múltja, közlekedése. 

 Hogy rohan az idő...A Falu, város ,régió című tudományos folyóirat 1999/6. száma közöte Páhy Anna tervező gyakornok írását,Kétszázak klubja címmel. A lényeg:egy táblázat tartalmazza az 1999-es Top 200 magyar cégek listáját, árbevétel szerint. Hogy is néz ki az élmezőny? 1. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Magyar Villamos Művek Rt. 5. Audi Hungária Motor Kft. 6. Philips-csoport 7. Opel Magyarország Járműgyártó Kft. 8. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. 9.Magyar Államvasutak Rt. 10. Metro Holding Kft. Néhány további érdekes helyezés: 16. Magyar Posta Rt. ... 25. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ... 27. Paksi Atomerőmű Rt. ... 34. Budapesti Közlekedési Rt. ... 39. Szerencsejáték Rt. ... 41. TITÁSZ Rt. Hát, ők voltak 1999-ben a legjobbak között. Többségük ma is működik, legfeljebb átszervezetten, vagy más tulajdonossal, más néven.