Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Nyelvőr című nyelvészettel,nyelvműveléssel foglalkozó tudományos folyóirat 1921.március-áprilisi számának 57.oldalán,B.J.( sajnos,közelebbről nem sikerült őt beazonosítani) tollából olvashatunk egy kisebb közleményt az "egyelőre"vagy "egyenlőre" szóalakok kérdéséről.  B.J. szerint egyértelműen az "egyelőre"a helyes.Szerinte az egy-ből úgy lett egyen,hogy "egy különös,elemeiben nem eléggé világos szóalak...alakult át egy világos,látszólag érthetőbb alakká". Tehát voltaképpen népetimológiáról van szó.Nekem ez valahogy nem stimmel. Az "egy" ne lenne világosabb és érthetőbb,mint az "egyen"? Szerintem pont fordítva.  A magyarázat az "egyenlőre"alak terjedésére másutt keresendő. Megfigyelhetjük,hogy az általunk tárgyalt két szót általában olyankor használja az ember,ha nem biztos valamiben. Ha pedig határozatlan az ember,akkor nyújtja a szavakat. Valahogy így nyúlhatott meg az egyelőre is,és lett belőle egyenlőre

 A magyar nyelvben az "ordas" szót általában a farkas jelzőjeként használjuk. A Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1966.október-decemberi számának 420-422.oldalán Horgosi Ödön cikke foglalkozik az "ordas"szó jelentéseivel és eredetével. E cikk 3.pontjából kiderül,hogy a 19.században ill.a 20 század elején használták az "ordas"szót a bor jelzőjeként is. Horgosi idézi halhatatlan költőink,Arany János és Tóth Árpád egy-egy verssorát. Ezekből azonban pontosan az nem derül ki,pontosan miféle bor is az az ordas bor. Horgosi egyéb analógiákkal való összevetésből arra következtet,hogy az ordas bor valamilyen szürkés színű,esetleg állott,gyenge minőségű és ízvilágú bort jelent,esetleg szóba jön nála az ihatatlan bor is.  Felületesen átvizsgálva a netet és a folyóiratok archívumait,nem találtam más magyarázatát az "ordas bor" kifejezésnek. Úgyhogy mindannyiunknak azt kívánom,soha ne kelljen ordas bort innunk. Csak finomat,jót. 

 Annyiszor mondjuk mi,magyarok:XY csak bebeszéli magának,hogy beteg. Nos,a Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1921.január-februári számában Kőrösi Sándor cikke (22-23.oldal)mutat rá,hogy a "bebeszéli magának"a német sich einreden kifejezés tükörfordítása. Tehát germanizmus. Kőrösi szerint ehelyett azt kellene mondanunk:elhiteti magával. XY elhiteti magával,hogy beteg. Valahogy a magyar változat empatikusabb,megértőbb,sokrétűbb,mint a sich einreden. Szerintem.

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

 A Magyar Nyelvőr című nyelvészeti folyóirat 1921.január-februári számában Bernátsky Ferenc közöl érdekes cikket a rokon értelmű szavakról. A zsobrák szóra az alábbi jelentést hozza:"zsugori ember,aki alávaló módon gyűjti vagyonát, és azt sem magára,sem másra nem költi.". A zsobrák tehát rokon értelmű szava a zsugorinak,fukarnak. Önök ismernek zsobrák embereket?Akár a közvetlen környezetükben,akár a médiában vagy a politikában?Ha igen,nehogy megírják nekünk...