Írott és elektronikus média régen és ma

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár...

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 Két hét van a közelgő, Katarban rendező futball világbajnokságig.Valahogy a magyarországi írott sajtó és elektronikus  média sokkalta kevesebbet foglalkozik ezzel a témával, mint szokott.Igaz, háború van, válság van...egészen más világ van, mint a 20.század végén. Emlékszem, gyerekkoromban már a futball vébé előtt bő egy hónappal megjelentek a különböző kiadványok:Népsport ( a mai Nemzeti Sport elődje) különszáma, mindenféle táblázatokkal, esélylátolgatásokkal, meg a mindenféle albumok, köztük a játékosberagsztósok ( az újságárusnál lehetett megvenni a kártyákat, amiket be kellett ragasztani a megfelelő téglalapba. Brazíliát soha nem lehetett kapni, mert elkapkodták, bezzeg Romániát, meg Kolumbiát, azt mindig, merthogy azt nem gyűjtötte senki). A tizenéves srácok már hetekkel a vébé előtt azon vitatkoztak, ki lesz a végső győztes (én 1986-ban eltaláltam Argentínát, én egyedül, és erre büszke voltam).  Most nem a labdarúgással foglalkozik a sajtó és média, hanem komoly, ...

 A koronavírus okozta társadalmi válság mellett szinte alig foglalkozik a média a hagyományos,politikai-katonai válságokkal. Most éppen keleti szomszédunknál,Ukrajnában éles a helyzet. Az oroszok több hadosztályt is az orosz-ukrán határ mellé helyeztek,Ukrajna pedig közös hadgyakorlatot tervez a NATO-val. Persze,el lehet azon vitatkozni,mi volt előbb:a tyúk vagy a tojás,a lényeg ugyanaz marad:a helyzet feszült. Zelenszkij elnök pedig próbálja kapacitálni a NATO vezetését:ugyan,vegyék már fel Ukrajnát is a világ legnagyobb katonai szervezetébe. Mindenesetre lelki szemeim előtt már magam előtt látom a sok ukrajnai menekültet,amint Magyarországon keresik a biztonságot,a túlélést. Magyarország semmi esetre sem járna jól egy ukrajnai háborúval. 

2009-ben javában a gazdasági válság kellős közepén jártunk. A magyar és nemzetközi ídott és elektronikus média legfőbb témája is a válság volt. A Hajdú-Bihari Napló 2009.október 28-i számának 1.ill 7.oldalán olvashatunk korrekt,jól megírt cikket a hajdú-bihari,és általában véve a kelet- magyarországi munkanélküliségről. A cikkből kiderül,hogy míg 2008.január és szeptember között 40w,addig 2009.január és szeptember között 1326 fő maradt munka nékkül. Ez rosszabb adat Szabolcs- Szatmár-Bereg megyénél is. Az is kiderül a Napló cikkéből,hogy az Észak-alföldi Régióban 65 munkaadó jelentett be elbocsátási szándékot,ami szintén nagy szám. Azért jó,hogy annak a gazdasági válságnak vége lett...