Írott és elektronikus média régen és ma

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 Puha diktatúrák gyakran igazolják úgy önmagukat,hogy felveszik a humanizmus álarcát. György Péter esszéjében(Az Apám helyett.A vita a humanizmusról/Az esztétikai lecke.Alföld,2010/11.35-54.) Szerző kitűnő esszéjében a magyar történelem egyik legvitatottabb időszakának,a Kádár-korszaknak humanizmusát elemzi,nagyon sok irodalmi,filozófiai,zenei,filmművészeti példán keresztül. Megkülönbözteti a korszak konfliktuskerülő humanizmusát(mely politikai univerzalizmussal párosult) az őszinte,történelmi traumákkal szembenéző humanizmustól,utóbbit mások mellett Kertész Imre munkásságához köti.Nagyon eredeti,ahogy György Péter a második világháború traumáiból levezeti a Kádár-korszak kulturális-szociológiai traumáit. Ajánlom ezt a remek esszét minden történésznek,filozófusnak,minden értelmiséginek.Jómagam kijelenthetem:nagyon sokat tanultam belőle.

A Huszti József és Eckhardt Sándor által szerkesztett kiváló tudományos folyóirat számának tartalmából: Szemerényi Oswald tanulmányában kísérletet tesz a görög mozkosz kifejezés megfejtésére- Turóczi-Trostler József szerint az antik kultúra három legnagyobb alakja Platon, Aristoteles és Seneca. Utóbbit a keresztény hagyomány is tisztelte- Szabó Árpád szerint a 20.századi filozófia már közel jutott Platón megértéséhez- Szófiában rendezték az V. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszust- Gyergyai Albert írása a 19.század egyik legismertebb magyar könyvéről, a Falu jegyzőjéről- Zlinszky Aladár szerint Ady költészetére erős hatással volt Bürger- Recenzók Horváth János: Magyar versek és Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom című könyvéről.