Bejegyzések

geológus címkéjű bejegyzések megjelenítése

Régészet,1970:Kőkori temetőt fedeztek fel a Szaharában

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

Kik azok a speleonauták?

 Ezt az idegen eredetű szót én sem ismertem,egészen addig,míg kezembe nem került a Delta magazin (azóta már megszűnt ismeretterjesztő folyóirat) 1974/9. száma. Ebből megtudhatjuk,hogy a speleonauták különleges könnyűbúvárok,akik víz alatti barlangok,járatok kutatásával foglalkoznak. Násfay Béla cikkéből megismerjük egy konkrét expedíció,a csarnóházi barlang felderítésének történetét. Ennek a nagyszerű teljesítménynek az adja különlegességét,hogy a búvárok a velük együtt dolgozó technikusokkal együttműködve kiépítettek egy 140 méter hosszú,működőképes telefonvonalat is-a barlangban. S mindezt 1973-ban,a mainál sokkalta kezdetlegesebb technikai feltételek közepette. A barlangi könnyűbúvárkodás valami extrém sport,melyben különlegesen bátor emberek teszik próbára magukat? Semmiképpen sem. A speleonauták-ez is kiderül a cikkből-rendszeres segítségére vannak geológusoknak,őslénykutatóknak,vízügyi szakembereknek. A barlangi könnyűbúvárkodás tehát egyszerre sport és tudomány.  A Delta magazin

Vremir Mátyás emlékezete

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

A természettudósok számára az Antarktisz és az Arktisz-kutatás évei következnek

 Aligha kétséges,hogy a természettudósok számára a 2020-as évek az Északi-és a Déli-sarkvidék(azaz az Arktisz és az Antarktisz) kutatásának évei lesznek. A geológusok ásványkincsek után,a biológusok új növény-és állatfajok és ökoszisztémák után kutatnak a Föld leghidegebb pontjain. Hogy miféle,eddig ismeretlen vagy alig ismert élőlények fordulnak elő a jégmezőkön,arra egy példa az origo.hu cikkében(Vérfagyasztó lényt találtak az Antarktiszon.Feltöltve 2023.01.08.Megtekintve ugyanezen nap 18 óra 12 perctől) olvasható és látható. A 20 centiméteres nagyságra is megnövő férget az Antarktisz kutatói találták,bár már 1939-ben készült róla leírás,élő példányt csak most fogtak a kutatók. Még azt sem tudjuk,mivel táplálkozik a különös állat.

Tudod,hány barlang van Magyarországon?

 Olvasom az Élet és Tudomány c.folyóiratban (2020.47.szám,1484-1487.o.) Berentés Ágnes geológus Pandora megelevenedik. Világító ásványok bűvöletében című gyönyörű cikkét. Nézem a káprázatos,különböző UV-fényekkel megvilágított barlangi ásványokat. Nem is erről a káprázatról,varázslatról szeretnék most írni,hanem egy,a cikkben is olvasható szimpla számadatról. Tudják,hány barlang van Magyarországon?Azt gondolnánk,talán 3-400,de nem. 4100!Ebből hányat ismer egy átlagos magyar,évente talán néhányszor kiránduló ember?Nagyon keveset:Aggtelek,Baradla,és ennyi. Ideje lenne megismerkedni saját értekeinkkel,különben az "érték"belefullad az "érdektelenségbe". Nem ártana növelni az iskolai természettudományos órák számát. Talán itt kellene kezdeni.  Amúgy a cikk kitűnő,a fotók nagyon látványosak,ajánlom mindenkinek.