Írott és elektronikus média régen és ma

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti va...

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak ...

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallga...

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de...

A Természet Világa című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat idén már 149. évfolyamával jelentkezik. A 2018.januári szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Batta András zenetörténész cikke a Magyar Zene Házáról- nagyon jó, alapos, csak azt nem értem, mit keres a Természet Világa folyóiratban? Leginkább építészeti vagy zenei témájú sajtóorgánumban volna a helye.. - A Világjáró rovatban Vojnits András gazdagon illusztrált írása a kanyonokról szól. Nemcsak az USA idoljának számító Grand Canyont, ismereti élményszerűen, de Namíbia egyik nevezetességét is bemutatja. - Interjú Pohl András búvárfotóssal, készítette Tószegi Zsuzsanna. Gyönyörű fotók, különösen a bébi szirticápákról készült kép ragadja meg az embert. Hogyan kell nekikezdeni a búvárfotózásnak? Pohl András azt tanácsolja, először alaposan meg kell tanulni a búvárkodást. - A folyóirat vezető anyaga a kémiai Nobel- díjasokról szól. Dubochet, Frank és Henderson a krio-elektronmikroszkopikus eljárás kifejlesztéséért adta...