Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt a gímszarvasok száma- derül ki a vg.hu portál cikkéből ( Kelemen Zoltán:Belakták a szarvasok és a vaddisznók Magyarországot, gyérítésre van szükség. vg.hu. Megtekintve 2023.február 15.,11 óra 8 perc). A cikkből kiderül, hogy hazánkban mintegy 80 ezer gímszarvas él, és már olyan területeken is figyeltek meg szarvasokat, mely nem az ő életterük. A vadászok szerint feltétlenül gyéríteni kell az állományt.  Ha szabad lesz egy rövid személyes reflexiót:büszkék is lehetünk erre a jelenségre. Nagyon sok országban a nagyvadállomány fogyatkozóban van, mivel folyamatosan csökken a rendelkezésre álló élőhely ( egyes nyugat-európai országokban akár 40 százalékkal is csökkent az erdős területek aránya). Magyarországon- a szarvasok és vaddisznók esetében- pontosan ellenkező tendencia figyelhető meg. Mivel össztársadalmi igény merült fel az erdőállomány megóvására, ezért az erdős területen élő állatok is kitűnően szaporodnak.   Ugyanakkor- mint a vg.h

 Egy szenzációs cikket találtam a vg.hu internetes oldalon.Szerzője Fogarasi Norbert, címe:Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben,a karrierben és a mindennapokban. Megtekintve 2023.12.06., 10 óra 42 perc.  Szerző három kulcsterületet emel ki,ahol a sakkjáték segíthet az üzleti életben: - időbeosztás. Sok ember egyszerűen képtelen megfelelően beosztani az idejét, egyik feladat csúszik a másikra. A sakk megtanítja, hogyan építsünk fel egy játszmát egyenletes időbeosztással.  - döntési (kényszer)helyzet kezelése - elfogadása annak, hogy döntéseinknek következményei lesznek A kitűnő véleménycikkhez azért hozzátennék néhány mondatot ( mint sakk-rajongó, egykori játékos). Magát a számítási készség fejlesztését. A PISA- tesztek is tanúsítják, hogy a magar diákok mennyire gyengék matekból- az adatok ismeretében úgy néz ki, hosszútávú trendről van szó, nem pedig átmeneti visszaesésről.. Ha a sakkot bevonnák a matematika-tananyagba ( kísérleti jelleggel ez már korábban megtörtént, az

 Az utóbbi hónapokban, a munkaerőhiányt enyhítendő, külföldi vendégmunkások jelentek meg Magyarországon, elég nagy vitákat kavarva a hazai közvéleményben. De mennyit keresnek ezek a vendégmunkások?  A vg.hu internetes oldalon olvashatjuk Járdi Roland:Lerántjuk a leplet: így élnek Magyarországon a Fülöp-szigeteki vendégmunkások című cikke ( megtekintve 2023.november 14.9 óra 32 perc). Megtudhatjuk, mennyit keres gyári munkásként dolgozó vendégmunkás, hogyan osztja be ezt a pénzt, mennyit tud félretenni, mely költségeit állja a munkáltató és melyeket nem, s arról is képet kapunk, hogyan töltik ezek az emberek a szabadidejüket.  Remek cikk, hiánypótló, informatív. 

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

Elképesztő benzinárak vannak a világon- ez igaz minden értelemben, felfelé és lefelé is. A vg.hu gazdasági portál kiváló cikke (Címe: Benzinkörkép a világban... szerző S.V., megtekintve 2023.10.16.10 óra 11 perc) országonként sorra veszi, hol,mennyiért lehet tankolni. Az abszolút rekordot az az ország tartja ( amelynek nevét nem árulom el, tessék szépen megtekinteni az eredeti cikket!), ahol már 10 forintért lehet egy liter benzint tankolni a benzinkutakon.  Ez dollárba átszámolva kevesebb, mint 1 cent. Húsz liter benzint tehát kevesebb, mint egy dollárért lehet vételezni.  Vannak aztán olyan országok ( Hollandia, Monaco, Izland), ahol átszámolva 800 forint fölött van az üzemanyag kiskereskdelemi ára. Igaz, itt az emberek fizetése is magas, van kereslet a benzinre.Hongkongban pedig az üzemanyagár eléri az 1100 forintot is. Szerintem ez már ottani keresetekhez viszonyítva is nagyon sok. Magyarország tehát a középmezőnyben van.   Jó kis cikk, érdemes elolvasni. 

 Gyakran éri az a vád a hazai sajtót és médiát,hogy csak akkor beszélnek-írnak egy közlekedési vagy infrastrukturális beruházásról,amikor annak már "botrányszaga van".Nem objektíven tájékoztatnak a gazdaság kérdéseiről,folyamatairól, csak a szenzációt keresik. Azért jócskán vannak kivételek. A vg.hu internetes portálon olvastam egy cikket ("Megszereztük Lázár János listáját.....megtekintve 2023.augusztus 18.),amely tényszerűen,mindenféle megjegyzés nélkül ismerteti azokat a közlekedési-infrastrukturális beruházásokat,melyeket a magyar állam 2023 folyamán támogat. Kecskeméttől Iváncsán át Nyíregyházáig,Debrecenig fontos közúti és vasúti fejlesztésekről van szó. Ajánlom a kitűnő cikket vállalkozóknak,valamint az érintett települések polgárainak. 

 A vg.hu gazdasági portálon ( megtekintve 2022.10.11.,11 óra 7 perc) olvashatjuk K.R.O. cikkét, melynek címe:A háború borít mindent, luxustermékké vált a hús és a kenyér című írását. Elképesztő adatokat találunk a kiváló cikkben.:szeptemberben a margarin ára 61,2 százalékkal nőtt, a cukoré 10 százalékkal, a tojás ára 53,7 százalékkal, a péksütemények 48,1 százalékkal drágultak. A kenyér pedig 76,2 százalékkal lett drágább. Szerintem a helyes megfogalmazás úgy lett volna, hogy az egy évvel korábbihoz képest. pl.A margarin sem egy hónap alatt drágult 68 százalékot... Itt már csak az a kérdés, mit fogunk enni? Hát azt, amit az infláció megkímélt, vagy legalábbis nem annyira érintett:zöldséget( tegnap vettem paprikát 650 forint volt kilója, tavaly ilyenkor ennél jóval drágábban adták), meg ilyesmit. Az biztos, hogy a háborús infláció- amelyről szeretném hangsúlyozni, nem a kormány és nem az ellenzék műve, az első és második világháború idején és után is nagyon magas volt az infláció- egyh

 Európában, így Magyarországon is, több szakmában van krónikus szakmunkáshiány. A vg.hu internetes portálon ( megtekintve 2022.szeptember 21.) olvashatjuk Sándor Tünde: Kapóra jöhetnek a megszorítások az építőipari szakképzés reformjához című írását olvasva, nem éppen rózsás kép tárul szemünk elé. A nyugdíjba vonulók és a lemorzsolódók pótlására évente 20 ezer szakmunkás kellene az építőiparba, ehelyett mindösze 5 000 fő végez. Tehát harmada-negyede a szükségesnek.  Az amúgy remek tényfeltáró cikkből csak egyvalamire nem kaptam választ: hogyan jöhet kapóra a megszorítás az építőipari szakképzés reformjához? Nem derült ki számomra az összefüggés. Nem baj, az a lényeg, hogy a szakemberek számára világos legyen. És persze, jelentkezzenek minél többen építőipari szakmunkásnak.A sajtó, a média a maga eszközeivel- pl.szakképző oktatási intézményeknek kedvezményes vagy ingyenes hirdetések- pedig tegyen meg minél többet ezen cél eléréshez. 

 A világ összes valamit is számító írott és elektronikus sajtó- és médiaterméke az enegiaválságról ír. Kedves Látogatóinknak ajánlom a vg.hu internetes oldalt (ez régebben a Világgazdaság folyóirat oldala volt, de a printelt változat nemrégen megszűnt). Itt sok érdekes és releváns cikket, elemzést talál erről a témáról. Most recenzens szeretné megosztani néhány gondolatát a témáról. 1. Érdemes lenne máris takarékoskodni, pl. városok közvilágításnak csökkentése, üzletek kirakatának éjszakai elsötétítése, halasztható rendezvények lemondása, elhalasztása stb. 2. Véleményem szerint nem lesz orosz gáz. 3. Ebben a helyzetben- véleményem szerint- az a jó döntés, hogy újra kell indítani- leszögezve: ez mint válságintézkedés, nem feltétlenül örökre szól-  a már leszerelt hagyományos energiaforrásokat:szénerőmű, atomerőmű. Ez növeli ugyan a globális felmelegedést, de ezt most be kell vállalnunk, átmeneti időszakra, azért, hogy legyen energiánk. 4. Fel kell tárni új gázmezőket. Szakemberek szeri

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 Mindennapjainkban, saját bőrünkön érezzük az orosz-ukrán háború hatását. Magyaországon elképesztő méretekben nőnek az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árai. De mennyi ez az elképesztő mérték? a Világgazdaság című lap internetes oldalán ( vg.hu , Ez már a háború hatása, elszálltak az árak Magyarországon, szerző J.R., megtekintve 2022.május 10,10 óra 30 perc) részletesen összefoglalva találjuk,tavaly áprilishoz képest illetve az előző hónaphoz képest mennyivel nőttek az árak (sokkal boldogabbak ettől se leszünk, de okosabbak igen).  Nagy erénye a cikknek, hogy termékkategóriákra lebontva közli az adatokat:kenyér,tojás, margarin, sajt, tejtermék ,szobabútor, használt személygépkocsi, lakásjavítás, és még rengeteg termékcsoport van felsorolva.  Hiányoltam viszont a reionális különbségek megemlítését. Egy agrártelepülésen valószínűleg drágult olyan mértékben a zöldség, mint egy iparosodott nagyvárosban. Magyarországon ez fontos, mert jómagam pl. agrárterületen fekvő városban élek,

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja. 

 Nagyon érdekes cikket olvastam az egyik legismertebb magyar gazdasági témájú médiafelületen, a vg.hu -n (megtekintve 2021.június 7., 8 óra 12 perc). A címe: Már június 8-án felélik erőforrásaikat a magyarok. Szerzőt nem jelölnek, ami kár, mert nagyon jó az írás. Arról szól, hogy ha a Föld minden embere úgy élne, mint  mi, magyarok, akkor június 8-ra elfogynának a bolygó forrásai, egyszerűen kimerülne a Föld. Egy átlagember eltartásához ezek szerint 2,3 Földre volna szükség. A cikk kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja az ökológiai lábnyom megőrzését illetve csökkentését, ennek érdekében különböző "zöld" szolgáltatásokat kínál magánszemélyeknek (családoknak) és bankoknak. Recenzens néhány gondolata az amúgy kitűnő cikkről: 1. A kormányoldal igyekszik magához ragadni a kezdeményezést a zöldpolitika területén is, amely Nyugat-Európában általában a baloldal reszortja. Jól csinálja, szükség is van rá, mert a fiatal szavazókat ezzel lehet megfogni, és amúg