Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

Hihetetlen, mi minden furcsaságot produkál az állatvilág. A Pusztadoktor Magazin 2022.június 3-i számának 3. oldalán rövid kis hírt olvashatunk egy kabasólyomról, akit állatkórházba szállítottak, mert neurológiai sokkot kapott. Az erős behatás ( véleményem szerint áramütés lehetett) következtében a sólyom úgy viselkedett, mint egy denevér: fejjel lefelé lógott a fáról. Így nem lehetett visszaengedni a természetbe. Egy hónap kellett, míg az orvosok nagy nehezen rendbehozták a furcsán viselkedő madarat.  De legalább rendbehozták.Vannak olyan, nem emberi módon viselkedő emberek, akiket soha nem lehet helyrehozni. Társadalmunk denevérei. Csak nehogy megsértődjenek a denevérek.