Írott és elektronikus média régen és ma

 A National Geographic a világ vezető tudományos ismeretterjesztő sajtó-és médiaterméke. A folyóirat 2023.júniusi számának tartalmából: Interjú Fitos Attila amatőr őslénykutatóval,akiről őskrokodilt neveztek el-A világ több országában törekszenek az erdeti természetes környezet helyreállítására. Skóciában sikeresen telepítettek vissza erdős környezetet,olyan állatokkal,mint a vaddisznó és a jávorszarvas-Nagyszámú tengeri vidra jelent meg Kalifornia partjainál. Az állat 7,5 kilogramm tengeri kagylót eszik meg naponta,ami testsúlyának 25 százaléka. Voltak olyan természetvédők,akik nem örültek e falánk állatok megjelenésének és gyors szapprodásának-Az egyiptomi és a kínai civilizációban már négyezer évvel ezelőtt is használtak vasat. Meteoritokból nyerték a fémet. Magyarországon az utolsó,szabad szemmel követett meteoritészlelés 1944-ben történt.A cikkben felidézik a kabai meteorit sztoriját-Kongó fővárosa,Brazzaville,2050-re a világ 3.legnagyobb városa lesz. Az éjszakai piacon sokszo...

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

Hihetetlen, mi minden furcsaságot produkál az állatvilág. A Pusztadoktor Magazin 2022.június 3-i számának 3. oldalán rövid kis hírt olvashatunk egy kabasólyomról, akit állatkórházba szállítottak, mert neurológiai sokkot kapott. Az erős behatás ( véleményem szerint áramütés lehetett) következtében a sólyom úgy viselkedett, mint egy denevér: fejjel lefelé lógott a fáról. Így nem lehetett visszaengedni a természetbe. Egy hónap kellett, míg az orvosok nagy nehezen rendbehozták a furcsán viselkedő madarat.  De legalább rendbehozták.Vannak olyan, nem emberi módon viselkedő emberek, akiket soha nem lehet helyrehozni. Társadalmunk denevérei. Csak nehogy megsértődjenek a denevérek.