Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar labdarúgók közül leginkább Szoboszlai Dominik szerepel az európai médianyilvánosságban,a többiek legfeljebb csak epizódszereplők. Ez a helyzet. Érdemes Szoboszlai esetében összevetni a különböző rangsorokat,listákat. Merthogy igen furcsa eredményekre jutunk. Az egyik brit lap 2023.decemberi rangsora szerint Szoboszlai a világ 52.legjobb futballistája. Szerintem előrébb van,s nemcsak a szurkolói szív mondatja ezt,de nem ez az  érdekes. Hanem az,hogy egy szintén brit  internetes orgánum szerint Szoboszlai a világ  13.legértékesebb labdarúgója. Akkor most hogy van ez?A világ  13.legértékesebb játékosa szakmailag csak az 52.?A két szám között azért van egy nagyságrendnyi különbség.Ennyire felborult volna a profi futball  értékrendje?Valami nem jól van ezekkel a  rangsorokkal.Meg úgy a világgal sem. Szerintem.Nem tehetünk mást:drukkolunk Dominiknak. Most azért,hogy épüljön fel sérüléséből.

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 Egy brit, evolúcióbiológiával foglalkozó tudományos folyóirat nemrégiben tematikus számot szentelt az evolúciós átmenetek kérdéskörének. Ennek a tematikus számnak egyik szerkesztője Szathmáry Eörs akadémikus. Ebből az alkalomból olvashatunk egy interjút a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán ( megtekintve:2023.április 14, 10 óra 31 skk. perc)a nemzetközileg elismert kutatóval. A legfőbb gondolat ebben az interjúban az, hogy a legfontosabb evolúciós átmenet az emberi nyelv megjelenése volt. A kutató külön kitér a mezőgazdaság jelentőségére:a magántulajdon megjelenése megakadályozta, hogy az evolúció magasabb szintre, azaz a teljes kollektivitás irányába mozduljon el. Elgondolkodtató. A mta.hu weboldalán elolvashatják a teljes cikket.

 A Nők Lapja 1979/51-52.dupla karácsonyi számának tartalmából: -Véget ér (Fekete Gyula cikkével) a házasságról szóló vita. A fiatal generáció lazábban kezeli a házasságot(pl.egyre többen élnek nyitott házasságban),az idősebbek komolyabban veszik. Csökken a születések száma Magyarországon. Egy másik cikkből kiderül,hogy a Nyugat írói közül sem mindenki volt házasságpárti,viszont a nagyok igen. Kosztolányi,Ignotus a házasság mellett nyilatkozott.  -Változik a krimiírás divatja:míg a nemrég elhunyt Agatha Christie regényeiben a tettes személyét kell kitalálni,addig Patricia Highsmith(akit a brit sajtó új királynőnek tart) könyveiben inkább a pszichológián,a tettes belső motivációján van a hangsúly. -Propagandisztikus riport a Veszprém megyei Ajka városáról. Pár évtizede még sáros falu volt,aztán a bányászatnak és az üvegkristálynak köszönhetően modern város lett,van lakótelep,iskola,ábécá-áruház. Ez a cikk afféle modern szocreál,úgy látszik,ez még 1979-ben is kellett. -Ismert és kevésbé i

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 Kihalt a magyarországi sajtóból,médiából az igazi humor. Az a szatirikus látásmód,amely"érdek nélkül"cikiz,nem pedig politikai megrendelésre dolgozik. A Népszava 2020.augusztus 21-i számában,a 9.oldalon találtam egy kivételt. Nagyszerű, ízes,európai humort. Kácsor Zsolt:Előre ország népe című publicisztikáját. Megtudhatjuk,hogyan reagáltak az EU vezető politikusai arra,hogy reagálniuk kellene a fehérorosz forradalomra. A kulisszák mögé pillantva kapunk lesújtó képet arról,miért is emelték meg 5 százalékkal a hercegi pár  albérleti díját. A cikkíró a társadalomlélektani tényezőkre is figyelmet fordít:megérteti a magyar Olvasóval,miért is hiszi egy brit,hogy nagy időket élünk. Feltűnik a sorok között Macron francia elnök és Merkel,akkori német kancellár történelembe rögzült alakja. Kácsor Zsolt humora,publicisztikai stílusa a legnagyobbakat idézi. Közéleti,szórakoztató. Bárcsak sokan járnának az ő útján!

 Olvasom a Vakok Világa c.folyóirat 1989/7.számában a kitűnő brit nyelvész,John Wells:Nyelv és egyenlőség a nemzetek közötti kommunikációban című írását,amely a 74.általános eszperantó kongresszusról szól. Itt szóba került a nyelvi egyenlőtlenség kérdése is(Wells példái:ha egy szenegáli beszélget egy franciácal,a társalgás nyelve a francia. Ha egy orosz tárgyal egy észttel,a társalgás nyelve az orosz). A nyelvi egyenlőtlenség kétségkívül fennáll,mindig is fennállt,s mindig az adott kor nagyhatalmának nyelve javára. A 18.században az ún.művelt rétegek franciául társalogtak egymással,még akkor is,ha értették egymás anyanyelvét. Sikkes volt a francia. Napjainkban a koiné szerepét az angol vette át, s nyugodtan megvallhatjuk,hogy egy brit vagy egy amerikai emiatt élvez némelyes előnyöket.  A Wells által emlegetett egyenlőtlenség tényleg létezik. De mi a megoldás?Az eszperantó? Igen,lehetett volna,de mégsem lett. Pontosan azon okból,hogy senkknek sem anyanyelve. Nem érezték az emberek a kul

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh