Írott és elektronikus média régen és ma

 Mostanában a növénytermesztés fejlődése kapcsán egyre gyakrabban halljuk a "precíziós gazdálkodás"kifejezést. De mit is takar ez a bonyolultnak tűnő fogalom?Hogyan működik ez a gyakorlatban és egyáltalán:mi szüksége van erre az agrárágazatnak? Erről olvashatunk nagyszerű cikket a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 17-i számának 16-19.oldalán.Czifrik Katalin és Rass Krisztina írásának címe:Folyamatban a jövő. Szó esik ebben a kitűnő cikkben a valid adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságáról a növénytermesztésben,megtérülésről és támogatásokról,az államigazgatás szerepéről,konkrét példákkal is találkozhatunk,pl.az RTK-hálózatról. Hangsúlyosan szó esik a drónok használatáról,ennek hatékonyságában Magyarország jól áll. Ajánljuk ezt a kitűnő cikket minden mezőgazdásznak és érdeklődőnek. 

 Olykor sokkal több és jobb pszichológiát lehet tanulni irodalmi alkotásokból, mint lélektani szakkönyvekből- én legalábbis így vagyok vele. Elolvastam Schillinger Gyöngyvér: Április huszonegy című novelláját az Alföld folyóirat 2021/2. számában (25-28.oldal), és sok mindent megértettem a gyász feldolgozásáról- amit addig is sejtettem, csak valahogy homályosan, alaktalanul gomolygott bennem.Schillinger Gyöngyvér kisepikai műve megtanított arra, hogy legalább magam előtt kimondjam ezeket az érzéseket, gondolatokat. A novella hőse, az egyes szám első személyű elbeszélő egy barátja apjának kínos jelenetekkel tarkított temetésén vesz részt- eközben pedig újra átéli saját, édesapja elvesztése felett érzett gyászát. A két gyász, a két elvesztés-érzés összekeveredik.  Amit tanultam ebből a nagyon értékes műből: 1.A gyász nem múlik el, nincs olyan, hogy vége, ez nem film, nem sportverseny. 2. Az ember csak rosszat tesz magának azzal, ha erőlteti a túllépést. Minden folyónak megvan a maga apály

Erre csak annyit tudok mondani- o,jeeeee! Nagyszerű filmélmény, pedig nem vártam tőle sokat... Annyi sok rossz Agatha Christie-feldolgozást láttam már, hogy nem is reménykedtem. Aztán észrevettem, hogy a TV4 által sugárzott Tíz kicsi katona ( a Tíz kicsi néger című regény filmadaptációja) valóságos remekmű. Pont annyira modern, amennyire kell, ont annyira feszült és félelmetes, amennyire kell. Nem szeretném, ha bárki azt hinné ,hogy hirtelen nagy krimirajongóvá váltam -igencsak kritikus vagyok ezzel a műfajjal- de ezt, a Tíz kicsi katonát mindenkinek ajánlom. Ha a média alapvető tulajdonsága, hogy szórakoztat, hát akkor szórakoztasson ilyennel! Basi Akpabio, Rebecca Keane és Craig Viveiros elképeszten jó filmet alkotott. Egyetlen gondom az volt, hogy mindkét epizód kissé későn kezdődött: 21 óra 45-kor. Lehetne a remekműveket kissé korábban sugározni? Itt a csatorna weboldala: tv4.net4.hu