Írott és elektronikus média régen és ma

 A merce.hu internetes portálon olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós:Marxizmusról és egyebekről c.írását (megtekintve 2020.november 19,18 óra 17 perc). A kitűnő vitacikk egy jobboldali szerző írásával polemizálva fejti ki a ma olvasóinak a marxizmus lényegét. Választ kapunk sok más mellett arra is,mi a különbség Marx és a halála után kibontakozó marxista filozófia között. Ha jól vettem ki TGM írásából,Marx azt állította,hogy a proletároknak van osztályöntudatuk. Aztán ahogy teltek az évek,bebizonyosodott,hogy a munkáspártok nem az osztályöntudat,hanem a materiális érdekek mentén szerveződnek. Ezért kellett Kautskynak,Trockijnak és Leninnek módosítani az eredeti tanokon. Szerintük van ugyan a munkásságnak osztályöntudata,de kell egy élcsapat,amely ezt irányitja,felszínre hozza,aktivizálja. Ez lett-erről TGM már nem ír- a kommunista párt.  Ha jól megértettem TGM írását,akkor ez a folyamat zajlott le. Amúgy az írást minden történésznek ajánlom,hiszen a marxizmus ismerete nélkül nem érthető a 1

Az Alföld folyóirat 1981/1.számában jelent meg Fekete György írása, melynek címe:Megjegyzések a bűntudatról.Hozzászólás Hankiss János cikkéhez. Fekete György bűntudat és kereszténység viszonyáról ír, mai szemmel olvasva elképesztő kontextusban. 1981.még nem az az év volt Magyarországon, amikor egy értelmiségi minden következmény nélkül felvállalhatta keresztény hitét. Fekete György ezért kompromisszumot talált:megpróbálta bebizonyítani ( két oldalon), hogy a kereszténységnek és marxizmusnak vannak közös pontjai. Részletek a szövegből: "...az egyház nemcsak a kizsákmányolást szentesítette szerepével, hanem igen komoly mentálhigiéniai funkciója is volt." " Nekünk, kommunistáknak -tetszik, nem tetszik- mégis fel kell vállalnunk a keresztény kultúrkör egyetemes-univerzális, transzcendensen humanitárius feladatrendszerét...mi a szabadság birodalmát nem az evilági léten túl kívánjuk megvalósítani."(68-69.o.) Mai szemmel mulatságosnak tűnik kereszténység és marxizmus

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de